Ha az amerikai–iráni katonai feszültség hosszabb távon elhúzódik, annak már nem csak közvetett hatásai lesznek a gazdák jövedelmére és a mezőgazdaság ellátási láncaira – figyelmeztet a Nemzetközi Gabonatanács (IGC).
Végigfut az inputanyagpiacon
A Nemzetközi Gabonatanács már nemcsak általános piaci bizonytalanságról beszél, hanem kifejezetten arra figyelmeztet: ha az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja elhúzódik, annak közvetlen hatása lehet a mezőgazdasági ellátási láncokra is. A március 19-i értékelés szerint a Hormuzi-szoros körüli fennakadások máris megdrágították az üzemanyagot és a műtrágyát, vagyis a konfliktus nemcsak geopolitikai ügy, hanem agrárgazdasági kockázat is. Ez azért különösen súlyos figyelmeztetés, mert a Hormuzi-szoros a világ olajszállításának nagyjából negyedét és a cseppfolyósított földgázexport mintegy ötödét érinti, miközben a térség a műtrágya-kereskedelemben is kulcsszereplő. Az IGC szerint a globális karbamidexport akár 35 százaléka, az ammóniaszállítmányok akár 30 százaléka kapcsolódik ehhez a régióhoz. Ha itt tartós zavar alakul ki, az gyorsan végigfuthat az inputanyag-piacon is.
Drágul minden: a permetezés
A gazdák szintjén ez nagyon is kézzelfogható következményekkel járhat. A drágább üzemanyag növeli a talajmunka, a vetés, a permetezés és a betakarítás költségét, a műtrágya drágulása pedig közvetlenül befolyásolhatja a kijuttatott dózisokat. Az IGC külön is jelezte: egy elhúzódó válság miatt egyes térségekben újraértékelhetik a műtrágya-felhasználást, ami végül a termésszintre és a minőségre is visszaüthet. Ez különösen ott lehet súlyos, ahol a gazdálkodók erősen függnek az importált inputanyagoktól.
Van jó hír is: kedvező árakat is hozhat a bizonytalanság
Közben a globális gabonapiaci alapok sem teljesen megnyugtatók. Az IGC szerint a globális gabonapiac amúgy sem teljesen nyugodt, ezért egy elhúzódó közel-keleti válság könnyebben erősítheti fel az ár- és költségkockázatokat. Emiatt a zárókészletek 3,5 százalékkal, 609 millió tonnára mérséklődhetnek. Ez nem válságforgatókönyv, de azt jelzi, hogy egy geopolitikai sokk könnyebben találhat érzékeny piacot, mint egy bő, kényelmes tartalékokkal rendelkező évben.
Az árakban már látszik némi idegesség: az IGC gabona- és olajosmag-indexe havi alapon 1 százalékkal emelkedett, ezen belül a búza közel 6 százalékos ugrással húzta felfelé az összesített mutatót. Éves alapon az index 3,2 százalékkal áll magasabban, legerősebben a szójabab és az árpa drágult. Ez még nem pánik, de jól mutatja, hogy a piac már árazza a kockázatot. Ez azonban a termelők, exportőrök számára jó lehet: a növekvő inputköltségek és az esetleges kínálatszűkülés együttesen felfelé ható nyomást gyakorolhatnak a termelői árakra, még ha ez rövid távon nem is jelenik meg azonnal a piacon.
A fő vonal tehát jelenleg az, hogy már a nemzetközi gabonapiac egyik legfontosabb szervezete is mezőgazdasági ellátási kockázatként kezeli az amerikai–iráni háború elhúzódását. A termelők számára ez nem elvont külpolitikai hír, hanem potenciálisan drágább inputanyagokat, óvatosabb tápanyag-gazdálkodást, szűkülő árrést és kiszámíthatatlanabb termelési döntéseket jelenthet. Ha a konfliktus rövid marad, a piac valószínűleg elviseli. Ha azonban hónapokra elhúzódik, annak hatása a gazdaságok napi költségszintjén is megjelenhet, ám magasabb termelői árakat is hozhat.
Agrárágazat Tudástár: Inputanyag-költségsokk – Inputanyag-költségsokknak azt nevezzük, amikor a termeléshez szükséges alapanyagok, például az üzemanyag, a műtrágya vagy más inputok ára rövid idő alatt hirtelen megemelkedik, ezért nő a gazdálkodás költsége, szűkül az árrés, és a termelők gyakran kénytelenek újragondolni a tápanyag-gazdálkodási vagy technológiai döntéseiket.
