A 2026-os tavaszi időszakban több térségből is súlyos csócsárló-kártételt jeleztek, ami sok esetben már nem a táblaszéleken, hanem a táblák belsejében is jelentkezik. Sok helyütt beszántják az ősszel elvetett növényt. Sipos József növényorvos szerint a jelenség hátterében részben a mezőgazdasági vetésszerkezet beszűkülése áll. A szárazság miatt sok gazdaság gyakorlatilag gabona–gabona vetésre kényszerül, emellett bizonyos talajművelési eljárások is kedveznek a kártevő felszaporodásának.
(Fotó: Shutterstock)
Könnyen átvészelik a telet
Az egyetemei docens növényorvos szerint a gabonatúlsúlyos vetésszerkezet és a szomszédhatás együtt óriási kockázatot jelent. A problémát tovább súlyosbítja a talajművelés átalakulása. A forgatás nélküli vagy minimális művelési rendszerek – bár vízmegőrzési szempontból indokoltak – egyben elősegítik a gabonafutrinka lárváinak áttelelését is. „A no-till és minimum tillage rendszerekben a lárvák könnyebben átvészelik a telet, különösen akkor, ha a tarlómaradványok is a felszínen maradnak” – emelte ki a növényorvos. Az enyhe tél és a hótakaró további védelmet adott a kártevőknek, miközben a meleg, száraz nyár az imágók túlélését segítette.
A megelőzés a legjobb védekezés
A csócsárló biológiája miatt a kártevő hosszú ideig aktív: a gabona futrinka lárvái már ősszel megkezdik a táplálkozást, és enyhe időjárás esetén a téli időszakban sem állnak le teljesen. Tavasszal pedig robbanásszerű kártétel jelentkezhet. Sipos József szerint „volt olyan tábla, ahol egy ásónyommal 12–15 lárvát találtunk”, ami messze meghaladja a gazdasági kártételi küszöböt (2–4 lárva/m²). Ilyen esetekben a védekezés már gyakorlatilag nem hatékony, a termelők gyakran csak a terület újrahasznosításában gondolkodhatnak.
A védekezés kulcsa ezért egyértelműen a megelőzés. A szakember hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a vetésváltás erősítése, a monokultúrás gabonatermesztés visszaszorítása, még ha ez a jelenlegi klimatikus viszonyok között nehéz is. Emellett fontos a talajművelési rendszer átgondolása és a tarlómaradványok kezelése. Kiemelt szerepet kap az előrejelzés is: a talajcsapdázás és a talajminták rendszeres vizsgálata segíthet időben felismerni a fertőzést.
Összességében a csócsárló elleni védekezés ma már komplex agronómiai kérdés, amelyben a növényvédelem, a vetésszerkezet és a talajhasználat egyaránt szerepet játszik. A klímaváltozás hatására ezek a tényezők egyre inkább összeérnek, így a gazdáknak hosszú távon kell alkalmazkodniuk a megváltozott kockázatokhoz.
Agrárágazat Tudástár: Vetésváltás – Vetésváltásnak azt a termesztési gyakorlatot nevezzük, amikor ugyanazon táblán egymást követő években nem ugyanazt vagy rokon kultúrákat termesztik, hanem tudatos sorrendben váltják a növényeket; ennek növényvédelmi jelentősége különösen nagy, mert a gabonafutrinkához hasonló kártevők felszaporodását és áttelelését is mérsékelheti, így a megelőzés egyik legfontosabb eszköze.
