A málna a magyar mezőgazdaságban egykor Európa-szintű sikertörténet volt, mára azonban szinte teljesen eltűnt a köztermesztésből.
A málna helye a magyar mezőgazdaságban egykor és ma
A nyolcvanas években Magyarország még Európa egyik vezető málnatermelője volt, több ezer(!) hektárnyi területen termesztették a gyümölcsöt. A „gurulós málna” fogalommá vált: a fagyasztott magyar gyümölcs egész Európában híres volt. Akkoriban a folyton érő fajták is elterjedtek, amelyek júliustól egészen a fagyokig biztosítottak termést.
Miért szűnt meg a málna termesztése a hazai mezőgazdaságban?
Mára drámai visszaesés történt: néhány tíz hektár maradt csak az országban, szétszórtan, többnyire 1-2 hektáros ültetvények formájában. A nagy málnatermelő körzetekből (Északi-Középhegység) eltűnt, a fogyasztás pedig évi fejenként alig 10 deka, miközben az alma 11-12 kg/fő. Az alma is drága már, de a málna különösen: 8-10 ezer forintos áron nem csoda, hogy egyre kevesebben vásárolják. A hazai málnatermés évi átlagban durván 1000 tonnára tehető, a behozatal további 1-2 ezer tonnát jelent, elsősorban Lengyelországból és Szerbiából.
A változó klíma, de főleg a munkaerő hiánya
Mindez persze nem új: pár éve Kemencén, Menyhárt Ottó impozáns birtokán is borús kilátásokat fogalmazott meg a szegmens múltját is jól ismerő szakember. – Egykor itt 200 hektáron termett a málna. Szerette ezt a börzsönyi erdőkből lemosott, kissé agyagos talajt. A téeszes időkben kiváló eredményeket lehetett elérni, mert mindent megkapott, amire csak igénye volt: jó szaporítóanyagot, kellő tápanyagot, voltak hozzáértő szakemberek és megfelelő gépesítés. Ma már csak 3-4 hektáron termesztjük, mert ma már nincs hadra fogható, szorgalmas, gondos kézimunkaerő – mondta Ottó, aki a málna és a ribizke mellett számos növényt termesztett. Szerinte a klímaváltozás sem mér akkora csapást a málnára, mint a munkaerő katasztrofális hiánya.
Pedig a málna ma is jövedelmező lehetne: a hektáronkénti 5 milliós bevétel (2018-as adat – KZ) még a durván 2,5 milliós kiadások után is szép nyereséget jelent. Igaz, ehhez olyan fokú gépesítést megfinanszírozni, ami kiváltja az emberi munkát.
A magyar mezőgazdaság és a málna hanyatlásának fő okai
Az ok tehát elsőként a klímaváltozás: a málna rosszul viseli a meleg, száraz, aszályos nyarakat és az erős UV-sugárzást. A korábban kedvező klimatikus feltételek eltűnésével a termesztés sokkal költségesebb lett. Jövedelmezően legfeljebb csak kifejezetten kedvező mikroklímájú területeken, fóliás takarással vagy öntözéses technológiákkal lehet termeszteni. Hasonló a helyzet az őszibarackkal: a termőterület csaknem a felére, a termésmennyiség a hatodára(!) zuhant. A mezőgazdaság őszibarack- és nektarin-szegmensének nincs válasza a klímaváltozással érkező, pusztító tavaszi fagyokra és a kezelhetetlen munkaerőhiányra.
A másik, döntő ok a munkaerőhiány és kézi betakarítás költsége. Ezt súlyosbítja a rövid munkacsúcs: pár hétre kellene biztosítani megbízható, gondos, nagy számú munkaerőt biztosítani. Ez ma Magyarországon egyre kevésbé lehetséges. Az érzékeny bogyójú málna szedése továbbá nehezen gépesíthető, ha igen, roppant költségesen.
Piaci verseny és importnyomás
A magas hegyekkel tarkított Szerbia közel 20 ezer hektáron termeszt málnát, évente 90 ezer tonnát exportál, százmilliós eurós bevétellel. Az északabbra fekvő Lengyelországban a Polka fajta terjedt el, amit ismétlődő érés, hosszabb szezon, nagy volumen jellemez. Ezek az országok stabilan és nagy mennyiségben képesek ellátni Európát, versenyelőnyben vannak a magyar termelőkkel szemben.
Az igazán elszánt kertészetekben megpróbálkoznak az árnyékolás, jéghálós rendszerek, öntözés, fólia alatti termesztés, drónos permetezés és adatalapú termesztéstechnológia eszközeivel. Ha ez műszakilag-technológiailag működik is, továbbra is kérdéses a jövedelmezőség.
A málna eltűnése újabb fájó jelzés a hazai gyümölcstermesztés általános válságára nézve. Az európai mércével is rekordmagas áfa, a munkaerőhiány, az öntözésfejlesztési és nemesítési lemaradás, a hatalmas piacvesztés, az egyre növekvő import állandóan visszaköszönő tényezők a szektorban. Mindez azért is szomorú, mert a magyar lakosság rendkívül egészséges, vitaminokban, antioxidánsokban gazdag gyümölcstől esik el.
Agrárágazat Tudástár – Málna termesztése Magyarországon
A málna (Rubus idaeus) egykor a magyar gyümölcstermesztés kiemelkedő kultúrája volt, az 1980-as években több ezer hektáron termesztették, Európa-szerte ismert „gurulós málna” néven. Mára a termesztés szinte teljesen eltűnt, mindössze néhány tíz hektár maradt fenn. A hanyatlás fő okai a klímaváltozás – a növény rosszul viseli az aszályt, a hőséget és az erős UV-sugárzást –, valamint a munkaerőhiány és a kézi betakarítás magas költsége. A málna termesztése ma már csak öntözés, fóliás takarás és árnyékolás mellett lehet jövedelmező. A kieső hazai termelést főként lengyel és szerb import pótolja, miközben a magyar fogyasztás drasztikusan visszaesett.
