A repce és a kukorica helyett egyre többen választják
A magyar zöldborsó-termesztés látványos növekedést mutatott 2025-ben, ami önmagán túlmutató jó hír. Azt jelzi, hogy miközben korábbi nagy kultúrák (kukorica, repce) egyre inkább kockázatossá válnak, van piacos, többféle előnnyel termeszthető növény a mezőgazdaságban.
A KSH adatai szerint 2025-ben 74,8 ezer tonna termett, ami 32 százalékkal haladta meg az előző évi mennyiséget. Ez akkor is szép szám, ha a 2024-es, alig 58 ezer tonnás termés alacsony volt. Az Agrárközgazdasági Intézet szerint 2026-ban sem tört meg a lendület: a tervezett 13 ezer hektáros vetésterület több mint 94 százalékán már május közepére földbe került a vetőmag. A bővülés mögött több olyan agrárgazdasági folyamat van, amik növelik a borsó vonzerejét.
(Fotó: Horizont Média)
Vetésforgóban egyre értékesebb szereplő
A borsó egyik legnagyobb előnye, hogy pillangós növényként képes a légköri nitrogén megkötésére. Egy jól sikerült állomány után akár 30–60 kilogramm nitrogén-hatás is jelentkezhet hektáronként a következő növény számára, ami a magas műtrágyaárak mellett komoly gazdasági előnyt jelent.
A talajélet javítása, a vetésforgó színesítése és a növényvédelmi kockázatok csökkentése miatt egyre több gazdaság értékeli újra a pillangós kultúrák szerepét.
Kiút a klímaváltozásban
A borsó terjedésének egyik legfontosabb oka, hogy több hagyományos szántóföldi kultúra termesztése egyre kockázatosabbá vált. A repce esetében az aszály, a vetéskori csapadékhiány, a növekvő kártevőnyomás és a növényvédőszer-kivonások okoznak problémát. A kukoricát az ismétlődő nyári hőhullámok és az egyre gyakoribb vízhiány sújtja. Több térségben a napraforgó növényvédelmi kockázatai is növekednek. A zöldborsó ezzel szemben rövid tenyészidejű növény, amely a nyári extrém hőségek előtt lekerül a területről. Emiatt sok termelő számára egyfajta kockázatcsökkentő kultúraként jelenik meg.
A termésnövekedésben a hozamok is szerepet játszottak
A 32 százalékos termésbővülés nem csupán a vetésterület emelkedésével magyarázható. A szakmai értékelések szerint 2025-ben több termesztőkörzetben kedvezőbb volt a tavaszi csapadékellátottság és a korai fejlődés időjárási háttere, mint egy évvel korábban. A növekedéshez hozzájárult az is, hogy a 2024-es év viszonylag gyenge termést hozott, így részben egy alacsony bázishoz képest következett be a jelentős javulás.
A feldolgozóipar is húzza a termelést
A zöldborsó elsősorban konzerv- és hűtőipari alapanyag. Az elmúlt években a feldolgozóipar több helyen igyekezett stabilabb alapanyag-ellátást kiépíteni, ami növelte a szerződéses termesztés jelentőségét. A termelők számára a biztos felvásárlás és az előre kalkulálható értékesítés sok esetben vonzóbbá teszi a borsót más kultúrákkal szemben. Bár 2025-ben a konzerv- és fagyasztott borsó exportja visszaesett, az idei év első hónapjaiban a konzervborsó kivitele ismét növekedésnek indult. A legfontosabb exportpiacok továbbra is Oroszország, Németország és Románia.
A támogatások is segítik
A borsó a szója mellett fontos eleme az uniós és hazai fehérjenövény-programoknak. A támogatási rendszer évek óta ösztönzi az ilyen kultúrák termesztését, ami szintén hozzájárulhatott a vetésterület növekedéséhez.
Nem csodaszer, de egyre fontosabb alternatíva
A borsó termesztése továbbra sem kockázatmentes. A hűvös tavaszok, a levéltetvek, a kelési problémák vagy a betakarításkori időjárás továbbra is okozhat veszteségeket. Ennek ellenére egyre több jel utal arra, hogy a kultúra szerepe felértékelődik a magyar növénytermesztésben.
A vetésforgó javítása, a műtrágyamegtakarítás, a feldolgozóipari kereslet, a támogatások és mindenekelőtt a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás együttesen magyarázhatják, hogy a borsótermesztés 2025-ről 2026-ra ismét növekedési pályára állt. Több szakember szerint a következő évek egyik nyertese lehet azokban a térségekben, ahol a repce vagy a tavaszi kapásnövények termesztése egyre nagyobb kockázatot jelent. Ugyanakkor a tavalyi szűk 75 ezer tonna is messze elmarad még a korábbi évtizedek jobb éveitől, amikor jellemzően 85-110 ezer tonnákat arattunk.
Agrárágazat Tudástár: zöldborsó-termesztés – A zöldborsó-termesztés rövid tenyészidejű, pillangós fehérjenövényre épülő szántóföldi ágazat, amely a vetésforgó javításával, a légköri nitrogén megkötésével, a műtrágyaigény mérséklésével és a feldolgozóipari alapanyag-ellátással segíti a klímaváltozáshoz alkalmazkodó növénytermesztést.
