Nemcsak az olaj drágulhat: a hazai és európai mezőgazdaság gyümölcspiacai is megérezhetik a közel-keleti feszültséget.
A Hormuzi-szoros körüli geopolitikai válság első pillantásra elsősorban az energia- és hajózási piac problémájának tűnik, valójában azonban az európai gyümölcstermesztésre és -kereskedelemre is komoly hatással lehet. A világ egyik legfontosabb tengeri útvonalán halad át a globális műtrágya- és karbamidexport jelentős része, így a forgalom akadozása gyorsan megjelenik a mezőgazdasági inputanyagok piacán. A dráguló műtrágya, energia és szállítás növeli a termelési költségeket, ami végső soron a gyümölcstermesztők jövedelmezőségét is ronthatja – írja a MezőHír.
(Fotó: Shutterstock)
Az idő a friss gyümölcs legnagyobb ellensége
A friss gyümölcsök kereskedelmében minden elvesztegetett nap minőségromlást jelent. A válság miatt megnövekedett fuvardíjak, az útvonal-módosítások és a kikötői torlódások különösen érzékenyen érintik az olyan romlandó termékeket, mint az étkezési szőlő, az áfonya vagy más bogyós gyümölcsök. Egyes exportőrök már most arról számolnak be, hogy a hűtött konténerek akár 10–14 napot is vesztegelnek a kikötőkben, miközben a tengeri útvonalak meghosszabbodása további 10 napos késéseket okozhat. Ez növeli az élelmiszer-pazarlást, a reklamációkat és a gazdasági veszteségeket is.
A feldolgozóipar és az európai piac is nyomás alá kerülhet
A problémát tovább súlyosbítja, hogy a Közel-Keletre irányuló export nehezebbé válásával több harmadik országbeli beszállító – köztük Egyiptom, Dél-Afrika vagy Törökország – alternatív piacokat kereshet, és nagyobb mennyiségű gyümölcsöt irányíthat az Európai Unióba. Ez rövid távon túlkínálatot és árversenyt okozhat egyes termékkörökben, miközben az európai exportőrök nehezebben jutnak el hagyományos közel-keleti vevőikhez. A feldolgozóipar számára pedig a magasabb energia- és logisztikai költségek jelenthetnek újabb kihívást.
A betakarítás utáni technológia felértékelődik
A szakértők szerint a Hormuzi-szoros válsága rávilágít arra, hogy a gyümölcságazatban a betakarítás utáni technológiák szerepe stratégiai jelentőségűvé vált. A hosszabb szállítási idők, a bizonytalan logisztika és a növekvő költségek miatt egyre fontosabbá válik a gyümölcsök eltarthatóságának, szilárdságának és minőségének megőrzése. A jövőben már nemcsak a termelés hatékonysága, hanem az ellátási láncok ellenálló képessége is meghatározhatja az európai gyümölcságazat versenyképességét.
Agrárágazat Tudástár: Ellátásilánc-kockázat – Az ellátásilánc-kockázat azt jelenti, hogy geopolitikai konfliktusok, logisztikai fennakadások vagy szállítási útvonalak zavarai miatt a termékek, alapanyagok és inputok nem a megszokott időben vagy költséggel jutnak el a piacokra. A romlandó mezőgazdasági termékek, például a friss gyümölcsök esetében a késedelmek minőségromlást, veszteséget és áringadozást okozhatnak, miközben a termelők és kereskedők versenyképességét is gyengítik.
