Szilaj büszkeségünk

A közel méteres szarvú, fekete farokbojtú- és fül szegélyszőrű szürke szarvasmarhánkra, „ókulás” szemű daruszín bikáinkra legalább oly büszkék vagyunk, mint mangalicánkra vagy pulikutyánkra. Persze – mint ahogy azokkal kapcsolatosan -, ezzel a nemzeti kincsünkkel is újra el kellett jutnunk idáig. De hol is tartunk most pontosan?

Történelmünk részeként

 

Ez az 550–900 kg közt lévő őserőt sejtető impozáns megjelenésű szilaj, nemes állat valódi hungarikum, mely az Alföld világszerte ismert jellegzetességeihez tartozik.

Épp ezért lelkesen mutogatjuk turistáinknak, büszkélkedünk azzal, milyen intelligens és igénytelen állat, mennyire ellenálló a betegségekkel szemben, s hogy nem kapja el a kergemarha-kórt.

Büszkén soroljuk, hogy már évszázadokkal ezelőtt nemesi családjaink közül is sok köszönhette neki jólétét.

A Kanizsaiak, Batthyányak, Thökölyek, Nádasdyak mind az alföldi marhák vásárlásával, hizlalásával és eladásával alapozták meg vagyonukat.

Bethlen Gábort Erdély első tőzsérének tartották, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós pedig a marhakereskedelemből és a nyersbőr eladásából szerzett bevételeiből finanszírozta magánhadserege fenntartását és a törökök elleni harcait.

 

Már a középkorban igen jelentős volt külföldi kivitele, évente kb. 100.000 példányt hajtottak lábon külföldi piacokra, felvirágoztatva ezzel az utak menti csárdákat, réveket, településeket.

A nagy keresletet már akkor is kitűnő élvezeti értéke és a más marhahúsokéval össze nem hasonlítható ízvilága okozta.

A 17. században csak Nürnberg évente 70.000 marhát vásárolt, München, Augsburg, Regensburg, Ulm, Strassburg, Auspitz Légrád, Buccarin és Velence mind megrendelő volt.

Korabeli /Ausburg (1578) és Nünberg (1571)/ levéltári okmányok is bizonyítják, hogy a német birodalmi városok rendszabása szerint, ha egy mészárszéken magyar szürke marhát vágtak, akkor ott más húst nem volt szabad kimérni, nehogy más eredetű marhahússal rontsák ennek kiváló minőségét.

S persze drágábban is mérték a helyinél.

Augsburgban pl. a magyar marhahús ára 12 dénár, a helybeli marha (Landochs) húsa pedig csak 7-10 dénár volt fontonként /Augsburgi városi levéltár (1578)/.

A 20. század azonban egyáltalán nem kedvezett a fajtának, s a 60’-as években a kipusztulás szélére sodorta.

Az I. világháború után a mezőgazdaság gépesítésével csökkent le számuk, a II. világháborút követően a tenyésztőmunka is teljesen megszűnt, mivel az akkori vezetői vélemények szerint nem vette fel a versenyt a modern fajtákkal, amik már 16-18 hónapos korukra elérték azt, amit a szürke vágásra tartott egyedei csak 3–3,5 éves korukra.

Így létszámuk a 60’-as évek közepére vészesen lecsökkent, a háztájikban található néhány példány mellett három állami gazdaságnak volt gulyája 6 bikából és 200 tehénből.

Ezeket állítólag Bodó Imre rejtette el a hortobágyi puszta mélyére, hogy kivédje kosztromai marhával való keresztezésüket, s voltaképp a jelenlegi állomány azok utódaiból áll.

A létszám a 70’-es évektől egyenletesen nő, mára a teljes állomány meghaladja a 20.000-t.

 

Összefogással talán könnyebb

A fajta védői 1982-óta találkoznak, 1989-ben pedig újra megalakították a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületét (először 1931-ben), ami ma a tenyésztés koordinációját is végzi.

