…ami az év eleji szarvasmarha-megbetegedések miatt érthető is. A mezőgazdaságban idén az élőállat- és húsfélék kereskedelme javított az ágazat egészének külkermérlegén.
Javítás, átrendeződés
Az AKI friss adatai alapján 2025 első három negyedévében az élő állatok és húsfélék külkereskedelme összességében javuló egyenleget mutatott, miközben a forgalom szerkezete és volumene több ponton átrendeződött. Az élő állatok külkereskedelmi forgalma 5 százalékkal csökkent, ugyanakkor az export értéke 13,6 százalékkal nőtt, az importé pedig 32,6 százalékkal visszaesett. Ennek eredményeként az egyenleg 266,2 millió eurós aktívumot ért el, ami 146 millió euróval jobb a tavalyi azonos időszaknál. Az élő sertések esetében a kivitel mennyisége 4,6 százalékkal nőtt, az import volumene viszont közel 38 százalékkal csökkent. Kilenc hónap alatt 27,1 ezer tonna élő sertés hagyta el az országot, míg 34 ezer tonna érkezett be. Az export- és importátlagárak egyaránt estek, előbbi 19, utóbbi 16 százalékkal. A kivitel döntően európai piacokra irányult: az EU belső piaca közel 59 százalékot tett ki, míg EU-n kívül elsősorban Moldova és Albánia volt meghatározó. Románia maradt a legnagyobb vevő, de vásárlása több mint 16 százalékkal csökkent, Ausztria és Szerbia irányába pedig még jelentősebb volt a visszaesés. Az import teljes egészében EU-tagállamokból érkezett, főként Horvátországból, Szlovákiából, Németországból és Csehországból.
EU-függő az állat- és húsforgalmazás
Az élő marha külkereskedelmében a kivitel volumene enyhén, 1,5 százalékkal csökkent, az import viszont harmadára esett vissza. Exportból 49 ezer tonna, importból mindössze 6,2 ezer tonna realizálódott. Ezzel párhuzamosan az árak jelentősen emelkedtek: az export- és import átlagár is durván 29 százalékkal nőtt. A legfontosabb célpiac Izrael lett, amely a kivitel közel 17 százalékát adta, tízszeres növekedést mutatva egy év alatt. Jelentős mennyiség került még Lengyelországba és Horvátországba, miközben a koszovói export erőteljesen visszaesett.
A húsfélék külkereskedelme összességében erősödött: az exportérték közel 5 százalékkal nőtt, az importérték csaknem 9 százalékkal csökkent, így az aktívum csaknem 400 millió euróra emelkedett, ami több mint 30 százalékos javulás. Sertéshúsból 114 ezer tonna került exportra 306,4 millió euró értékben, ami mennyiségben visszaesést jelent, miközben az import még ennél is nagyobb mértékben csökkent. A sertéshús külkereskedelmi mérlege így 35,4 millió eurós többletet mutatott. A kivitel döntő része az EU belső piacán talált vevőre, Ázsiába már csak az exportérték 1 százaléka jutott el.
Jól hízik a baromfiexport
A legstabilabb és legerősebb teljesítményt a baromfihús hozta: 163 ezer tonnás exportvolumen és 486 millió eurós árbevétel mellett az aktívum 371 millió euróra nőtt, ami 80 millió eurós javulás. A baromfihús-export több mint fele a húsfélék kiviteléből származott, miközben az import tovább csökkent, mind mennyiségben, mind értékben. A kivitel túlnyomórészt uniós piacokra irányult, de Izraelbe, Kanadába, Vietnámba és Hongkongba is szállított Magyarország. Összességében az adatok azt mutatják, hogy a magyar állattenyésztési és húsipari külkereskedelemben a csökkenő import és a stabil vagy növekvő export révén javult az egyenleg, még akkor is, ha egyes termékeknél a kivitt mennyiségek mérséklődtek.
Agrárágazat Tudástár: Állat-külkereskedelmi szerkezetváltás – A hazai állat- és húsfélék külkereskedelmében 2025-ben javult az egyenleg, elsősorban az import visszaesése és a sertés-, illetve baromfiszektor stabil exportteljesítménye miatt, miközben a szarvasmarha-ágazat járványügyi okokból visszaszorult; a folyamat EU-függő értékesítési szerkezetet és fokozódó ágazati átrendeződést jelez a mezőgazdaságban.
