Hónapokkal ezelőtt olvadt össze a két, önmagában is sikeres, nagy múltú vetőmagvállalat, az EURALIS Semences és a CAUSSADE Semences Group. Hivatalosan június 14-én debütált, Lidea néven az új cég hazánkban, az ünnepi pillanatokban az Agrárágazat is ott volt.
„Ezzel a fúzióval a Lidea bekerült a világ 10 legnagyobb, globális szerepet betöltő, vetőmaggal foglalkozó vállalata közé, de hosszú távú tervei elsősorban Európában vannak (persze az orosz és ukrán piacok mellett), hisz erre az éghajlatra és földrajzi adottságokra alapoztuk a genetikánkat is” – foglalta össze az eddigi eredményeket és a jövőbeli terveket Farkas Ferenc cégvezető a sajtó képviselőinek Szigetmonostoron.
A Lidea cég létrehozása lehetőséget teremt arra, hogy még nagyobb források álljanak rendelkezésre a K + F beruházásokra, melyek nélkülözhetetlenek a korszerű vetőmagok előállításához. Ezzel felgyorsul az a folyamat, aminek eredményeképpen még több új, kiváló képességű vetőmag válik elérhetővé a gazdálkodók számára, a fő növénykultúrákon túl cirokban, hüvelyesekben, takarmány- és takarónövények kínálatában is.
Balogh László termékmenedzser és Farkas Ferenc cégvezető
A mezőgazdaságban minden év más, a gazdász mindenre fel van készülve
Szeretünk alapigazságként tekinteni arra a tényre, hogy a termelőnek mindenhez tudnia kell alkalmazkodni, hisz épp az időjárás az, ami edzésben tartja a gazdák, a nemesítők vagy épp a forgalmazók fantáziáját, olykor türelmét. Az elmúlt évek ezeket a változásokat tovább fokozták, több összeolvadás, fúzió vagy épp felvásárlás szemtanúja volt a piac, majd a hatóanyag-kivonások, környezetvédelmi szigorítások is borzolták a hangulatot. Ebbe a folyamatosan változó környezetbe érkezett az elmúlt évben a járvány. Tehát a Lidea vetőmagvállalatra is több probléma megoldása vár a közeljövőben, amihez a genetikai háttér fogja adni a biztos alapokat. Ahogy a cégvezető is fogalmazott a sajtótájékoztatón: szerencsére mindkét cég tulajdonosai termelők, valódi „földközeli” gondolkodásmóddal. Az új vállalatnál több mint 2 000 alkalmazott dolgozik, az éves forgalma 350 millió euró. A Lidea 17 kutatóállomással, 8 vetőmagüzemmel (Franciaország, Románia, Ukrajna, Spanyolország és hamarosan Oroszország) rendelkezik, 8 országban 47 000 hektáron történik vetőmag-termeltetés.
Az új névhez új lendület és hatalmas termékportfólió tartozik
„A két cég egyesülésével egy erős és széles portfólió jött létre, amelyben gyakorlatilag az összes fontos, Magyarországon köztermesztésben lévő szántóföldi növény megtalálható” – ezt már Balogh László termékmenedzser foglalta össze a sajtó képviselőinek. A világ 5. legnagyobb kukoricavetőmag-vállalataként továbbra is a kukorica a legfontosabb szegmense a Lidea vetőmag-forgalmazásának, 2020-ban már 3 millió zsák Lidea kukorica került értékesítésre, ami közel 2 millió hektár bevetett területet jelentett. A cég vezető szerepet tölt be az európai organikus kukorica vetőmag piacán hiszen minden 5 ha organikuskukorica-területből több mint 1 hektárt Lidea kukoricával vetnek be. A napraforgóvetőmag-kínálatban talán a legszélesebb portfólióval rendelkezik az új vetőmagvállalat, elmondásuk szerint nincs az a szegmens, amelyben ne tudnának versenyképes napraforgóhibridet ajánlani. Nekünk külön büszkeségünk, hogy Zsombón is rendelkeznek napraforgó-kutatóállomással, tehát ezúttal a magyar szellemi tőke is kiveszi a részét a Lidea K + F tevékenységéből.
A fő növények közül a kalászosok sem hiányozhatnak az új vállalat kínálatából, így őszi búza, durumbúza, tritikálé, őszi és tavaszi árpa, rozs, valamint őszi és tavaszi zab is elérhető a portfólióban, amihez a hátteret a közel 6 300 hektárnyi vetőmag-előállítás és a 30 ezer parcellás kísérleti rendszer adja.
Európa legnagyobb és piacvezető szójanemesítőjeként egyértelmű, hogy minden éréscsoportban tudnak gazdaságosan termeszthető, GMO-mentes szóját is ajánlani.
Hazánkban is elsöprő a sikerük, de egész Európára nézve piacvezető genetikával rendelkeznek ciroknemesítésben, legyen az szemes vagy silócirok.
Saját zöldtakarmány-tartósítási programjuknak köszönhetően beltartalmi értékben magas minőségű takarmánynövényekkel jelennek meg a piacon, bár a minőségre való törekvés a mennyiségi mutatókhoz szokott magyar fülnek még gyakran szokatlan megközelítésű.
A hosszabb távon fenntartható mezőgazdaságot nemcsak reklámelemként értelmezi a Lidea, így a takarónövények/ zöldítő keverékek a portfólió fontos és értékes elemei. Értékesítésükben kiemelt hangsúllyal szerepel a személyre szabott szaktanácsadás amiatt, hogy a termelők a számukra a leginkább megfelelő és szakmailag javasolt növény(eket ) válasszák, amelyekkel környezetkímélő módon javíthatják a gazdálkodásuk eredményességét.
A hüvelyesek a Lidea portfólió kisebb, de annál értékesebb részét képezik. Kevés vetőmagforgalmazó palettáján szerepelnek, de a cég által forgalmazott bab és csicseriborsó is keresettek, mivel nemesítésük a feldolgozó ipar speciális igényeinek figyelembevételével történt.
Tehát elindult egy szemléletváltás a mezőgazdaságban, és az új névvel és lendülettel rendelkező nagyvállalat nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy szeretne mindennek a mozgatórugója lenne európai szinten.
Cirok ételek – szakácskönyv a Lidea-tól
A világon az 5. legnagyobb területen termesztett gabona élelmezésben betöltött szerepe
Az egyik legősibb gabonaként ismert szemes cirok Afrikában alapélelmiszernek számít. A 42 millió hektáron termelt cirok közel 30 millió ember napi étkezésében játszik főszerepet, márpedig ennyi ember nem tévedhet. Erre alapoztak a Lidea munkatársai, mikor elkezdték gyűjteni a világ minden pontjáról a cirkos ételek receptjeit, hogy végül azokat európai ízlésnek is megfelelő gyűjteményben az olvasók (és fogyasztók) elé tárják. Az eredmény egy 37 étel leírásából készült, színes fotókkal illusztrált cirokszakácskönyv, amelynek „tartalmából” a sajtótájékoztató résztvevői szó szerint is ízelítőt kaptak.
Sándor Ildikó