Ebben jelenleg a tetszetős megjelenésű „Nagyüzemi típus” dominál, a többi (Primitív, Kis testű, Durva igás, Finom tejelő) megőrzése főként a genetikai tartalékok érdekében lényeges, mint ahogy a rokonfajtáktól (maremman, erdélyi szürke marha, ukrán szürke marha) való megkülönböztetés is.

Emellett az állomány génbankként is jelentős.

A fajta fő erőssége, hogy igényli a természetes tartási körülményeket, aminek köszönhetően húsa magasabb élvezeti értékű az ipari fajtákénál, és vitaminokat, vasat és ásványi anyagokat is nagyobb arányban tartalmaz.

Tartási körülményei miatt nem kap (és nem is kaphat) állati eredetű fehérjét tartalmazó tápot, takarmányt.

Itatását pedig még ma is a gémeskutakból oldják meg, a folyóvizet elővigyázatosságból kerülve.

Így a Nyugat-Európában megjelenő kergemarha-kór miatt értékelődött fel a garantáltan BSE-mentes szürke marha húsa.

 

Hungarikum hamisítva?

Ennek velejárójaként a hamisítása is megkezdődött, ezért a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete kidolgozta a 2003 óta működő eredetigazolási és terméktanúsító rendszerét.

Kizárólag olyan húsra, illetve termékre kerülhet fel, amely bizonyíthatóan Magyar Szürkemarha fajtájú állatból származik, és a Tanúsító Testület igazolja azt.

Ugyanakkor ezeket a termékeket nem csak védjeggyel látják el, hanem ENAR-számmal is, amivel annak eredete pontosan visszakövethető.

Ez a szám kíséri végig a jószágot születésétől egészen termékké válva a fogyasztó asztaláig.

Arról, hogy valóban a rendszerben értékesített állatról van-e szó, a vevő már az üzletben egy SMS /(+36) 30 / 469-14-25/ küldésével győződhet meg, valamint a www.szurkemarha.hu weboldalon a további árusító helyekről is informálódhat.

Ezen felül a Tanúsító Testület a kiskereskedelmi forgalomba kerülő terméke­ket szúrópróbaszerűen DNS-vizsgálattal is ellenőrzi.

Hogy is állunk?

Ahhoz, hogy árban is el tudjuk helyezni a szürke szarvasmarhát, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesület honlapjának adok-veszek rovatából szemezgettünk:

Törzstenyészetből származó borjak eladók

üsző 250.000 Ft/db + áfa

bika 200.000 Ft/db + áfa

Születési idejük:

2010.12.19 – 2011.02.04.

Eladásra kínálok magyar szürke növendék üszőket (2008-2009 évi születésűek), kortól és mérettől függően: 150.000-200.000 Ft irányáron.

A Pusztai Állatparkban minden ősszel megrendezésre kerül a Hortobágyi magyar szürke Bikavásár, ahol a legértékesebb „Bádog” nevű bika csaknem félmillió forintért cserélt gazdát.

Mivel ezek a termékek valamivel drágábbak a többi marha húsánál (megközelítőleg: Hátszín 4188, Comb (csont n.) 2689, Apróhús 2149 Ft/kg bruttó áron számolva) az üzletekben egy 12 receptből álló könyvecskével kínálják.

 

Ma már oltalom alatt

A fajta korábbi sokoldalú kihasználtsága ma elenyésző.

Csontjából a régi pásztorok enyvet főztek, szarvából, csontjából, bőréből használati tárgyakat készítettek, húsát szárítva tartósították.

Ma eredetiségének megtartására ügyelnek gondosan, amit az Európai Bizottság 2011. december 9-i oltalom alá helyezésével is segít.

Ez valamennyi EU-s fogyasztó számára jelzi, hogy a termék sajátos jellege annak földrajzi származásából fakad, így a fogyasztók körében is nagyobb bizalmat élvez, valamint a névbitorlókkal szemben is védelmet biztosít, hiszen a bejegyzett elnevezést más uniós ország nem használhatja, s a magyar terméket beazonosíthatóvá és a köztudatban is megkülönböztethetővé teszi.

Így rajtunk kívül már egész Európában büszkék a szürke marhánkra.

 

 

Csomós Éva

Kapcsolódó hírek