Bár 2024 komoly kihívásokat hozott a magyar mezőgazdaság számára, az idei év új reményeket is tartogat: a gazdálkodók minden eddiginél nagyobb összegű támogatásokhoz juthatnak. Az OTP Bank sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint azonban ezek kiaknázásához gyors, átgondolt döntésekre és erős együttműködésre lesz szükség – nemcsak a gazdák, hanem a hitelezők és a hatóságok részéről is.
2024 a kihívások éveként vonul be a mezőgazdaság történetébe, és 2025 is formálni fogja az ágazat jövőjét. A ragadós száj- és körömfájás járvány miatti komoly aggodalmat keltő évkezdés ellenére bizakodásra is van ok, hiszen minden eddiginél több vidékfejlesztési támogatás érkezhet a szektorba – hangzott el az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának sajtótájékoztatóján.
Hogy juthat gyorsabb forráshoz az agrárium 2025-ben
Az inflációs nyomás, a geopolitikai konfliktusok és a bizonytalan gazdasági környezet 2025-ben is árnyalja a kilátásokat. A hazai mezőgazdaság teljes kibocsátása 2024-ben 8 százalékkal csökkent, miközben az agrárhitelek piaca visszafogott képet mutatott. A hosszú lejáratú hitelek és a beruházási konstrukciók iránti kereslet csökkent, de az élelmiszeriparban 6 milliárd forintnyi növekedés volt tapasztalható.
A Közös Agrárpolitika (KAP) keretében 2027-ig akár 2900 milliárd forintnyi támogatás is érkezhet vidékfejlesztési célokra – ám ennek feltétele a megfelelő árfolyam, és legfőképp az időzítés. Az uniós támogatásokat a kormány 80 százalékos társfinanszírozással egészíti ki, így a lehetőség valóban történelmi jelentőségű. De nem elég, hogy a pénz rendelkezésre áll – annak minél gyorsabban és egyszerűbben kell eljutnia a gazdákhoz, minimális adminisztrációs teherrel.
„A kormány az agrártámogatási rendszer kereteit úgy alakította ki, hogy az uniós források mellé járó, kiemelkedően magas 80 százalékos társfinanszírozás minden gazdálkodó számára valódi lehetőséget biztosítson. Nem elég viszont önmagában csak a források rendelkezésre állása, fontos az is, hogy azok gyorsan, hatékonyan, a lehető legkevesebb adminisztrációs teher mellett és indokolatlan ellenőrzési teher nélkül jussanak el a kedvezményezettekhez. Az idei évben felgyorsuló beruházási döntéshozatal és az agrárkifizetések célja is az, hogy a magyar mezőgazdaság termelékenységét és versenyképességét fokozza, tovább erősítve a gazdák magyar gazdaságban és a vidéki értékek megőrzésében betöltött szerepét” – mondta Viski József, az Agrárminisztérium agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára, az agrártámogatások kifizetésének felgyorsításáért felelős kormánybiztos.
„Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) támogatása valamennyi agrárvállalkozás és hitelező bank számára stabilitást és kiszámíthatóságot jelent ebben az évben is. A száj- és körömfájás járvány, a fagy- és aszálykárok vagy éppen az ukrán gabona miatt nehéz helyzetbe került gazdálkodók finanszírozását ugyanúgy biztosítani kell, mint azokét, akik történelmi léptékű fejlesztéseket kívánnak megvalósítani a KAP Stratégiai Terv keretein belül” – hangsúlyozta Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója.
A vidék és az élelmiszeripar fejlesztése szorosan összefügg az infrastruktúrával, az innovációval és a generációváltás kérdésével is. A most elérhető források ezen területeken is új lehetőségeket nyitnak.
„Az ágazat jövője a termőföldtől az asztalig szemlélet elterjedésében rejlik. Ehhez elsősorban a hatékonyságot és ezzel a mezőgazdaság és az élelmiszeripar versenyképességét kell növelni. Mindez technológiai fejlesztésekkel, generációváltással és a kistelepülések infrastruktúrájának fejlesztésével érhető el” – tette hozzá Vulcz László, az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezető igazgatója.
A mostani ciklusban a vissza nem térítendő támogatások akár az elszámolható költségek felét fedezhetik, és ehhez kedvezményes hitelek, kamattámogatások, sőt kezességi díjtámogatás is társulhat. A korábbi Növekedési Hitelprogram kamatait is alulmúló ajánlatok kerültek a piacra, ami példátlan a hazai agrárfinanszírozásban.
A támogatások azonban nem jelenthetnek kizárólagos megoldást. Az átmeneti időszakokban elérhető pénzügyi eszközök – mint például az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel – lehetővé teszik, hogy a fejlesztések már a támogatás megérkezése előtt elinduljanak.
„Miközben rövid távon a források lehívása a legégetőbb feladat, hosszabb távon érdemes az ágazat átalakulását is szem előtt tartani. A támogatások célja nem pusztán a piaci szereplők túlélése, hanem egy versenyképesebb, fenntarthatóbb mezőgazdaság felé vezető út megalapozása. A tavalyi évben benyújtott pályázatoknál 3,7-szeres a túligénylés mértéke. Ezek a kérelmek komplex beruházásokat vetítenek előre, az állattartási, élelmiszeripari és kertészeti elemek dominanciája mellett tartalmaznak energiahatékonysági projektrészeket is. Számításaink alapján, ha ezek megvalósulnak, az nemcsak az energiafelhasználásra lesz pozitív hatással, hanem a cégek hozzáadott értékét is növelni fogják” – hangsúlyozta Szabó István, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetője.
Aki idén nem jut támogatáshoz, annak is érdemes átgondolni, milyen beruházási elemeket lenne fontos önerőből vagy hitelből elindítani – ehhez a bankszektor testre szabott finanszírozási megoldásokat kínál. A szakértők szerint tehát 2025-ben egyszerre van jelen a nyomás és az esély: a kihívások ellenére minden adott ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődési pályára lépjen.
A sajtótájékoztatón a kihirdetésre váró pályázatunkról szóló írásunk is érdekelheti.
