A globális sertéságazatot 2026-ban az egyenetlen termelési növekedés és a nehezen kiszámítható piaci környezet határozza meg – derül ki a Rabobank legfrissebb elemzéséből. A pénzintézet szerint a következő évben számos egymással összefüggő tényező formálja majd a piacot: az állategészségügyi kockázatok, a biológiai biztonság kérdései, a magas beruházási költségek, valamint a folyamatosan változó kereskedelempolitikai döntések.
A RaboResearch hangsúlyozza: a nagy termelő országokban végrehajtott kereskedelempolitikai változások továbbra is átrendezik a globális árumozgásokat. Ebben a környezetben a termelékenység javítása, a költségek kontrollja és az óvatos kapacitásbővítés válik a gazdaságok túlélési stratégiájának alapjává.
Növekedés az év elején, lassulás a második félévben
A Rabobank előrejelzése szerint a globális sertéshústermelés 2026 első felében még növekedést mutathat. Az Egyesült Államokban, az Európai Unióban és Kínában mérsékelt bővülés várható, míg Brazíliában stabil növekedési pálya rajzolódik ki. A latin-amerikai ország továbbra is rekordokat dönt az exportpiacokon, kihasználva versenyképességét és kedvező piaci pozícióját.
A növekedés mozgatórugói régiónként eltérnek. Az USA-ban, az EU-ban, Kínában és Brazíliában egyre nagyobb szerepet kap a termelékenység javulása, míg Kínában az állományméret továbbra is meghatározó tényező. Ugyanakkor a bank arra figyelmeztet: 2026 második felében a globális termelés üteme lassulhat, sőt egyes térségekben csökkenés is bekövetkezhet. Ennek hátterében elsősorban a kínai állománycsökkentés, valamint a spanyolországi ASP-hez kapcsolódó kereskedelmi korlátozások állhatnak.
Kereskedelmi bizonytalanság és politikai kockázatok
A 2025-ös év már előrevetítette a bizonytalanságot: a globális sertéshúskereskedelem teljesítménye egyenetlen volt. Brazília exportja több mint 12 százalékkal nőtt, miközben más meghatározó exportőrök – például az Egyesült Államok és Kanada – visszaesést szenvedtek el.
A Rabobank szerint a kereskedelmi volatilitás 2026-ban is fennmarad. Több nagy importőr ország – köztük Kína és Mexikó – módosítja importpolitikáját. Mexikó importkvótákat vezet be a szabadkereskedelmi megállapodásokon kívüli beszállítókkal szemben, és dömpingellenes vizsgálatokat indít az amerikai sertéshús ellen. Kína eközben dömpingellenes vámokat vet ki az EU-ból érkező sertéshúsra, miközben Japán és a Fülöp-szigetek továbbra is tiltják a spanyol eredetű sertéshúst az ASP miatt.
Külön kockázatot jelent az EU Kínába irányuló belsőségexportjának jövője is, mivel Brazília egyre erőteljesebben igyekszik jobb hozzáférést szerezni a kínai piachoz. A Rabobank szerint mindez tovább gyengítheti az uniós exportkilátásokat.
Állategészségügyi nyomás alatt az ágazat
2026-ban az állomány-egészségügy továbbra is meghatározó kihívás marad. Az afrikai sertéspestis (ASP) tovább nehezíti a helyi termelés fellendítését több ázsiai országban, például Vietnamban és a Fülöp-szigeteken. Spanyolország esetében az ASP ugyan nem jelent meg a hazai állományban, de a szigorú járványvédelmi intézkedések jelentős nyomást gyakorolnak az ágazatra.
Eközben az Egyesült Államokban és Mexikóban a PRRS továbbra is komoly termelési kockázatot jelent. A Rabobank szerint bár zajlanak kutatások az új védekezési eszközök és vakcinák fejlesztésére, ezek eredményei egyelőre korlátozottak, így a betegség rövid távon is befolyásolhatja a termelési kilátásokat.
Agrárágazat Tudástár: Globális sertéspiac 2026-ban – A sertéságazat 2026-os kilátásait a mérsékelt, de egyenetlen termelési növekedés, a kereskedelempolitikai bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok együttesen határozzák meg: miközben egyes régiókban (USA, EU, Brazília) a termelékenység javulása tartja fenn a kibocsátást, másutt az állománycsökkentés, az ASP és a PRRS, valamint a változó importkorlátozások és dömpingellenes intézkedések lassíthatják a piacot, ezért a költségkontroll és az óvatos kapacitáskezelés válik kulcskérdéssé.
