Mangalica – ennivaló nemzeti kincs

Az egyre komolyabb külföldi érdeklődés hatására mi is növekvő készséggel tartjuk életben a mangalica mítoszát, lelkesen soroljuk koleszterin-mentes és márványozott húsának érdemeit, büszkén meséljük a fajta kihalásra ítélt, ám mégis megmentett történetét, de pénztárcánkat már aligha nyitjuk szélesre érte. A sertés tartók helyzete egyre kilátástalanabb, a hazai fogyasztók szeretetéből pedig jelenleg nem élnek meg.

Imázs:hagyomány, minőség, hungarikum

A lakosságkörében a mangalica megítélése egyértelműen pozitív, hiszen egészséges, környezetbarát és megbízható élelmiszert jelent, ami leginkább a hagyományhoz,a minőséghez és a magyar eredethez kapcsolható.

Míg a régen kifejezetten zsírja miatt tenyésztett és tartott jószág majdhogynem népélelmezési cikk volt, a mai lakosságnak mindössze 3%-a engedheti meg magának a fogyasztását.

Beszerzését pedig közvetlenül a termelőtől, hús szaküzletekből (a Közép-Magyarországon és a dunántúli régiókban, a megyeszékhelyeken élő diplomások) és bio- és reformboltokból (magasabb képzettségű nagyvárosi nők) intézik.

Mítosz és valóság

Ez a vásárlói tudatosság azt a mítoszt tartja életben, amiben a mangalica húsa egészségesebb,könnyebben emészthető, kevesebb benne a koleszterin, és az ember számára létfontosságú telítetlen zsírsavat tartalmaz, szalonnája pedig alacsonyabb hőfokon olvad, a zsírja libazsír-szerű és ízletesebb a többinél.

Az alapvetően erre épült „wellness-es” szemléletnek – a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE) szerint – nincs valóság alapja, hiszen a mangalica zsírjának koleszterintartalma megegyezik bármilyen más sertésével, mivel az állat zsírsav összetétele csak abban az esetben tartalmaz telítetlen zsírsavakat, ha ridegtartásban nevelik és hagyják saját ütemében növekedni.

Kaposvári kutatók a mangalica hátszalonnájának zsírsav összetételét összevetetették más fajtákéval (Magyar nagy fehér, Magyar lapály, Duroc), és azonos értékűnek találták.

Az ősi eredet is mítosz, mivel ez a fajta mindössze 180 éves.

Az első kis jenői tenyészetben 1833-tól keresztezték a helyi állományt a szerb fehér, göndör szűrű állatokkal,az abból kialakult, leginkább az alföldi körülményekhez alkalmazkodott,viszonylag egységes populáció pedig néhány nemzedék alatt vált igazi magyarfajtává.

Azt is rosszul gondolják, hogy egészségesebb, ellenállóbb a fehérhús-sertésnél.

A közhiedelem úgy tartja, hogy ellenáll a betegségeknek, de ez nem igaz.

Az viszont igen,hogy nincs benne antitest, mert a tartási körülményei okán nem találkozik azokkal a kórokozókkal, de ha elkapja, akkor a mangalica is elhullik – mondta Tóth Péter, a MOE elnöke, aki az eladási tévhitekkel kapcsolatosan is elárulta az igazságot.

Közismert az a fajta lendület, amivel mindenki az őshonosokról és a mangalicáról beszél, de ezernyi társadalmi ok miatt ez többnyire csak beszéd,amitől az árut még nem viszik.

Ugyanis az összes mangalica termékből csak mintegy 100 kg/hét az eladás.

A vevők ismerik, asszociálják is a minőséget, de 6000 Ft-ért nem vásárolnak belőle.

Az azonban már tény, hogy a mangalica márványozott húsban és szalonnatermelésben világrekorder.

(Zsírral való átszőttségét talán csak a Kobe marha múlja felül kicsit.)

A világ gourmet éttermei sorban állnak érte, japánban a legmagasabb áron kél.

Eladásban mi főként a spanyol piacra építünk, mivel a világhíres serrano sonka a mi mangalicánkból készül.

Újjáéledés

A spanyol sonka és a mangalica esete a legenda legismertebb része, ami marketing szempontból nagyot dob a külföldi érdeklődésen.

A fent említett Tóth Péter 1991-ben még egyetemistaként ismerte meg a spanyol Juan Vicente Olmos Llorentét, akivel egy igen zsíros, ridegen tartható, ősi magyar sertést kerestek magas minőségű sonka- és karajfélék alapanyagának.

Így szedték össze az országban még fellelhető utolsó példányokat, és az Olmos és Tóth Kft.-t megalapítva láttak munkához.

Az állomány 198 kocából dúsult a mai 8600 szigorú törzskönyvezésű tenyészállattá,aminek ellenőrzését az 1994-ben alakult MOE végzi.

Az egyesület 2003-tól a fajtafenntartói jogkört is megkapta, legnagyobb kihívásukat mégis a termékek eredetigazolási rendszere és a fajta nemzetközi védettsége jelentik, mivel a mangalica 95%-át Magyarországon tenyésztik(a környező szláv országokban és Svájcban is tőlünk terjedt el).

Az Unió támogatja az őshonosokat, az elmúlt 5 évben minden igazolt származású mangalicakoca 20.000 Ft/év juttatást kapott, amit 2014-ig megdupláznak.

A hazai sertés tartók helyzete ettől még nem javul, a rendkívül magas takarmányár sok állományt számolt fel.

Az Olmos és Tóth ezt az exportra termeléssel védte ki úgy, hogy a 25 ezres nagyüzemi állomány nevelése és feldolgozása itthon történik, és csak a sonka és karaj jut külföldre.

Nomád kincs

A rendkívül intelligens, nagy mozgásigényű és viharedzett mangalica élettartama legelőn tartva hosszabb, mint istállózási közegben és 25%-kal alacsonyabb takarmányköltséggel tarthatók.

Az – eredetileg négy színváltozatban létező(szőke, fecskehasú, vörös és a már kihalt fekete) – gyapjas disznó 114 napos vemhesség után természetes úton és problémamentesen hozza 5-8 malacból álló szaporulatát,a házi sertések közül egyedüliként csíkos hátú malacokkal.

Gyarapodásuk a legelőn 20%-kal jobb, az elhullás 42%-kal kevesebb, a malacok pedig 24-28 napra leválaszthatók.

Mivel az előállítási árak szintjén már csak egyre nagyobb küzdelmek árán tudunk fennmaradni, a regionális- és világpiacon lévő versenytársakkal szembeni egyedüli előnyünk az lehet, hogy magas minőségű és különleges termékekkel rukkolunk elő, amire a mangalica minden szempontból tökéletesen alkalmas, és még versenytársa sincs ezen a piacon.

Értékeit egyszer már majdnem veszni hagytuk,egy újabb hasonló tévedést azonban már vele együtt mi sem élnénk túl.

Csomós Éva