Lapzártától lapzártáig

Idén egymilliárd forinttal több jut szőlőültetvények szerkezetátalakítására .A termelők mintegy 12 milliárd Ft támogatást kapnak a következő két évben a szőlőültetvények szerkezetátalakítására.

A közösségi forrásból finanszírozott programra az idén 22,5 jövőre 22 millió euró áll rendelkezésre.

Így közel egymilliárd forinttal több jut a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatására.

Az egyre növekvő igények jelzik, a magyar szőlő- és bortermelőknek fontos az ültetvények megújítása.

A rendeletmódosítással az ágazat nemzeti támogatási programjában a felhasználható keret hatékonyabban használható fel.

A 2011/2012 valamint a 2012/2013 borpiaci évekre egyéni tervet kell készíteni a támogatás igénybevételéhez.

Az idén először együtt lehet pályázni a következő két évre biztosított forrásra.

Újdonság továbbá, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) az egyéni tervről dönt először, amely alapján el lehet kezdeni a beruházásokat.

A támogatást az elvégzett munkák alapján lehet majd igényelni.

A pályázónak a két évre szóló egyéni tervben meg kell jelölnie, melyik évben, milyen támogatási intézkedéseket tud teljesíteni.

A gazdák 2011. október 1. és december 15. között nyújthatják be az egyéni terveket az MVH-hoz.

A szőlőültetvények szerkezetátalakítására és -átállítására vonatkozó szabályozásról szóló rendelet szeptember 2-tól hatályos.

A magánerdő növekvő szerepe a vidékfejlesztésben

2011 februárjában alakult meg az ÚMVP Monitoring Bizottság Erdészeti Albizottsága.

Az Albizottság abból a célból jött létre, hogy segítse az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) erdészeti jogcímeinek minél hatékonyabb felhasználását, és ennek érdekében elemzi az egyes jogcímek alacsony felhasználását okozó problémákat.

Az Albizottság arra a megállapításra jutott, hogy szükségszerű az egyes jogcímek módosítása, illetve ezen túlmenően felismerte, hogy ugyanilyen fontos az erdészeti támogatások jogszabályi feltételrendszerének népszerűsítése.

Minél jobb megismertetése az erdőtulajdonosokkal, az erdőgazdálkodókkal, az erdészeti szakirányítókkal, illetve ennek érdekében a támogatások felhasználásáról szóló mind szélesebb körű eszközrendszer alkalmazása is.

2013-hoz közeledve adott a feladat: a vidékfejlesztés erdészeti jogcímeit közelebb kell hozni az emberekhez annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló forráskereteket hatékonyan lehívhassák és felhasználhassák.

Ezt a célt szolgálja a szeptemberi rendezvénysorozat is, amely a MEGOSZ szervezésében, az MNVH pénzügyi, a VM, a VM VKSZI, az MVH és az MgSZH szakmai támogatásával valósul meg.

Változást sürgetnek a Fiatal Gazdák a termálvíz szabályozásban

Indokolatlan versenyhátrányt okoz a magyar kertészeti ágazatnak a termálvíz használat jelenlegi magyar szabályozása.

A kertészeti ágazatban a termálvíz fűtési célú felhasználása nagy hagyományokkal rendelkezik.

A hajtatásos (fólia, üvegház) fűtött kertészetek kiváló minőségű termékeket állítanak elő, jelentős mértékben járulnak hozzá az agrárexporthoz és a tevékenység kézimunka igénye miatt komoly foglalkoztatói is a vidéki térségnek.

A jelenleg érvényes szabályozás szerint a 2012-től a termálvizet használó kertészeteknek vissza kell sajtolniuk a földbe az általuk kitermelt és felhasznált vizet.

Ez a szabály minden termelő, víznyerő kút esetén százmilliós mértékű, a Fiatal Gazdák szerint indokolatlan beruházásra kényszeríti a vállalkozásokat.

Megjegyezzük, hogy az erre vonatkozó utolsó jogszabályt, a 147/2010. (IV. 29.) kormányrendeletet 2010. április 29-én, a választások után, már ügyvezető kormányként fogadta el az előző kormány.

A kitermelt és felhasznált termálvíz kezelésének vannak alternatív, kisebb beruházás igényű, olcsóbb felszíni kezelési megoldásai.

Ennek során hűtő-pihentető tavakban történik termálvíz tárolása, kezelése és csak ez után kerül a használt termálvíz az élővizekbe.

Ennek a vízkezelési megoldásnak több évtizedes gyakorlata van, az eredmények pozitívak, a hűtő-pihentető tavakban és környékükön komoly élővilág alakult ki.

Az elmúlt évtizedek tapasztalatai nem támasztják alá a környezetvédelmi aggályokat.

Az előbbieket erősíti meg a szomszédos Szlovákia szabályozási és termelési gyakorlata.

A szlovák szabályozás szerint a termálvíz nem minősül szennyvíznek, kitermelése az öntözővízzel esik egy megítélés alá.

Így a használt termálvizet egy rövid hűtés után közvetlenül az élővizekben engedik az ottani vállalkozások.

