2025-ben látszólag megállt a visszaesés a hazai mezőgazdaság műtrágyapiacán. A forgalmazók 1,4 millió tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül a mezőgazdasági termelőknek, vagyis gyakorlatilag ugyanannyit, mint egy évvel korábban. A felszín alatt azonban már jóval izgalmasabb folyamatok rajzolódnak ki.
A piac stabil, az árak még nem
A volumen ugyanis stagnált, az árak viszont emelkedtek, így a piac nettó árbevétele 13,7 százalékkal, 237 milliárd forintra nőtt. A legfontosabb adat talán éppen ez: a termelők nem vásároltak több műtrágyát, mégis jóval többet fizettek érte. A KSH számításai szerint a műtrágyaárak átlagosan 11,6 százalékkal emelkedtek 2025-ben. Ez azt jelenti, hogy a költségoldali nyomás továbbra is erős, még akkor is, ha a piac már nem zuhant tovább. (A legnagyobb, kiugró áremelkedés 2022-ben volt, amikor – nem utolsó sorban az orosz háborús felkészülés révén – nőttek az energia- és alapanyagárak. Akkor a korábbinak sokszorosára drágult a gáz, így a nitrogénalapú műtrágyák is.)
Kevesebb N
A szerkezet közben lassan, de érzékelhetően változik. A 2025-ben megvásárolt műtrágya NPK-hatóanyag-tartalma 490 ezer tonna volt, ami 0,9 százalékos növekedést jelent. Ezen belül a nitrogénhatóanyag-tartalom 2,5 százalékkal csökkent, miközben a foszforé 9, a káliumé pedig 8,3 százalékkal nőtt. Az NPK-hatóanyagok aránya 67:17:16-ra módosult, vagyis a nitrogén súlya mérséklődött a korábbi évhez képest. Ez arra utal, hogy a gazdálkodók egy része tudatosabban, kiegyensúlyozottabb tápanyag-gazdálkodásban kezd gondolkodni.
A természetes súlyban számolt 1,39 millió tonnából 1 millió 52 ezer tonna egykomponensű, 341 ezer tonna összetett műtrágya volt. Külön figyelemre méltó, hogy hatóanyagsúlyban az összetett műtrágyák aránya egy év alatt 33-ról 36 százalékra nőtt. Vagyis nem pusztán a mennyiségek, hanem a felhasználási logika is változik.
Ez még nem visszapattanás
Mindezzel együtt a piac még messze van a korábbi szintektől. Az elmúlt tíz év átlagához képest a teljes műtrágya-értékesítés volumene 15 százalékkal maradt el 2025-ben. A nitrogénműtrágyák forgalma szintén 15 százalékkal, az egykomponensű káliumé 24 százalékkal, az összetetteké 14 százalékkal maradt a 2015–2024-es átlag alatt. Vagyis a mostani stabilitás inkább egy alacsonyabb bázison beálló egyensúlyt jelent, nem pedig valódi visszapattanást – olvasható ki az Agrárközgazdasági Intézet tavalyi évet összegző jelentéséből.
(Illusztráció: Shutterstock)
Ezt vásárolták a gazdák
A termékek között továbbra is a mészammon-salétrom vitte a prímet: több mint 590 ezer tonnát vásároltak belőle a gazdálkodók, ami a teljes műtrágyaforgalom 42 százalékát adta. Bár ezzel még mindig messze ez a legkeresettebb termék, aránya 4 százalékponttal csökkent 2024-hez képest. A második legnépszerűbb szemcsés műtrágya a karbamid volt 84 ezer tonnával. Itt új, figyelemre méltó trend az inhibitorral kezelt karbamid térnyerése: 2025-ben az összes értékesített karbamid 16,3 százalékát már ez a típus adta, ami több mint kétszerese az előző évinek. Igaz, ezért felárat is kellett fizetni: az inhibitoros karbamid átlagára 215,6 ezer forint volt tonnánként, míg a kezeletlené 190 ezer forint körül alakult.
Az összetett műtrágyák piacán is erős mozgás látszott. Ezek volumene 8,7 százalékkal emelkedett, ezen belül az NPK 10-26-26-os összetételű termékből 69 ezer tonna fogyott, ami jelentős ugrás a 2024-es 47 ezer tonnához képest. A 15-15-15-ös típusból 50 ezer tonnát, a 7-21-21-esből 25 ezer tonnát értékesítettek. Ez azt mutatja, hogy a termelők egy része a célzottabb, összetettebb megoldások felé fordult.
A szezonális eloszlásban nem történt nagy fordulat: az első negyedév maradt a legerősebb, a teljes forgalom 38 százaléka ekkor realizálódott. A nitrogénműtrágyák 67 százalékát az első fél évben vásárolták meg, miközben az egyszerű foszfor-, kálium- és az összetett műtrágyák döntő része az év második felében került a gazdálkodókhoz.
Összességében 2025 nem a mennyiségi bővülés, hanem az alkalmazkodás éve volt a műtrágyapiacon. A gazdálkodók nem vásároltak többet, de drágábban jutottak inputhoz, miközben a tápanyag-szerkezet óvatos átrendeződése is kirajzolódott. A legfontosabb kérdés most az, hogy ez a lassú elmozdulás átmeneti reakció-e a piaci nyomásra, vagy tartós fordulat kezdete a hazai tápanyag-gazdálkodásban.
Agrárágazat Tudástár: NPK-hatóanyagarány – A műtrágyák három alapvető növényi tápanyagának, a nitrogénnek (N), a foszfornak (P) és a káliumnak (K) az egymáshoz viszonyított aránya, amely megmutatja a tápanyag-utánpótlás szerkezetét, és jelzi, hogy a gazdálkodók inkább a hozamnövelést szolgáló nitrogénre vagy a talajtermékenységet kiegyensúlyozó foszfor- és káliumpótlásra helyezik a hangsúlyt.
