Van-e helye a napelemparkoknak a szántókon? Jó-e, hogy még mindig főleg alapanyagtermelők vagyunk? Kell-e előrehozott választás az agrárkamarában? Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter szerint számos területen fordulatra van szükség a mezőgazdaságban.
A tárcavezető szerint az elmúlt években túlzottan átpolitizálttá vált az agrárszektor, miközben a termékpályák szereplőinek érdekei sok esetben közösek. Úgy fogalmazott: a minisztérium nem gazdaságméretekben vagy termelési irányzatokban gondolkodik, hanem termékpályákban, ahol a kis- és nagygazdaságoknak, valamint a hagyományos és ökológiai termelőknek egyaránt helyük van.
(Fotó: Horizont Média/Kohout Zoltán)
Az együttműködés a túlélés kulcsa
Bóna Szabolcs szerint Magyarországon globális összevetésben valójában nincsenek igazán nagyüzemek, ezért a versenyképesség kulcsa nem a méretnövelés, hanem az integráció és az együttműködés. Úgy véli, a jövőben egyre kevésbé lehet pusztán támogatásokra építeni a rendszereket, a siker záloga a szervezett termelés és a szakmai alapon működő együttműködés lesz.
A miniszter kiemelte, hogy a következő KAP-ciklus egyik legfontosabb kérdése a közép-európai országok közös érdekképviselete lehet. Ennek érdekében a V4-ek és más térségi országok agrárminisztereinek együttműködését is erősítené.
Tömegtermékek helyett a feldolgozott árukat
A tárcavezető szerint Magyarország hosszú távon nem tud sikeresen versenyezni a világpiacon kizárólag gabonával és olajos növényekkel. Bár ezeknek a kultúráknak továbbra is fontos szerepük van, a jövő inkább a magasabb hozzáadott értékű és feldolgozott termékeké lehet.
Úgy látja, az ország ma túl sok alapanyagot exportál, miközben számos feldolgozott élelmiszert importál vissza. Ez különösen igaz a tej- és húságazatra. A kitörési pontot olyan szektorok jelenthetik, mint a kertészet, a hajtatott zöldségtermesztés, a vetőmag-előállítás, a fűszernövény-termesztés vagy bizonyos állattenyésztési ágazatok.
Példaként Lengyelországot említette, ahol a szervezettség révén sikerült olyan termékeket előállítani, amelyek már a nyugat-európai piacokon is meghatározó szereplővé váltak.
A termőföld nem napelemparkok helye
Határozott álláspontot fogalmazott meg a mezőgazdasági területekre telepített napelemparkokkal kapcsolatban is. Véleménye szerint a szántók, erdők és ültetvények energetikai célú kivonása hosszú távon veszélyezteti az ország agrárpotenciálját.
A miniszter szerint a megújuló energiaforrások fejlesztése szükséges, ugyanakkor a napelemek helye elsősorban az épületek tetején és a már beépített területeken van. A termőföldeknek továbbra is a mezőgazdasági termelést kell szolgálniuk, különösen a klímaváltozás okozta kihívások közepette.
Előrehozott kamarai választások?
Bóna Szabolcs az agrárkamara jövőjéről is beszélt. Álláspontja szerint a szervezetnek a jövőben kevesebb politizálás mellett erősebb szakmai érdekképviseleti szerepet kellene betöltenie. Az agrárkormányzat nyitott a változásokra, ezért elképzelhetőnek tartja a kamarai rendszer átalakítását, sőt akár egy előrehozott agrárkamarai választás lehetőségét is. Célja egy olyan ernyőszervezet kialakítása, amely hitelesen képviseli a gazdálkodók és szakmai szervezetek érdekeit a döntéshozók felé.
A tárcavezető szerint a következő évek legfontosabb kérdése az lesz, hogy a magyar agrárium képes lesz-e erősebb integrációkkal, nagyobb feldolgozottsági szinttel és piacképesebb termékekkel alkalmazkodni a klímaváltozás és a globális verseny kihívásaihoz.
Agrárágazat Tudástár: Agrárintegráció – Az agrárintegráció a termelők, feldolgozók és kereskedők szervezett együttműködését jelenti. Célja, hogy a gazdaságok erősebb piaci pozícióba kerüljenek, hatékonyabban termeljenek, és nagyobb hozzáadott értékű árukat állítsanak elő. Jelentősége nő, mert a támogatások helyett egyre inkább a szervezettség, a feldolgozás és a piacképes termékpályák döntik el a versenyképességet.
