Makó lehet az ország algatermesztő fellegvára

A Csongrád megyei Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. 2004 óta vesz részt alga-biotechnológiával foglalkozó kutatásokban, az elmúlt évtized során pedig bebizonyosodott, hogy az egysejtű zöldalgákkal nagyon sokféle szerves vegyület termelhető meg, és fehérjék, szénhidrátok, állati- vagy emberi táplálék kiegészítők, valamint bioüzemanyag-előállításra is ez mutatkozik a legígéretesebb megoldásnak. A mezőgazdaság számára alkalmazott technológiáról Dr. Kiss István, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. intézetigazgatója beszélt.

• A zöld algák agráriumban történő felhasználása még nem számít elterjedtnek Magyarországon, de a világ sok részén alkalmazzák a növények tápanyagforrásának. A piacon népszerűnek számító talajjavítók kijuttatása a talaj előkészítésénél, többnyire szántással, folyadék formában történik, és leginkább tengeri alga, amit általában nem tenyésztenek, csak amikor apálykor lemegy róluk a víz, összeszedik, traktorra teszik és beviszik a feldolgozóba. Ezeket az algákat nem lehet nagyon drágán adni, ezért messzire szállítani sem igazán érdemes. Igaz, hogy más alga-alapú termékeket Indiában, Kínában hatalmas mennyiségben gyártanak az élelmiszeriparban és a kozmetikumok terén, ezek szállítási költsége már megtérülő lehet.

Algák szeparálását végző dob centrifuga

Az algacentrumban mely mezőgazdasági területre fókuszálnak?

Mi első megvalósításként a megtermelt biomasszával a talajjavítást tűztük ki célul, mert szépen növeszthetők és a talaj állagának javítása terén tápanyag kiegészítőként saját telepünkön ki is tudjuk próbálni. A közelmúltban a mezőgazdaság termelési folyamataiban érintett szereplőknek komoly gondot okozott, hogy mivel helyettesítsék azt a közel 300 – a termelési folyamatokban használatos – vegyszert, amelyet környezetvédelmi és egészségügyi szempontokra hivatkozva vontak ki a forgalomból. Az egészségkárosító és szabványproblémák miatt kivont nagyon sok kemikáliát azonban a folyamatos gazdasági verseny miatt valamivel pótolni kell, így mégis muszáj sokféle műtrágyát használni. Az algabiomassza azonban egy teljesen természetes alapú talajjavító termék, amiről úgy gondoljuk, hozzásegíti a gazdákat ahhoz, hogy bizonyos vegyszereket ne használjanak, hanem ezzel a módszerrel javítsák a talajt, amivel mégis ugyanaz a terméshozam érhető el.

A talajjavításon kívül hasznosítható még a mezőgazdaságban az alga?

A biotechnológiai kutatásoknak ez csak az egyik iránya, a szakma ugyanis foglalkozik az állatok takarmányozásában felhasználható, fehérjét és vitaminokat tartalmazó algakészítménnyel is. Ez azért jelentős, mert a nagyüzemi jószágtartáshoz használt takarmányba sokáig állati fehérjét kevertek, ennek tilalma óta szóját, aminek beszerzése gondot okoz, ráadásul a legtöbb fajta génmódosított, és bár van sima, magyar szója, a termesztésnek a hazai éghajlat nem túlzottan kedvező.

Algatermesztő medence

A talajjavító szerepkörnél maradva: miben tud hasznos lenni az alga?

A növények megfelelő mennyiségű és minőségű fejlődéséhez sok tápanyagra van szükség. Az algából előállított algabiomassza alkalmas a mesterséges adalékanyagok helyettesítésére – vagy legalábbis jóval kevesebbre van szükség belőlük, mint egyébként -, valamint a talajhoz és a növénykultúrához egyaránt igazítható. Ezek a mikroelemek műtrágyaként kerülnek a talajba, ami által a növény számára biológiailag könnyebben lesz felvehető. Változtatható mikroelem-összetételük miatt mi növényspecifikus algákat tudunk előállítani, amik egyrészt genetikailag nem módosítottak, másrészt a talajminőség, talajadottság szempontjából igazodik a kultúrához. Ezekkel a készítményekkel az is elérhető, hogy az adott kultúra mikroelem-igényére legyen optimalizálva, hatásukat retard módon kifejtve. Ugyanis eltérő összetételt igényelhet a sárgarépa, mint pl. a paradicsom. Vagyis, ha tudom, hogy milyen a talaj és a növény, annak fejlődési stádiuma, akkor ennek megfelelően tudunk fejleszteni. Ezek laborszinten elég jól működnek, a komplexumban pedig lehetőség van arra, hogy az alga felhasználási lehetőségeit a laboratóriumi keretek közül kilépve, a terepi bizonyításai is elinduljanak, természetes körülmények között vizsgáljuk, és az eddiginél nagyobb volumenben állítjuk elő.

Mennyire számít ez ma egyedinek az országban?

Leginkább a megközelítésben, filozófiában különbözünk, hiszen mi komplex rendszerben gondolkodunk, amibe társszervezeteket vontunk be (integrátort, termelőt, civil szervezetet, oktatási intézményt is, akik majd a szakemberképzésben vesznek részt). Hamar megtanultuk, hogy ha ebből a laboratóriumi méretből terméket és technológiát akarunk fejleszteni, méretnövelésre van szükség. A nagy megvalósításokhoz pedig erőforrások kellenek. Kutatóintézetként abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nagyon sok KKV-val kerülünk kapcsolatba, akik motiváltak a fejlesztésben, fejlődésben, de nem rendelkeznek hozzá a megfelelő infrastruktúrával, szakemberekkel, akik a fejlesztésben részt tudnának venni. Rájöttünk, hogy ha a megfelelő szereplők a megfelelő motiváltsággal összeállnak, akár még értelmes dolog is lehet a végeredmény. A termelési folyamatokban érintett és a fejlesztésben érdekelt szervezetek közös munkája új dimenziókat nyithat az agrárszférában dolgozók előtt, hiszen a további termelési folyamatokat (például növénytermesztés, takarmányozás) támogató produktumok előállítása alkalmas az újabb algabiotechnológiai fejlesztések kipróbálására. Mi nyitottak vagyunk, és továbbra is várjuk azoknak a mezőgazdasági integrátor cégeknek jelentkezését, akik lépnének, innovatív ötleteikkel nyitnának az új piac felé, de fejlesztésiek megvalósításához nem rendelkeznek a megfelelő infrastrukturális és szakmai feltételekkel. Továbbá annak demonstrálása is célunk, hogy megmutassuk: egy-egy ilyen piacképes projekt megvalósításához nem feltétlenül szükséges pályázati forrás, ami manapság meglehetősen nagy fegyver.

Milyen termelői réteg számára javasolt az algabiomassza alkalmazása?

Ez egyelőre nagyobb gazdaságoknak érheti meg, de az ilyen célra termesztett algákat másutt már 20-50 kg-os zsákokban forgalmazzák, ára 9-20 ezer forint között mozog.

A technológia bemutatása

Koós Ákos, a Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft. osztályvezetője 2010 óta az intézmény munkatársa, akit egy brüsszeli projekt infrastruktúrája ösztönzött az algatermesztő rendszer hazai megvalósítására.

• Az Algacentrumot jelenleg egy termálvízzel fűtött 4.000 m2-es üvegház 1/16-ában alakítottuk ki, az oltókultúrát pedig saját fejlesztésű lapkollektorokból állítjuk elő. A ki- és a belépő oldal között keringő algák 100 m-es út megtétele után térnek vissza a puffertartályukba, ahol ellenőrizhetők az értékeik (ph, tápanyagkoncentráció stb.) és ezáltal biztosítható számukra nagy felületen, hosszú időn keresztül a növekedésükhöz szükséges fény, illetve kontrollálható a tápanyagszükségletük. A lapkollektorok a tórendszer sterilitását is biztosítják, ami az algák esetén nagyon fontos, ugyanis ez határozza meg és pozícionálja a munka folyamán előállított biomassza értékét. Ezekben a rendszerekben a törzsgyűjteményünkből kikerült alga különböző formára történő előállítása folyik, majd az algák szeparálását saját fejlesztésű, kicsi dobcentrifuga végzi.

Utána mi történik?

Az alga az országban egyedülálló méretű, 25 m3-es hasznos térfogatú, egyszerű, üzembiztos megoldásokat alkalmazó nyílt algatermesztő medencében szaporodik. A nyitott medencés tó 30 cm-es folyadékmagassága még elegendő ahhoz, hogy az algákhoz érkező fény a mélyebb rétegekhez is be tudjon hatolni (mélyebb víz már gátolná a növekedésüket), különösen akkor, ha az alga kiülepszik. A kiülepedést az ellipszis alakú lapátkerékkel áramoltatott vízmozgás hivatott gátolni. Az alga növesztése forgó korongokon történik, ennek a technológiának csekély a vízigénye, alacsony a telepítési költsége, nagyon hatékony a szén-dioxid megkötése, így az ökológiai lábnyoma is kicsi. Már akár ebben az állapotában is alkalmas lenne arra, hogy használják. Ha ideállna egy szállítókocsi, már vihetné is ki a területre.

Mennyi idő alatt megy végbe az alga termesztési folyamata?

A medencében kéthetes ciklusokban állítható elő 7 kg/nap/m3 alga. Ha mennyisége eléri a 2 grammot literenként, már kijuttatható, akár a vízzel együtt, sima permetezővel. A piacon jelenleg folyadék formátumú algakészítményekként vannak, amik 3-5%-ban tartalmaznak algát, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi adottságainkkal naponta 700 l talajjavítót készíthetünk.

A folyadék formában történő forgalomba hozatal a legpraktikusabb?

Ez attól függ, hogy mire használjuk fel a keletkezett biomasszát és milyen formában (tabletta, porosítás) történik a felhasználás, de az alga folyadék fázisában semmiféle további kezelést nem igényel. Ha szervesíteni akarnánk, ezeknél a készítményeknél a drazsírozási javaslat szerint ebből a 3%-os készítménynek 10 literéből kell a hígítást elkészteni 1 ha-os területre. Egyelőre saját területünkön használjuk, ez pedig önmagában elegendő garancia arra, hogy a kutatásfejlesztés irányát a piaci viszonyokhoz tudjuk illeszteni.

A BAY-BIO, a Zöldség Centrum Kft., a Termix Makó Kft., a Lavina Alapítvány, valamint a Galamb József Szakközépiskola közösen megvalósított K+F projektjének eredményeként létrehozott makói Algacentrumban minden szakmai és infrastrukturális feltétel adott az algabiomassza előállításához. Az eddig csak külföldről beszerezhető ÖKO-védjegy használatára feljogosító adalékanyag előállításához még a környező országokban is csak kevés helyen adottak hasonló technológiai feltételek, így a makói telep ipari alkalmazása „helyzetbe hozhatja” a hazai termelőket.

Csomós Éva