Bezárás

Még mindig csábít az alma?

Írta: Szerkesztőség - 2012 február 03.

Az aszalt gyümölcsök forgalma a nemzetközi kereskedelemben évi 510-560 ezer tonnára becsülhető, amiből a mazsolafélék 320-340 ezer, az aszalt szilva 95-100 ezer, a füge és datolya 45-60 ezer, az alma 18-22 ezer, a sárgabarack 15-20 ezer és az egyéb gyümölcsök 17-20 ezer tonnát tesznek ki. Ezekből a gyümölcsökből a legnagyobb importőr Anglia, Németország, Hollandia, összesen 40%-ot képviselnek. Magyarország a nemzetközi kereskedelemből 6-8%-ot képvisel. A hazai gyümölcságazat részére mutatunk be egy alternatívát alábbi cikkünkben.

Almánk pedig terem

 

A hazai gyümölcstermesztés húzóágazata volt hajdanán az alma, ez az alapanyag lesz most is a kiinduló pontunk: a megtermelt gyümölcsöt szárítva hozzuk forgalomba.

A szárítást a két végpont befolyásolja, az adottságok és a piaci igények.

Az adottságokat tekintve kedvező lehet a meglévő nyersanyag háttér, ahol a megtermelt árunak további kiváló és biztonságos szárítást kell biztosítani.

A technológia

Egy feldolgozó üzemben több féle aszalványt is készítenek, én mos elsősorban az alma aszalást szeretném kiemelni.

A jó minőségű nyersanyaghoz fajtát is kell választanunk: a Jonathán és a Starking jól, a Húsvéti Rozmaring viszont rosszul szárítható.

Az aszalást 3 részre oszthatjuk:

  • előkészítés
  • aszalás
  • utóműveletek.

Az alapanyag szállító konténerben érkezik, általában heti rendszerességgel az üzembe.

A szállító járművekről targoncával viszik az üzembe, ahol a magozó gépre helyezik, a szakaszosan működő gép tüskéi viszik a z almát a magház eltávolító kés alá, ami fentről lefelé haladva eltávolítja a magházat.

Ezt követően kerül az alma a szállítószalagra és a dobmosóba. A dobból szállítószalaggal jut a szeletelő / kockázó gépbe.

FAM szeletelő működése:

  • szeletel,
  • csíkoz
  • és a végén kockára vágja az almát, ami a folyamat végén a centrifugális erő hatására távozik a gépből.

A technológia paraméterei

  • A hő teljesítménye 215-1720 kw/h, a nyersanyag teljesítményigényétől függően.
  • Az elszívást ventilátor végzi, amelynek teljesítménye 2.8 kw/h, fordulata 2800 l/perc.
  • A szárító felülete: 274 m2
  • Villamos energia igénye 60 kw
  • Fűtőenergia igénye 172-204 m3 gáz/h.
  • Teljesítménye 220-310 kg / szárítmány /h
  • Elpárologtatott víz: 1550-2300 kg/h
  • Ennek fajlagos energia igénye 3,7-6,0 Mj/1 kg víz.

A szárítási folyamat után következik az utóműveletek folyamata, ami a legmunkaigényesebb művelet.

Ebben a munkafázisban 6-7 ember dolgozik a vibrációs rosta két szélén állva, eltávolítva a barna, megégett szárítmányokat.

Az alma a szárítóból egy szalagra kerül, mellyel eljut az osztályozógépre, ezen a vibrációs rostán két frakcióra bontják az aszalványt.

Az osztályozóelemei az egymás felett, illetve egymás után elhelyezett, különböző furatokkal ellátott fémtálcák.

A rosták vibrációs mozgását egy excentrikusan felfogott tömeg forgása biztosítja.

A a 10×10 mm-nél nagyobb méretű rész a főtermék, míg az apró méretűek átesnek és alul távoznak műanyag ládába hullva.

 

A végeredmény

A csomagolás előtt viszont még lényeges méréseket végeznek az anyagon, refraktométerrel megmérik a nedvességtartalmát (ami az alma esetében 6-8) és megnézik a színét.

A kartondobozba vagy papírzsákba csomagolt termék a mérlegelést követően ládákban kerül a raktárba, majd kiszállítva a német, holland, francia és olasz piacra.

A hazai aszalványok és szárítmányok iránt a külföldi piacok mellett a hazai érdeklődés is növekszik.

 

Újvári László