Méteres féreg, őskori rovar: iszonyú, mit hoz a klímaváltozás

A klímaváltozás nemcsak az emberek, a haszonnövények és a haszonállatok egészségét, stressztűrő-képességét teszi próbára – és fogja még inkább próbára tenni a következő évektől –, de a növényvédelemben és a talajélettanban is súlyos fenyegetéseket hoz.

Egyméteres gilisztafaló

Franciaországban például két éve került nyilvánosságra, hogy invazív óriásférgek, a planáriák egy faja (Bipalium kewense; fotó: Pierre Gros) évtizedek óta jelen van. A kutatók – akik eleinte el sem akarták hinni, hogy ilyesmi létezhet – először növénytermesztő gazdák-gazdaságok fényképei alapján azonosították a különféle fajokat, amelyeknek némelyike nem is olyan kicsi, mint párcentis fajtársa: egyes fajok fél-egyméteres nagyságúra nőnek. Noha egyes rokonaik őshonosak Európában, a nagyobb termetűek eddig nem jelentek meg a kontinensen. A gazdák ijedtségénél nagyobb probléma, hogy ezek a nagytestű férgek földigilisztával táplálkoznak, naponta akár több példányt is felzabálnak, vagyis egész táblák gilisztapopulációja veszhet el, ami az amúgy is humusz- és szerves életben szegény európai talajok további leromlásához vezet.

Poloskainvázió

A másik, tipikusan a klímaváltozással elszaporodó kártevő a poloska. Mint arról Vétek Gábor docens (SZIE) nemrég írt, a márványospoloskák a következő évek egyik olyan új kártevője a termesztésben, amely a jól működő növényvédelmi rendszerek átalakítására késztetheti a gazdálkodókat, és várható, hogy a kártétel mértéke növekedni fog. A főként csemegekukorica-, bab-, paprika-, paradicsom- és almatermesztésben megjelenő rovar Pest megyében a főváros környékén, illetve Pécs környékén tömegesen fordul elő, de nagy számban az Északi-Középhegységben, Bács-Kiskun megye déli részén és a Viharsarokban. Az USA-ban például az ázsiai márványospoloska 15 év alatt az egész országban elterjedt, és komoly mezőgazdasági kárral jár a jelenléte.

Az inkább városi környezetben megjelenő ágyipoloska túlélőképessége jól érzékelteti, milyen makacs rovarról van szó: ez a válfaj legalább 115 millió éve létezik. Vagyis nemcsak a természetes élőhelyek átalakulását, az urbanizációt képes kezelni, de annak idején – 65 millió éve – túlélte azt a katasztrófát is, ami a dinoszauruszok kihalásához vezetett…

Repülő rovarirtó

A klímaváltozás és egyes rovarfajok túlszaporodása persze az emberi magatartáson is múlik. Az intenzív gazdálkodás, az állattartás – különösen a szarvasmarhatelepek – visszaszorulásával, no meg a városi ember türelmetlensége miatt az utóbbi néhány évben súlyosan megfogyatkozott a fecskepopulációk száma – figyelmeztetnek a Magyar Madártani Egyesület (MME) szakemberei. Mivel egy fecske a költési időszakban akár 1 kilónyi repülő rovart is elfogyaszt – ki lehet számolni: a korábban itt fészkelő 2 millió villásfarkú 2 millió kilónyi károkat és fertőzéseket okozó rovartól tisztította meg a levegőt.

(forrás: peerj.com; Mezőhír, MME)

klímaváltozás növényvédelem