A betakarítás utáni veszteségek csökkentése kulcskérdés, különösen a fejlődő mezőgazdaságokban. Afrika tipikusan ilyen óriásrégió, ami gazdasági és élelmezési okokból is megoldásokat keres. Ebben a fejlett magyar agrárium is üzletet találhatna, ha létezne számottevő keleti-déli nyitás és agrártechnológia-export. a megoldások terjedését komoly akadályok lassítják.
A Szubszaharai Afrikában egyre súlyosabb problémát jelent a betakarítás utáni veszteség, amely a termés több mint 30%-át is elérheti. A jelenség nemcsak az élelmezésbiztonságot veszélyezteti, hanem jelentős gazdasági kárt is okoz: az Afrikai Zöld Forradalom Szövetsége (AGRA) szerint évente mintegy 4 milliárd dollárnyi élelmiszer vész el, ami akár 48 millió ember ellátására lenne elegendő. Közben Nyugat- és Kelet-Afrikában is nő az élelmiszerhiányban szenvedők száma, ami sürgetővé teszi a hatékony megoldások bevezetését.
(Fotó: Shutterstock)
Technológia van, de nem terjed elég gyorsan
A veszteségek csökkentésére az egyik legígéretesebb megoldás a hermetikus, vagyis légmentes tárolás. A Purdue Egyetem által fejlesztett PICS-zsákok többrétegű szerkezetük révén korlátozzák a gázcserét, így visszaszorítják a kártevők és gombák károsítását, miközben akár két évig is megőrzik a gabona minőségét. Több afrikai ország – köztük Tanzánia, Kenya, Uganda és Zambia – is ösztönözné a technológia elterjedését, mivel az jelentősen javíthatná a gazdálkodók jövedelmét és a piacra kerülő termény mennyiségét.
A gyakorlatban azonban a terjedést számos tényező akadályozza. A gazdálkodók sok esetben nem ismerik a technológia előnyeit, miközben az eszközök ára magas, különösen az adóterhek miatt. Kenyában és Ugandában az akár 16–18%-os áfa is jelentősen drágítja a hermetikus zsákokat, Ugandában pedig még az egyes alkotóelemeket is külön adóztatják. A szakmai szervezetek ezért az adók csökkentését vagy eltörlését sürgetik, mert szerintük ez gyorsítaná a technológia elterjedését és növelné a piacon maradó termény mennyiségét.
Magyar jelenlét: inkább alapok, mint technológia
Az afrikai mezőgazdaság fejlesztésében Magyarország is igyekszik szerepet vállalni, igaz, eddig elég szerény értékben. Az elmúlt években Kenya, Csád és Uganda irányába indultak együttműködések, amelyek főként mintafarmokra, vetőmagokra, akvakultúrára, valamint oktatási és technológiai programokra épülnek. Ezek a néhány hektáros bemutatóterületek lehetőséget adnak arra, hogy a magyar fajtákat és agrárinnovációkat helyi körülmények között teszteljék.
A programok egyszerre szolgálják az élelmezésbiztonságot, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a magyar agrárcégek piacra jutását, ugyanakkor áttörésről egyelőre nem beszélhetünk. Különösen hiányzik a jelenlét a betakarítás utáni technológiák területén: hűtés, tárolás, csomagolás vagy veszteségcsökkentés terén az elmúlt években nem látható jelentős magyar kereskedelmi aktivitás. Pedig Afrika gyors népességnövekedése miatt ezek a megoldások kulcsszerepet játszhatnának a jövő élelmezésében.
Agrárágazat Tudástár: Betakarítás utáni veszteség – Betakarítás utáni veszteségnek azt nevezzük, amikor a megtermelt élelmiszer a tárolás, szállítás, kezelés vagy csomagolás során részben vagy teljesen használhatatlanná válik. Oka lehet a kártevők jelenléte, a penészedés, a rossz tárolási körülmény vagy a hiányos technológia. Csökkentése nemcsak élelmezési kérdés, hanem komoly gazdasági lehetőség is ott, ahol a termelésnél már nem a hozam, hanem a megőrzés a szűk keresztmetszet.
