Az európai és a magyar sertéspiac 2025-ben egyaránt kedvezőtlen árkörnyezetben működött. Ez jelentős kihívások elé állította a mezőgazdasági termelőket.
Javult, de még gyenge a külkereskedelem
Magyarországon a külkereskedelmi folyamatok vegyes képet mutattak. A KSH adatait összegző Agrárközgazdasági Intézet szerint az élősertés-kivitel 2025 januárja és novembere között 6,7 százalékkal, 35,4 ezer tonnára nőtt az előző év azonos időszakához képest. A legfontosabb célpiacok Románia, Moldova és Albánia voltak, ami azt jelzi, hogy a magyar élősertés iránt továbbra is van kereslet a régióban. Ezzel párhuzamosan az élősertés-behozatal jelentősen, 25,6 százalékkal 43 ezer tonna alá csökkent, ami kedvező irányú elmozdulást jelent a külkereskedelmi egyensúly szempontjából.
A sertéshús külkereskedelme ugyanakkor továbbra is az import túlsúlyát mutatja. A kivitt sertéshús mennyisége 6,1 százalékkal 143,6 ezer tonnára csökkent, miközben az export értéke ennél is nagyobb mértékben, 13,1 százalékkal esett vissza. Az importoldalon a behozott sertéshús volumene 10,8 százalékkal 117,2 ezer tonnára mérséklődött, értékben pedig 13 százalékos csökkenés következett be. Bár ezek a számok arra utalnak, hogy a magyar sertéshús-külkereskedelem egyensúlya javult, az összkép továbbra is azt mutatja, hogy a belföldi piac jelentős mértékben támaszkodik a behozatalra.
Alacsonyabb árak a 2024-esnél
A kedvezőtlen piaci környezetet a termelői árak alakulása is tükrözi. Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára 2025-ben átlagosan 720 forint volt kilogrammonként hasított meleg súlyban, áfa és szállítási költség nélkül. Ez 11,4 százalékos csökkenést jelentett az előző év átlagárához képest, vagyis a sertéstartók egyértelműen alacsonyabb árakkal voltak kénytelenek szembesülni. Mindez különösen érzékenyen érinti az ágazatot, hiszen a költségek magas szintje mellett az árbevétel csökkenése tovább szűkíti a jövedelmezőséget.
Hasonló a mérleg az EU-ban is
Az Európai Unióban a sertésárak számottevően csökkentek, miközben Magyarországon a külkereskedelmi mérleg ugyan javult, de továbbra is az import irányába billen, és a hazai termelők alacsonyabb felvásárlási árakkal szembesültek.
Az Európai Unióban az „E” kereskedelmi osztályba tartozó sertések vágóhídi belépési ára 2025-ben átlagosan szűk 2 euró volt kilogrammonként hasított hideg súlyban, ami 8,7 százalékos csökkenést jelentett az előző évhez képest. A piacvezető uniós vállalatok és vágóhidak felvásárlási árai ennél is erőteljesebb visszaesést mutattak. 2026 második hetében az árak átlagosan bő 20 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbi szinttől. A német piacon irányadó szerződéses ár és a Tönnies felvásárlási ára egyaránt 1,45 euró volt kilogrammonként, míg a Vion 1,21 euróért, a Danish Crown és a Tican pedig 1,25 euróért vásárolta a sertéseket hasított súlyban. Ezek az adatok jól jelzik, hogy az uniós sertéstartók 2025-ben és 2026 elején is tartós árnyomás alatt álltak, ami rontotta a jövedelmezőséget és fokozta a piaci bizonytalanságot.
Összességében a magyar és az uniós sertéspiacot 2025-ben az árak visszaesése, a termelői kockázatok növekedése és a kereslet-kínálat törékeny egyensúlya jellemezte. Magyarország külkereskedelmi pozíciója ugyan javult, de a sertéshús esetében továbbra is az import irányába billen a mérleg, miközben a termelőknek egy tartósan nyomott árkörnyezetben kell alkalmazkodniuk a piaci feltételekhez.
