Lemaradtunk, Lemaradunk

A jövő azoké az országoké, amelyek nyitottak a kiszámítható szociális, politikai, illetve gazdasági-pénzügyi reformokra. Ez az üzenete a világ egyik legnagyobb társadalompolitikai műhelye, a német Bertelsmann konszern által fenntartott Alapítvány napokban publikált tanulmányának. Negyvenegy OECD- és EU tagállam politikai-, gazdasági és pénzügyi reakció- és reagáló képességét, a jövő kihívásaira való felvértezettségét, kormányzásának minőségét vetették össze tudóscsoportok. Hazánkról kiszámíthatatlan a kép, míg a szomszédos államok megítélése javult.

A tanulmány szerzőcsoportját irányító vezető elemző, Daniel Schraad-Tischler az Alapblog.hu számára interjút készítő Zentai Péternek kijelentette, az bizonyosodott be, hogy minél nyitottabb, minél decentralizáltabb egy állam, annál hatékonyabban, jövő orientáltabban és sikeresebben működik. Erre parádés példát mutat Lengyelország, a három balti állam, de egyre inkább Románia és Szlovákia is, nem is szólva a skandináv államokról és az egyre jobban teljesítő Németországról. A legjobban politizáló országok Ausztria, Svájc, Dánia, Hollandia. Magyarország kormányzásának fenntarthatósága minden rangsor szerint radikálisan gyengült az utóbbi években, a centralizálás, az állam gazdasági főszereplővé válása hozzájárult ahhoz, hogy külföldön kiszámíthatatlan, átláthatatlan, megbízhatatlan ország-kép alakult ki rólunk. Ez a magatartás hozzájárult a jogállam gyengüléséhez, a társadalmi különbségek növekedéséhez. A négy évvel ezelőtti kutatásokhoz képest a vizsgált országok közül – mindent egybevetve – hazánk helyezései romlottak a legtöbbet.

A Bertelsmann Alapítvány (Bertelsmann Stiftung) által összeállított ország-összehasonlító elemzés mintegy száznegyven szakpolitikai szempont alapján vetette össze 41 ország elmúlt négy évben nyújtott teljesítményét. Magyarország a szociális politika fenntarthatósága alapján a 36. helyre szorult, a gazdaságpolitikában a 39-edikre, ugyanakkor a természeti környezet, az úgynevezett „ökológiai helyzet fenntarthatósága” szempontjából a 15. lett.

A vizsgált országok csaknem mindegyike javított fizetési mérlegén a négy évvel ezelőtti helyzetéhez képest, ugyanakkor azok az államok, amelyek korábban hazánk mögött voltak, most messze megelőzték tartósnak látszó gazdasági élénkítéssel. Ennek a körülménynek nagyobb a jelentősége a jövőorientáltság szempontjából, mint önmagában véve a fizetési mérleg vagy az infláció aktuális helyzetének. Magyarország esetében a jelenlegi gazdasági, pénzügyi eredmények nem strukturális reformoknak köszönhetők. Ezt egyes gazdasági szektorok és széles rétegek terheinek növelésével érték el. Eközben szűk, a kormány által patronált, kivételezett csoportokat aránytalanul javadalmaztak, derül ki a tanulmányból.

Dél-Európa országait általában sújtja a strukturális reformok beindításának húzása-halasztása. Magyarország mellett egy sor más országban is szélesedett a szegénység. Ahol azonban a munkaerő-piaci, a szociális, az oktatási, az egészségügyi és más alrendszerek reformját következetesen hajtják végre, ott már jelentkeznek a javulások jelei.

Lengyelország minden listán óriásit lépett előre. Daniel Schraad-Tischler a tanulmány alapján úgy látja, hogy ennek oka, hogy Tusk miniszterelnök két kormánya nagyon sikeresen konszolidálta a demokráciát, a jogállamot. A nyugati döntéshozók többsége egyenesen követendő mintaként tekint Lengyelországra, amely a külföld szemében Európa egyik potenciális irányt mutató, vezető országa lett.

A cikk teljes terjedelemben itt található:

http://www.privatvagyonkezeles.hu/alapblog/37-zentuccio/4999-lemaradtunklemaradunk