Dr. Hentz Károly nyugdíjas gépészmérnök, tanár, muzeológus, a gödöllői mezőgazdasági gépmúzeum korábbi vezetője ma is ugyanazzal az elhivatottsággal dolgozik a magyar agrártechnika emlékeinek megőrzésén, mint aktív pályája során. Noha három éve nyugdíjba ment, legalább olyan tevékeny, mint formálisan is aktív éveiben: idejét családjára, szakmai közösségi munkára, múzeumi feladatokra és könyvírásra osztja. Ez utóbbi kuriózumot és tudásbővítést is ad a hazai mezőgépvilág szerelmeseinek: a magyar mezőgazdasági gépgyártás története nem pusztán szakmatörténeti érdekesség, hanem olyan műszaki és szellemi örökség, amelyet érthető, továbbadható formában kell megőrizni.
Népszerűsítő, mégis hasznos kötetek
Hentz Károly Agrártechnika-történet című tematikus könyvsorozata a magyar mezőgazdasági gépgyártás fontosabb területeit dolgozza fel. A sorozat első kötete a magyar traktorgyártás múltját mutatta be – ez már hozzáférhető. A talajművelő gépekről szóló rész már elkészült és nyomdában van, miközben készülnek a mezőgazdasági gépek erőforrásairól, valamint a vetés, növényápolás és növényvédelem gépeiről szóló további kötetek is. A neves muzeológus mérnöktanár, mint mondja, nem nehezen kezelhető, ezeroldalas szakkönyveket írni, hanem körülbelül 150 oldalas, tematikusan tagolt, szakmailag hiteles, mégis közérthető kiadványokat. Célja, hogy ne csak a szűk szakmai közönséget, hanem a gyűjtőket, érdeklődőket és a mezőgazdasági technika múltjára nyitott olvasókat is megszólítsa.
A gépekben felhalmozott tudás nem veszhet el
Pályáját erős családi és szakmai minták alapozták meg: gépek között nőtt fel, majd gépészmérnöki, pedagógiai, közgazdasági és múzeumi menedzseri tudást is szerzett. A 2019-ben az Év Agráremberének egyik ágazati díjazottjaként véli, a mezőgépész szakma megítélése sokáig háttérbe szorult az agronómiához képest, holott a korszerű mezőgazdaságban a vetésmélység, a talajállapot, a gépüzemeltetés, a karbantartás és a teljesítményátvitel ugyanúgy meghatározza az eredményt, mint a növénytermesztési döntés. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a technikatörténetben óvatosan kell bánni a „zsákutca” kifejezéssel, mert egy régi műszaki megoldás később új innovációk alapja lehet. Szerinte a mai agrárgépes fejlesztések jelentős része nem teljesen új elv, hanem régi mezőgazdasági problémák korszerűbb eszközökkel történő megoldása.
A traktorhúzás is lehet műszaki „tanterem”
Az utóbbi időben különösen foglalkoztatja a traktorhúzó versenyek, vagyis a tractor pulling világa is. Hentz Károly szerint ez nem csupán látványos motorsport, hanem kiváló műszaki oktatási terep, mert a vontatás, a tapadás, a teljesítményátvitel, a talajkapcsolat és az erőgép működése látványosan, érthetően mutatható be rajta keresztül. Úgy látja, a traktorhúzás egyszerre lehet szórakoztatás, szakmai ismeretterjesztés és a gépészet népszerűsítésének eszköze. Ha ma kezdő egyetemi oktató lenne, akár külön ilyen tantárgyat is indítana, mert ezen keresztül a mezőgazdasági gépészet alapjai élményszerűen taníthatók lennének. Munkásságának üzenete éppen ebben sűrűsödik össze: a gépmúzeum, a könyvírás és a szakmai közösségépítés nem nosztalgia, hanem tudásmentés a következő nemzedékek számára.
Agrárágazat Tudástár: Agrártechnika-történet – Az agrártechnika-történet a mezőgazdasági gépek, erőgépek és műszaki megoldások fejlődését mutatja be, amelyek alapvetően formálták a modern gazdálkodást. A technikatörténeti tudás nemcsak múzeumi érték: segít megérteni a mai precíziós és automatizált rendszerek műszaki alapjait is. A régi gépek és fejlesztések dokumentálása hozzájárul a szakmai tudás megőrzéséhez és a mezőgépész szakma népszerűsítéséhez.
