Az iparág alkalmazkodik az előírásokhoz, de a szakma életszerű gyakorlatot vár el a szabályozástól
A növényvédő szerek európai és hazai helyzetéről, az iparág előtt álló szabályozási és társadalmi kihívásokról, valamint a termelők érdekeinek képviseletéről tartott részletes előadást a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója a Keszthelyi Növényvédelmi Fórumon. Görög Róbert előadásában hangsúlyozta: a szövetség nemcsak szakmai, hanem társadalmi felelősséget is érez a növényvédő szerek felhasználásának körülményei iránt, ezért igyekszik együttműködni minden olyan szervezettel, amely a mezőgazdaság jövőjében érdekelt.
(Fotó: Horizont Média/archív)
Hogyhogy a növényvédősök védik a gazdát is…?
Mint fogalmazott, a szövetség társadalmi szervezetként mindenkivel keresi az együttműködést, így a természetvédelmi szervezetekkel folytatott párbeszédet is fontosnak tartja. Gyakran felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy miért lép fel egy iparági érdekképviselet a termelők érdekében. Görög Róbert szerint erre a válasz egyszerű: a növényvédőszer-ipar érdekei teljes egészében egybeesnek a gazdálkodók érdekeivel. Ha nincs termelő, akkor nincs mezőgazdaság, és akkor azoknak sem lesz megélhetésük, akik a termeléshez kapcsolódóan, annak perifériáján végzik a munkájukat.
Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy a növényvédelem nem öncélú tevékenység. Minden olyan szereplőnek, aki a mezőgazdaságban vagy ahhoz kapcsolódó területeken dolgozik, a termelők érdekeit kell szem előtt tartania. Aki ettől eltér, az hosszú távon saját maga alatt vágja a fát, hiszen a mezőgazdaság gazdasági alapjai nélkül az iparági szereplők sem tudnak fennmaradni.
Előadásában kitért az európai növényvédőszer-ipar nemzetközi hátterére is. A Magyar Növényvédelmi Szövetség a CropLife Europe nemzetközi szervezet tagja, amelyhez nemzeti szövetségek és multinacionális, illetve kisebb vállalatok egyaránt tartoznak. Összesen mintegy 26 ezer ember dolgozik ezeknél a cégeknél Európában, ami jól mutatja az ágazat gazdasági és foglalkoztatási jelentőségét. Ugyanakkor az ügyvezető igazgató szerint az iparág előtt álló kihívások ma már kevésbé technológiai természetűek: a legnagyobb nehézségek egyre inkább a szabályozási környezetből és a döntéshozatali folyamatokból fakadnak.
Abszurd mérleg a szerkivonások terén
Görög Róbert rámutatott: míg korábban a növényvédelmi problémákkal elsősorban a termelés során kellett megküzdeni, addig napjainkban a kihívások jelentős része a tárgyalóasztalok mellett jelenik meg. A növényvédő szerek engedélyezése, újraengedélyezése, valamint a különböző uniós stratégiák hatásai alapvetően meghatározzák azt, hogy a termelők milyen eszközökkel tudnak dolgozni.
Az elmúlt évek hatóanyag-vesztését számszerű adatokkal is alátámasztotta. Elmondása szerint az elmúlt hat évben az Európai Unióban 83 hagyományos hatóanyag engedélye szűnt meg, miközben egy ilyen hatóanyagot sem sikerült engedélyeztetni. A biológiai készítmények területén sem egyértelmű a kép: bár az utóbbi időszakban javuló tendencia látható, összességében még mindig több hatóanyag esett ki, mint amennyi újonnan megjelent. Ugyanakkor pozitívumként értékelte, hogy jelenleg is több tucat hagyományos és biológiai hatóanyag van az engedélyezési rendszerben, még ha ezek közül némelyik már hosszú évek óta „félúton” van is az eljárás során.
Abszurd jelenségek és előremutató fordulat az EU-ban
A szakember az engedélyezési folyamat lassúságát is szemléltette. Vannak hatóanyagok, amelyeknél már tíz éve megállapították a beadhatóságot, azaz az értékelő tagállam befogadta a kérelmet, mégsem született végleges döntés. Ez mind a hagyományos, mind a biológiai hatóanyagok esetében komoly bizonytalanságot jelent a termelők és a gyártók számára egyaránt.
Összehasonlításként Nagy-Britannia példáját hozta fel, amely az Európai Unióból való kilépése után is megtartotta a korábbi engedélyezési keretrendszert. Ennek ellenére a brit termelők számára kevesebb növényvédő szer esett ki a piacról, és új hatóanyagok engedélyezésére is sor került. Görög Róbert szerint ez azt mutatja, hogy ugyanazokat a szabályokat eltérő módon is lehet értelmezni és alkalmazni, ami jelentős különbségeket eredményezhet a termelők számára elérhető eszköztárban. Véleménye szerint az Európai Uniónak érdemes lenne megvizsgálnia, hogy a brit gyakorlatban mi működik másképp.
