Századunk kihívása, hogy a növekvő energiaigényt miként küzdhetjük le. Lássuk, milyen szerepet játszanak az energetikai faültetvények a hazai biomassza termelésben.
fotó: www.agraragazat.hu
Hazánk igen nagy biomassza potenciállal rendelkezik, ami lehetőséget kínál az energiafüggőség csökkentésére. A megújuló energiaforrások használata a több szempontból is előnyös: csökkentik az energiafüggőséget, környezetbarát megoldások, munkahelyeket teremtenek és választ adnak az energiabiztonság kérdésére is. Itthon leginkább a biomassza energetikai hasznosítása terjedt el.
A gyenge minőségű termőhelyeken a mezőgazdasági kultúrnövények termesztése nem kifejezetten jövedelmező, energetikai ültetvények létesítésére azonban alkalmasak. A szakértők becslései szerint jelentős energiamennyiség nyerhető a szántóterületekről: évente legalább 14 tonna szárazanyagot lehet megtermelni hektáronként, ami 4500 liter fűtőolaj, 7000 kg kőszén vagy 93 ezer m3 földgáz mennyiségével egyenértékű.
Az energiaültetvények jól tűrik a kedvezőtlen termőhelyi adottságokat, legyen szó belvizes, ártéri területről vagy éppen száraz, aszályosról. Jelentős szerepet játszanak a környező ültetvények védelmében is, gyorsan növekednek, egyes fűz és nyár fajták már az első év végére elérik a 4-5 méteres magasságot, így csökkentik a széleróziót, a lombavarnak köszönhetően pedig javítják a talaj minőségét.
Az energiaültetvények óriási előnye, hogy remekül reagálnak a szennyvízöntözésre is. A megújuló energiaforrások használata a jövőben megkerülhetetlen lesz, a biomassza reális alternatívát jelenthet a növekvő energiaszükségletek kielégítésre. A szennyvízöntözés energiaültetvényeken való alkalmazásával pedig a vízhiányra is választ adhatnak a termesztők.