Nincs jele Szlovákiában annak, hogy ez a több évtizede követett gyakorlat környezetkárosító hatással járna.

A termálvizet használó magyar vállalkozásoknak különböző, állami járadékokat, járulékokat, bírságokat is meg kell fizetniük.

A vízkészlet-használati járulék 34 Ft/m³, a bányajáradék 5 Ft/m3, a vízszennyezési bírság 3 Ft–240 Ft/m3 lehet, különböző feltételek fennállása esetén, a vízkormányzás díja legalább 5 Ft/m3. Ezek összességében minimálisan 47 Ft/m3 állami terhet jelentenek a felhasznált termálvíz után, de ez az összeg szélsőséges esetben akár 290 Ft/m³ is lehet.

Ezeket a terheket is érdemes összevetni a szlovákiai szabályozással.

A szlovák kormány 2008-ban módosított 755/2004 rendelete szerint a felhasznált termálvíz után 7 forint/m3 mértékű díjat kell fizetnie a vállalkozásoknak.

Ezen túl más fizetési kötelezettsége a vállalkozásoknak nincs.

További könnyítés, hogy havi 1.250 m³ termálvíz felhasználásáig a vállalkozás mentes a fizetési kötelezettség alól.

Az előbbi példák is alátámasztják azt, hogy a mezőgazdasági célú termálvíz felhasználásra vonatkozó magyar jogi szabályozás túlzó és semmiképpen nem indokolható az EU tagságunkból adódó kötelezettségekkel.

A szomszédos Szlovákia is ugyanannak az Európai Uniónak a tagja, sőt egy időben csatlakozott ahhoz Magyarországgal.

Így meglepő volna, ha eltérő szabályok vonatkoznának a Duna jobb, illetve bal partján elterülő országokra.

Ez a példa a gyakorlatban is megmutatja hogy nem állja meg a helyét az az állítás, miszerint az EU szabályozás miatt lenne kötelező a felhasznált termálvíz visszasajtolása.

A termálvíz használat miatt fizetendő díjak ügye szintén megfontolást igénylő kérdés.

A szlovák hajtatásos kertészet a magyar határhoz közeli régióban zajlik.

Így a szlovák termelők azonos vízbázist használnak, mint a magyar termelők, közel azonos termőhelyi adottságok mellett termelnek, sőt a piacaik is lényegében azonosak az áruházláncok beszerzési, logisztikai gyakorlata miatt.

Ezzel egy időben a kötelező visszasajtolás bevezetésével a magyar termelőt értelmetlen, indokolatlan jogszabályi előírások fenyegetik és többszörös állami terheket kell kitermelnie a tevékenysége során.

A magyar kertészeti ágazatra nagyon komoly negatív hatást gyakorolt az idei év zöldség botránya és az abból, valamint a gazdasági válságból adódó fogyasztás csökkenés.

Félő, hogy az elmúlt évek lassú termőfelület csökkenése az idei évben felgyorsul, számos kertészeti vállalkozás lesz kénytelen felhagyni a tevékenységével.

A mezőgazdaságban felhasznált termálvízre vonatkozó szabályozás átalakítása segítség a vállalkozásoknak.

Ez ráadásul úgy jelenthet támogatást, hogy az kívül esik az EU Közös Agrárpolitikájának szabályozási körén, nemzeti hatáskörben megtehető.

A kormányprogram az előttünk álló években bővülő munkahelyekkel számol a mezőgazdasági ágazatban.

Ezeknek az új munkahelyeknek a jelentős részét csak a kertészeti ágazat képes megteremteni.

(Egy hektár termálvízzel fűtött, folyamatosan működő üvegház 10-15 ember foglalkoztatását igényli egész évben.)

Jelenleg azonban már sajnos más a tét.

A tét az, hogy meg tudjuk-e tartani a meglevő munkahelyeket a kertészeti ágazatban.

Csak ha a jelenlegi válságos helyzetén túljut az ágazat, akkor lehetséges a munkahelyek bővítése.

Ehhez azonban gyors és hatékony állami, kormányzati intézkedésekre van szükség.

A Fiatal Gazdák az kérik, hogy még az ősz folyamán történjenek meg azok a jogszabály változások, amelyek hosszabb távon is kiszámíthatóvá teszik a termálvíz használatát a mezőgazdaságban.

Így kérjük, hogy a kötelező visszasajtolásra vonatkozó törvényi és rendeleti szabályokat helyezzék hatályon kívül.

Ezen túl kérjük, hogy a mezőgazdasági célú termálvíz használatához kapcsolódó állami terheket csökkentsék olyan alacsony szintre, amelyek mérséklik a vállalkozások piaci versenyhátrányát.

80 éves a Nitrogénművek Zrt.

A Nitrogénművek Zrt. idén ünnepli fennállásának 80. évfordulóját, melyet jubileumi rendezvénysorozattal kívánt emlékezetessé tenni.

A magyarországi nitrogénműtrágya-ipar bölcsője a Nitrogénművek Zrt., mint az első hazai ammónia- és műtrágyagyár 1931-ben Pétfürdőn épült fel.

