Így védte a gazdákat az agrár-kockázatkezelési rendszer

Az európai és nemzeti forrásokból működő mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer célja, hogy a gazdálkodók jövedelmét mérsékelje az egyre gyakoribb és kiszámíthatatlanabb klimatikus, piaci és járványügyi károk esetén.

A Magyarországon európai összevetésben is egyedülálló rendszer nem váltja ki a termelői öngondoskodást, hanem arra épül. Az állami szerepvállalás a tudatos gazdálkodói döntések megerősítését és a likviditás megőrzését szolgálja. Nagy István agrárminiszter szerint a hazai agrártámogatási környezetet úgy alakítják, hogy az egyszerre segítse a napi működést és az alkalmazkodást. A közvetlen támogatások és a célzott beruházási felhívások mellett a mezőgazdasági kockázatkezelés ma már önálló, stratégiai pillérnek számít. Ennek központi eleme a 2012 óta működő, folyamatosan fejlesztett mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer (MKR), amely az időjárási szélsőségek – elsősorban az aszály és a fagykár – utólagos enyhítésében játszik kulcsszerepet.

A 2025-ös gazdálkodási év ismét rámutatott arra, miért van szükség ilyen komplex védelemre. Az állattenyésztést kora tavasszal a ragadós száj- és körömfájás vírus sújtotta, a gyümölcs- és szőlőtermesztők több hullámban jelentkező tavaszi fagykárokat szenvedtek el, míg a szántóföldi növénytermesztés számos térségben jelentős aszállyal szembesült. Ezek az események egyszerre csökkentették a termelési volument és növelték a költségeket, ami komoly jövedelmi kockázatot jelentett a gazdaságok számára.

A kockázatkezelési eszköztár leginnovatívabb eleme a 2021 óta működő mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer. Ez az Európai Unióban jelenleg is ritkaságnak számító megoldás nemcsak az időjárási károk kezelésére alkalmas, hanem olyan kockázatokra is kiterjed, mint az állat- és növénybetegségek járványszerű megjelenése, a termelési költségek hirtelen növekedése, a piaci árak visszaesése vagy akár a piacvesztés. Vagyis minden olyan tényezőt képes kezelni, amely a gazdálkodók jövedelmét érdemben csökkenti.

A rendszerhez való csatlakozás évente február 1. és február 28. között lehetséges, a kérelmet elektronikus úton, a Magyar Államkincstárnál kell benyújtani. A gazdálkodók három évre szereznek tagsági jogviszonyt, és évente egy mérsékelt összegű hozzájárulást fizetnek a Krízisbiztosítási Alapba, amelyet uniós források egészítenek ki. A tapasztalatok szerint a rendszer képes érdemben tompítani a jövedelem-ingadozásokat, ezért a szaktárca a 2026-os évre is kifejezetten javasolja a csatlakozást.

A mezőgazdasági termelés jövőjét továbbra is bizonytalanság övezi: sem a klimatikus szélsőségek, sem a piaci folyamatok nem jelezhetők előre megbízhatóan. Ebben a környezetben a gazdálkodói tudatosság és a kockázatkezelési eszközök használata nem plusz lehetőség, hanem a stabil működés egyik alapfeltétele.

Agrárágazat Tudástár: agrár-kockázatkezelési rendszer (MKR) – A 2012 óta működő, európai és hazai forrásokra épülő rendszer célja, hogy az időjárási, piaci és járványügyi károk miatt bekövetkező jövedelemkiesést mérsékelje, nem kiváltva, hanem kiegészítve a termelői öngondoskodást; ide tartozik az aszály- és fagykárok enyhítése, valamint a 2021-től elérhető krízisbiztosítás, amely már piaci árzuhanás, költségnövekedés és járvány esetén is védelmet ad.