Az idei évben nagy valószínűséggel újra kialakul az El Niño jelenség, amely globálisan melegebb időszakot hoz. A mezőgazdaságban dolgozóknak fontos és hasznos gyakorlati következtetések adódnak a várható időjárási trendből.
Ráerősít a már zajló folyamatokra
Az El Niño Ez önmagában nem újdonság, viszont a jelenlegi, gyorsuló globális felmelegedéssel együtt már komolyabb kockázatokat hordoz. A modellek szerint akár erős, úgynevezett „szuper” El Niño is kialakulhat, ami ritkábban fordul elő, de annál nagyobb hatással járhat a globális időjárási mintázatokra. Fontos azonban, hogy Magyarországon az El Niño hatása közvetlenül nem erős – hangsúlyozza a Másfélfok portálon megjelent összefoglalójában Szabó Péter éghajlatkutató (ELTE Meteorológiai Tanszék) és Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus (mindketten az ELTE Meteorológiai Tanszékének szakértői – a szerk.). A kutatók vizsgálatai alapján a hazai hőmérséklet és csapadék alakulása csak gyenge kapcsolatot mutat ezzel az éghajlati jelenséggel. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodók nem építhetnek konkrét, szezonális döntéseket pusztán az El Niño előrejelzésekre.
Ami viszont lényeges: az El Niño képes ráerősíteni a már zajló folyamatokra. A globális átlaghőmérséklet emelkedése az elmúlt években felgyorsult, és egy erősebb El Niño ezt tovább növelheti. Ez a gyakorlatban nem feltétlenül „egyenletesen melegebb” időjárást jelent, hanem inkább több és intenzívebb szélsőséget.
(Fotó: Horizont Média/archív)
Aszály és belvíz
A tapasztalatok alapján az ilyen időszakokat gyakrabban kísérik hőhullámok, tartós aszályok, illetve rövid idő alatt lehulló, nagy mennyiségű csapadék. Ez különösen kedvezőtlen a mezőgazdaság számára, mert egyszerre növeli a vízhiány és a belvíz vagy erózió kockázatát.
Magyarország időjárását továbbra is elsősorban az európai légköri folyamatok határozzák meg – például az atlanti ciklonok vagy az anticiklonok mozgása. Ugyanakkor egyre gyakoribbá válnak az úgynevezett „beragadó” időjárási helyzetek. Ez azt jelenti, hogy egy-egy száraz vagy csapadékos periódus hosszabb ideig fennmarad, ami komoly termelési kockázatot jelent.
Öt fontos következmény
Gazdálkodói szempontból ez több gyakorlati következménnyel jár:
– nő a nyári aszály valószínűsége, különösen a kritikus fejlődési szakaszokban,
– felértékelődik a talaj vízmegtartó képességének javítása (szervesanyag-gazdálkodás, talajművelés),
– az öntözés szerepe tovább erősödik, ahol ez megoldható,
– fontosabbá válik a vetésszerkezet és a fajtaválasztás rugalmassága,
– nő a jelentősége a gyors reagálásnak (pl. inputanyagok időzítése, növényvédelem).
A következő 1–2 évben nem egy „átlagos” időjárási mintázatra érdemes készülni, hanem a szélsőségek gyakoribb előfordulására. Az El Niño nem ad pontos választ arra, milyen lesz a nyár vagy a termés, de egy biztos. A kockázatok nőnek, és a termelési biztonság egyre inkább a gazdálkodási döntéseken múlik.
Alkalmazkodás és veszteség
Az alkalmazkodás már csak azért is sürgető, mert Európa gyorsabban melegszik a globális átlagnál – erre ugyancsak a Másfélok egy nemrég idézett elemzése figyelmeztet. A mezőgazdaságban ez egyre gyakoribb hőhullámokat, aszályt és szélsőséges csapadékeloszlást okoz. Közép- és Dél-Európa – így Magyarország – különösen kitett, ami terméscsökkenést és növekvő termelési kockázatot jelent. A felmelegedés üteme gyorsul, ezért az alkalmazkodás (talajvédelem, vízmegtartás, öntözés, stressztűrő fajták) már nem halasztható. A klímaváltozás gazdasági hatása is jelentős, évente több tízmilliárd eurós veszteséget okoz az európai agráriumban.
Forrás: Másfélfok.hu
Agrárágazat Tudástár: El Niño – a Csendes-óceán egyenlítői térségének időszakos felmelegedésével járó éghajlati jelenség, amely globálisan módosítja a légköri és csapadékviszonyokat; magyar mezőgazdasági hatása többnyire közvetett, de fokozhatja a hőhullámok, az aszályok, a szélsőséges csapadékeloszlás és az ezekhez kapcsolódó termelési kockázatok esélyét.