Napjainkra a Nitrogénművek Zrt. a magyar piac meghatározó fontosságú műtrágya termelőjévé vált.

Fontos feladatának tartja a munkaerő megbecsülését és a Társaság nyugdíjasairól való gondoskodást.

A Társaság 2011. szeptember 3-án két helyszínen ünnepelte az elmúlt 80 évet.

A Pétfürdői Közösségi Házban a Nitrogénművek Zrt. nyugdíjasainak szakmai rendezvényére, majd a Nitrogénművek Zrt. kiváló munkavállalója cím ünnepélyes átadására került sor, valamint kiosztásra kerül „A magyarországi nitrogénműtrágya-ipar bölcsője, a péti Nitrogénművek 80 éve” című fotókkal illusztrált könyv is.

Ezen a napon a pétfürdői ligeti nagy színpadon országos hírű fellépők szórakoztatták a Nitrogénművek Zrt. Családi Napján megjelent munkavállalókat, családtagjaikat és barátaikat.

A Nitrogénművek Zrt. a jubileumi évet a Vajdahunyad várában megrendezendő kiállítással fejezi be.

2011. december 6-án ünnepélyes megnyitóval kezdődik a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban a magyar műtrágyaipar és Nitrogénművek Zrt. történetét bemutató kiállítás, mely közel két hónapig látogatható.

Egyéb – például eljárási – bírságot 14 esetben róttak ki az ellenőrök mintegy 912 ezer forint értékben.

A megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságai által július 4-től augusztus 12-ig folytatott vizsgálatok során a zöldség- és gyümölcsforgalmazás minőségszabványának való megfelelést ellenőrizték a szakemberek.

Ennek során 693 belföldi forgalmazót és 120 kistermelőt ellenőriztek. Összesen 1.696 tételt vizsgáltak meg.

Élelmiszer-ellenőrzési bírság kiszabását 71 esetben indítványozták, a bírság összege 1,4 millió forintra rúgott.

Az eredetigazolás hiányosságai miatt 7 esetben róttak ki bírságot mintegy 350 ezer forint értékben.

Az ellenőrök különös figyelmet fordítottak a görögdinnyére, ennél a gyümölcsnél 350 forgalmazónál mintegy 520 tételt vizsgáltak meg.

Kardeván Endre szerint a belföldi dinnyék ellenőrzése során az esetek döntő többségében a dinnye minősége, érettsége és tisztasága megfelelő volt.

A júliusi csapadékos időjárás miatt földdel szennyezett dinnyét két esetben találtak, túlérett, romlóhibás tételre ugyancsak két esetben bukkantak.

A származási és eredetigazolás hiányossága miatt öt esetben szabtak ki élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot, összesen 250 ezer forint értékben.

Minőségi hibák miatt pedig 10 esetben történt elmarasztalás, a bírság összege elérte a 330 ezer forintot.

A megyei kormányhivatalok illetékes igazgatósága a növényvédőszer-maradványokat is ellenőrizte 21 zöldség- és gyümölcsfélénél 119 minta esetében az ellenőrök mintegy 250 különböző hatóanyagra és bomlástermékre kiterjedően mintegy 26.400 analitikai vizsgálatot végeztek.

A megvizsgált termékek 62 százaléka magyar, 26 százaléka uniós tagállamból, 12 százaléka pedig harmadik országból származott.

A megvizsgált minták közül egy uborka- és egy őszibarack-minta tartalmazott határérték feletti mennyiségben növényvédőszer-maradékot.

Az államtitkár megjegyezte, ez nem azt jelenti, hogy ezeknek a termékeknek az egyszeri elfogyasztása veszélyes volna, csupán azt, hogyha huzamosabb ideig fogyasztotta volna ezeket valaki, úgy veszélybe kerülhetett volna az egészsége.

Az élelmiszer-biztonságért felelős ellenőrök júliusban és augusztusban nagy tömegrendezvényeken, így például a Forma1 versenyen, a Szigeten, valamint a VOLT fesztiválon is vizsgálódtak.

A tapasztalatokról szólva Kardeván Endre elmondta, a megvizsgált helyszínek 80 százaléka megfelelő biztonsággal és körülmények között működött, 17 százalékuknál az ellenőrzések kisebb, azonnal kijavítható hibákat tártak fel, nem egészen 3 százalékot tett ki azon rendezvények aránya, ahol hatósági intézkedésre volt szükség.

Az ellenőrök összesen 1.045 ellenőrzéssel 828 rendezvényt vizsgáltak meg.

A vizsgált két hónapban, júliusban és augusztusban élelmiszer eredetű megbetegedés az országban tizenkétszer fordult elő. Hét esetben a közétkeztetésben, ötször pedig a vendéglátóhelyeken.

A megbetegedések a közétkeztetésben 180 főt, a vendéglátóhelyeken pedig 21 embert érintettek.

A betegek közül 56-an kerültek kórházba.

Élelmiszer eredetű megbetegedést összesen 201 személynél regisztráltak júliusban és augusztusban.

Forrás: MTI