Az európai zöld stratégiák – a Zöld Megállapodás, a biodiverzitási stratégia és a „termőföldtől az asztalig” kezdeményezés – kapcsán az ügyvezető igazgató úgy fogalmazott, hogy az elmúlt időszakban érezhető fordulat következett be. A kizárólagos tiltások helyett egyre inkább előtérbe kerül a gazdasági fenntarthatóság és a gyakorlati megvalósíthatóság. Ennek egyik jele, hogy a fenntartható peszticidhasználatról szóló rendelettervezet egyelőre lekerült a napirendről, amit jelentős sikerként értékelt. Hangsúlyozta: ebben a magyar agrárdiplomácia, az Agrárminisztérium és a Nébih munkájának is fontos szerepe volt.
A hazai támogatási rendszerek közül külön kitért az AKG programra. Véleménye szerint a program növényvédőszer-listája elérte azt a pontot, ahol érdemi felülvizsgálatra van szükség. A kezdeti időszakban még szélesebb hatóanyag-kínálat állt a termelők rendelkezésére, ma azonban egyre szűkebb az alternatívák köre, ami komoly gyakorlati nehézségeket okoz. Jelezte: a minisztériummal folyamatos egyeztetések zajlanak annak érdekében, hogy a lista a következő időszakban kezelhetőbb legyen. Azóta ezek az egyeztetések sikerrel zárultak, meg is jelent a lista.
Görög Róbert hangsúlyozta, hogy az iparág alkalmazkodik az új elvárásokhoz. Európai szinten jelentős forrásokat fordítanak innovációra, digitális és precíziós technológiák fejlesztésére, valamint biológiai növényvédelmi megoldásokra. Az iparág vállalása szerint 2030-ig több mint 15 milliárd eurót fordítanak ilyen célokra, és ezen belül kiemelt szerepet kapnak a biopeszticidek fejlesztései is.
Súlyos következmények szabálytalan szerhasználat miatt
Az előadás egyik hangsúlyos része az illegális és hamis növényvédő szerek problémájával foglalkozott. Az ügyvezető igazgató rámutatott: világszerte súlyos gazdasági és egészségügyi kockázatot jelentenek ezek a termékek. Európában ugyan kisebb arányban vannak jelen, de így is jelentős mennyiségekről beszélhetünk. A hamis készítmények gyakran megtévesztésig hasonlítanak az eredetiekre, ugyanakkor hatástalanok lehetnek, vagy akár súlyos egészségkárosodást is okozhatnak. Előfordulhat, hogy a termék nem működik, rosszabb esetben azonban toxikus anyagokat tartalmaz, amelyek veszélyt jelentenek a kijuttatást végzőkre és a környezetre is.
Konkrét példát is felidézett egy korábbi esetről, amikor párhuzamos importként behozott kukorica-gyomirtó bizonyult hatástalannak, és jelentős terméskiesést okozott a gazdálkodóknak. Az ilyen ügyek rávilágítanak arra, hogy kizárólag megbízható forrásból szabad növényvédő szert vásárolni, még akkor is, ha az illegális termékek ára csábítóan alacsony.
Kommunikációban is fordulat kell
Az előadás végén Görög Róbert arról beszélt, hogy a növényvédelem az elmúlt években sokszor indokolatlanul került negatív megvilágításba. Véleménye szerint ezen csak aktív, őszinte kommunikációval lehet változtatni. A szakmának meg kell mutatnia a mezőgazdaság és a növényvédelem valódi értékeit, és el kell oszlatnia a tévhiteket. A Magyar Növényvédelmi Szövetség ezért is indított ismeretterjesztő programokat és közösségi médiás tartalmakat, amelyek célja a társadalmi párbeszéd erősítése.
Zárásként hangsúlyozta: minden eszközt használni kell a mezőgazdaságban, legyen szó hagyományos növényvédő szerekről, biológiai megoldásokról, precíziós technológiákról vagy digitális eszközökről. Csak így lehet biztosítani a termelők megélhetését és a mezőgazdaság hosszú távú fenntarthatóságát.
Kohout Zoltán
Agrárágazat Tudástár: Hatóanyag-kivonás és engedélyezés – A hatóanyag-kivonás és engedélyezés az a szabályozási folyamat, amely meghatározza, milyen növényvédő hatóanyagok és készítmények maradhatnak a piacon, illetve kerülhetnek be újként a termelők eszköztárába. Ha sok hatóanyag esik ki, miközben az engedélyezés lassú vagy új belépő nincs, a gazdák gyakorlati mozgástere szűkül: nehezebb a rezisztenciatörés, kevesebb a választható technológia, és nő a szabálytalan vagy hamis szerek kockázata. A szakma ezért életszerű, kiszámítható döntéshozatalt és a gyakorlatban működő alternatívákhoz igazított listákat vár el.
