Agrárgazdasági elemzések 2023. szeptember

Nem került meghosszabbításra az ukrán mezőgazdasági termékek tengeri exportját lehetővé tevő gabonakorridor-megállapodás. A bejelentést az árak intenzív emelkedése követte, majd azok többé-kevésbé hasonló dinamikájú csökkenéssel visszatértek a már korábban kialakult trend közelébe.

Kukorica

Oroszország kilépett az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött megállapodásból, mely biztosította az ukrán gabona Fekete-tengeren keresztüli exportjának zavartalan működését. A július 17-én meghozott döntést az orosz védelmi erők azzal nyomatékosították, hogy előbb Odessza, majd Reni és Izmail kikötőit bombázták, célzottan rombolva a gabonatárolásra és kikötői rakodásra alkalmas infrastruktúrát. A két utóbbi települést ért támadás súlyosságát az is fokozza, hogy az érintett kikötők a Duna partján helyezkednek el, tehát a becsapódások praktikusan néhány száz méterre történtek egy európai uniós tagállam, Románia határától. Az árak az eseményeknek megfelelően erőteljes emelkedéssel reagáltak: pár nap leforgása alatt a párizsi árutőzsde novemberi lejáratú kukoricajegyzése közel 25 euróval került feljebb. A „tűzijáték” azonban tiszavirág életűnek bizonyult. A kedvező globális terméskilátások érdemben nem változtak. Az USA mezőgazdasági minisztériumának júliusi adatai szerint a világ várható kukoricatermése 1,22 milliárd tonna felett, míg a felhasználás némileg alacsonyabban, 1,2 milliárd tonna körül alakulhat, így az előttünk álló gazdasági év magasabb fordulókészletekkel zár.

Európában a DG Agri július végi prognózisa alapján közel 63 millió tonna termés várható, mely elmarad az elmúlt 5 év átlagától, még úgy is, hogy tavaly csupán 52 millió tonnányi kukoricát takarítottak be a tagállamok. Miután a felhasználás is jelentősen csökken – részben az EU gazdaságának lassulása, részben a takarmányipar kukorica rovására emelkedő búzakereslete miatt –, így alacsonyabb importkitettség mellett az elemzők kevésbé számítanak intenzív piaci mozgásokra.

Az ukrán gabonaexport folytatása érdekében megnyílt egy ideiglenes fekete-tengeri humanitárius folyosó, melyet a piaci szereplők egyelőre komoly fenntartásokkal kezelnek, hiszen az orosz fél beleegyezésének hiányában nem látszódnak azok a biztonsági garanciák, melyek mellett zavartalanul folytathatják a szállításokat. Nem csupán az ukrán kikötői forgalom alakulása lehet kérdéses, a korridoregyezmény megszűnésével vélhetően az orosz hajók mozgása is hordozhat kockázatot, hiszen az ukrán kommunikációs csatornák rendre célpontként hivatkoznak az orosz gabonaexportot bonyolító szállítmányokra.

A fentiekből látható, hogy a fekete-tengeri helyzet kifejezetten komplex, azonban a kedvezően alakuló globális terméskilátások képesek ellensúlyozni az ukrán gabonaexport jelenlegi nehézségeit, így ez a jelenség önmagában nem vagy csupán alacsony mértékben lesz képes befolyásolni a világpiaci árakat.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által jegyzett őszi termésbecslésriport Magyarországon 7,9 tonnás hektáronkénti termésátlag mellett közel 6 millió tonnás kukoricaterméssel kalkulál. Figyelembe véve a várhatóan alacsonyabb takarmányipari és feldolgozói keresletet, az exportnak akár 2–2,5 millió tonna körüli többletet kellene felszívnia. A jelenlegi marginális külpiaci aktivitás mellett ez komoly kihívás lehet, nem beszélve arról, hogy a szállítási költségek töretlen emelkedéséből fakadóan a vevők a kedvezőbb költségszerkezetű tengeri szállításokat részesítik előnyben. Mindezt tetézheti a korábban már említett ukrán export volumene, mely a tengeri szállítások ellehetetlenülése eredményeként újból az unió szárazföldi határátkelőit, átrakó- és logisztikai kapacitásait fogja terhelni, tovább emelve a fuvardíjakat.

A jelenlegi árak és a várható termésmennyiségek ellenére az eladói érdeklődés kifejezetten alacsony, holott a belföldi vevők részéről tapasztalható vételi szándék, míg az exportkereslet csupán esetleges. Erőteljesek a vevői aggodalmak a tavalyi, több esetben aflatoxinnal szennyezett tételek új termésbe történő esetleges bekeverésével kapcsolatban: egy ilyen célú „hígítással” valójában a fogyasztók egészségét tesszük kockára, arról nem is beszélve, hogy jogszabályokba ütköző tevékenység.

Búza

Az északi féltekén a betakarítás a végéhez közeledik; a terméseredmények különösebb meglepetést nem tartogattak, a minőség azonban annál inkább. Az EU-ban a szokottnál nagyobb arányban került takarmányminőségű búza a raktárakba, további nyomás alá helyezve a takarmány- (és a kukorica-) árakat. Az International Grain Council (Nemzetközi Gabona Tanács – IGC) júliusi jelentése alapján a globális felhasználás magas lesz, azonban a termés és a fordulókészletek mértéke ezt kényelmesen kompenzálni fogja. Az EU exportaktivitása nagyban függ az euró-dollár árfolyam alakulásától: a francia búza egyelőre jól kalkulál a Maghreb és a Száhel-övezet országai felé, az utóbbi irányba az orosz gabona is versenyképes lehet. A legszegényebb afrikai országok esetében sajnos a kérdés jellemzően inkább az, hogy milyen mértékben találkozik a kínálat fizetőképes kereslettel.

Az árak hosszabb távú trendje mind Európában, mind az Egyesült Államokban lefelé mutat, az elmúlt 9 hónapban 20–25% körüli árcsökkenés volt megfigyelhető, praktikusan az összes tőzsdei határidős lejárat esetében.

A fentiek tükrében a belföldi piaci lehetőségek is erősen korlátozottak. A végleges aratási jelentés szerint 5,6 tonnás átlag mellett 5,5 millió tonna körüli búzát takarítottak be a gazdák, mely a tavalyi eredményeket jelentősen túlszárnyalva, tekintélyes árualapot jelent. A minőséggel kapcsolatos várakozásokkal szemben az idei évben a teljes volument tekintve a takarmánybúza aránya magasabb lehet. A kereslet alacsony mértéke, néhol teljes hiánya azonban komoly fejtörést okoz. A kialakult alacsony árszintek nem csupán a bőséges kínálatra, hanem az inflációs folyamatokra és a konjunktúra lassulására egyaránt reflektálnak, így egyelőre nem látszik éles fordulat a piaci keresletben.

Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató