Gabonapiac: a hasadás és a háború felel a káoszért

Örök tapasztalat, hogy a világpolitikai feszültségek ártanak a gabonapiacok jövedelmezőségének – ez most is így van. Ám a világ mezőgazdaságának nemcsak az orosz háború, hanem a kétpólusúvá váló gazdasági „háborúskodás” is kárt okoz.

Alapjaiban alakul át a világ

A világgazdaság egyre markánsabban halad egy kétpólusú, úgynevezett duopolista berendezkedés felé, amelyben az Egyesült Államok vezette nyugati blokk és a BRICS-országok – élükön Kínával – párhuzamos gazdasági és politikai rendszereket építenek. Ez a folyamat alapjaiban alakítja át a globális kereskedelmet: a korábbi, hatékonyságra és szabad áramlásra épülő modell helyét fokozatosan a geopolitikai szempontok, a blokkosodás és a stratégiai önellátás veszi át. Ennek következménye kevesebb elérhető exportpiac, gyengébb árualapú kereslet és tartós árnyomás, különösen az olyan globális termékeknél, mint a gabonafélék.

Minden második tányér rizs és kenyér tőlük van

A BRICS-országok súlya meghatározó: a világ gabonatermelésének közel felét adják, miközben egyre tudatosabban törekednek arra, hogy csökkentsék a dollár és az Egyesült Államok szerepét a nemzetközi kereskedelemben. Kína már ma is alternatív fizetési és beszerzési rendszereket alkalmaz, például Brazíliából jüanban vásárol szóját, és jelentős beruházásokkal erősíti befolyását Afrikában. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államokban és más fejlett gazdaságokban ismét teret nyer a protekcionizmus, vámokkal és kereskedelmi korlátozásokkal, ami tovább töredezi a globális piacokat és növeli az ellátási láncok költségeit.

A háború okozza az európai költségemelkedést

A világgazdaságra különösen káros hatással van Oroszország és Ukrajna háborúja – szögezi le a vezető piaci megfigyelő. Arvin Donley, a World Grain szerkesztője szerint az agresszió az első pillanattól kezdve megrázta a globális gabonapiacokat (egyébként a hazai mezőgazdaságot is – lásd ezt a legutóbbi cikkünket). Ukrajna, a világ egyik legfontosabb kukorica- és búzaexportőre, a háború következtében jelentős termelési és exportkiesést szenvedett el. A mezőgazdasági területek, az infrastruktúra és a kikötők elleni támadások tartósan csökkentették az exportképességet, ami nemcsak árkilengéseket okozott, hanem átrendezte a globális kereskedelmi útvonalakat is. A konfliktus közvetve hozzájárult a műtrágya- és energiaárak emelkedéséhez, tovább növelve a termelők költségeit világszerte.

A katonai feszültségek hatása nem korlátozódik a nagy gabonatermelő országokra. A Közel-Keleten zajló konfliktusok – például a palesztin–izraeli háború és a Vörös-tengeren végrehajtott támadások – olyan kulcsfontosságú tengeri útvonalakat zavartak meg, amelyeken a világ gabonaszállítmányainak jelentős része halad át. Emellett az Egyesült Államok és Venezuela közötti konfliktus is újabb bizonytalansági tényezőt jelent: az esetleges olajpiaci zavarok közvetve emelhetik az energia- és műtrágyaárakat, ami a gabonatermelés költségoldalát terheli.

Ez vár ránk

Mindezek fényében a gabonapiacokra 2026-ban és a közeljövőben összességében dinamikus változékonyság, korlátozott piaci növekedés és visszafogott árkilátások várnak. A kétpólusú világrend kialakulása, a háborús konfliktusok és a protekcionista gazdaságpolitika együttesen azt eredményezik, hogy a globális gabonakereskedelem kevésbé lesz rugalmas. Az árak inkább stagnálnak vagy nyomás alatt maradnak, miközben a termelőknek egyre nagyobb geopolitikai és piaci kockázatokkal kell számolniuk.

Agrárágazat Tudástár: Duopolista világgazdaság – Duopolista világgazdaságról akkor beszélünk, amikor a globális kereskedelem két nagy blokk – a nyugati (USA-vezette) és a BRICS-kör – köré szerveződik, és a gazdasági döntéseket egyre inkább geopolitika, vámok, szankciók és „stratégiai önellátás” vezérli; ez a gabonapiacon drágább szállítást, szűkülő exportpiacokat, hektikus ármozgásokat és tartós bizonytalanságot hozhat.