Mentesség A-tól Z-ig – Antibiotikumoktól a ZnO-mentes takarmányokig

Mind az antibiotikumok, mind a cink-oxid (ZnO) nagymértékben hozzájárult a sertéstartás és sertéshús-előállítás hatékonyabbá tételéhez, azonban globális felhasználásukat tekintve átléptünk egy olyan határt, mely hosszútávon nem fenntartható. Ezt hangsúlyozzák az Európai Unióban 2022-ben bevezetendő korlátozások is.

Az antibiotikumok humán- és állatgyógyászati jelentőségét senki sem vitatja, azonban az állati termék előállítása során történő felhasználásuk oly mértéket öltött, amit már a kilencvenes években szabályozni kellett. Első lépésként megtiltották hozamfokozóként történő alkalmazásukat, viszont a mai napig jelentős mennyiségben kerülnek bele a takarmányokba megelőzés céljából, egyéb hiányosságok elfedése miatt. Ennek következményeként elkezdtünk olyan rezisztens törzseket szelektálni, melyek egyre ellenállóbbak a különböző antibiotikumokkal szemben. Ez nemcsak az állatitermék-előállítás, hanem a humánegészségügy szempontjából is komoly kockázatot jelent.

A ZnO malactakarmányokban történő terápiás, nagy dózisú felhasználása széles körben elterjedt a sertéstartók körében. A ZnO választás körüli hasmenéses kórképek megelőzésében játszott szerepét egyes irodalmi források a bélhámsejtek nyálkahártyarétegére kifejtett pozitív hatásával magyarázzák, de hatásmechanizmusát egyértelműen még a mai napig sem ismerik. Az viszont biztos, hogy a Zn nehézfém, és a takarmánnyal felvett Zn jelentős része ki is ürül a bélsárral, megnövelve ezáltal a talajok Zn-terheltségét.

Az Európai Unió 2022-től a ZnO nagydózisú, terápiás célú felhasználását tiltani fogja. Ez a jelenlegi telepi, állategészségügyi adottságokat illetően az antibiotikumok felhasználásának növekedését vonná maga után, de nagy kérdés, mi lesz 2022-ben, ha az antibiotikumokra vonatkozóan is érvénybe lépnek a korlátozások? Erre felkészülni rendkívül összetett feladat, számos kérdést felvet, és komoly kihívást jelent.

Annak érdekében, hogy 2022től ne a takarmányozás legyen a termelés limitálója, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. a 2018-as év malactakarmányozási fejlesztéseit teljes egészében a fent említett kérdéskörnek szentelte. A Kaposvári Egyetem Termékfejlesztési és Nyomonkövetési Kutató Központjában egymásra épülő vizsgálataink során minden olyan eszközt megvizsgáltunk, mely ZnO-mentes malactakarmányozási koncepciónk kidolgozása során segítségünkre lehet. Első lépésben a takarmányok nyersfehérje-szintjeinek csökkentése, az aminosavszintek újraértékelése következett, majd innen továbblépve különböző funkcionális alapanyagok (rostforrások) felhasználásának lehetőségeit teszteltük. Az említett két lehetséges eszköz alkalmazásával sikerült egy olyan takarmányt létrehoztunk, mely jó kiindulási alapot jelentett a további fejlesztésekhez, egyéb kiegészítők hatásának teszteléséhez. A 2022-ben várható változásokra való felkészülés mindenkit komoly feladat elé állított. A különböző koncepciók, stratégiák tapasztalatainak megvitatására a 2019 júniusában Dániában megrendezésre kerülő Zero Zinc Summit világkonferencián lesz lehetőség. Ezen a fórumon a tavalyi év fejlesztési eredményeit mi is prezentálni fogjuk.

Eddigi eredményeink bíztatóak, a teljes battériás időszakot értékelve sikerült a ZnO-nál megszokott termelési színvonalat elérnünk. Ahhoz azonban, hogy ez hosszú távon is működőképes legyen, a takarmányozás mellett számos egyéb tényező is szükséges: megfelelő higiénia, jó állategészségügyi státusz, megfelelő technológia, a menedzsment odafigyelése. Ezek együttesen fogják meghatározni, mennyire tudunk eredményesek maradni a jövőben.

Vida Orsolya

termékfejlesztő mérnök