A mezőgazdasági állattartásban 2025-ben továbbra is az erjesztett és szálas tömegtakarmányok adták a takarmányozás alapját.
Negyed-félarányban ma is a kukorica a döntő
A szarvasmarha-ágazatban összesen 7,65 millió tonna takarmányt használtak fel, míg a juhoknál 441 ezer, a kecskéknél 22,4 ezer, a lovaknál pedig 69,2 ezer tonna volt a felhasználás. A takarmányozásban minden vizsgált állatfajnál a szenázsok, szilázsok, szénák és egyéb tömegtakarmányok domináltak, részarányuk 77–94 százalék között alakult.
A szemestakarmányok a második legfontosabb takarmánycsoportot jelentették, részesedésük az állatfajtól függően 6–15 százalék között mozgott. A gabonafélék közül egyértelműen a kukorica volt a legfontosabb takarmányalapanyag, amely a szemestermény-felhasználás 26–53 százalékát adta. Kivételt a lovak jelentettek, ahol a zab részesedése meghaladta a 40 százalékot, miközben a kukorica szerepe jóval kisebb volt.
(Fotó: Horizont Média/Kohout Zoltán)
Nőtt a szarvasmarha-egyedszám
A KSH adatai szerint 2025 végén 873,3 ezer szarvasmarhát tartottak Magyarországon, ami 12,3 ezer darabbal több az egy évvel korábbinál. A tejelő állomány 405,7 ezer tehénből állt. A tejtermelő gazdaságokban egyre meghatározóbb a TMR (teljes takarmánykeverék) technológia alkalmazása, amely lehetővé teszi az állatok számára az egész évben kiegyensúlyozott, a termelési ciklushoz igazított takarmányozást.
A fehérjetakarmányok felhasználása elsősorban a tejhasznú szarvasmarháknál koncentrálódik: a szektor 243 ezer tonna darát és fehérjehordozót használt fel, míg a húsmarha-ágazatban ez csupán 28,5 ezer tonna volt. A feldolgozóipari melléktermékek szerepe szintén jelentős, különösen a kukoricaglutén-takarmány, a cukoripari és a söripari melléktermékek esetében, amelyek egyre fontosabb elemei a hazai szarvasmarha-takarmányozásnak.
Kohout Zoltán (Forrás: AKI)
Agrárágazat Tudástár: TMR-takarmányozás – A TMR (Total Mixed Ration, teljes takarmánykeverék) olyan takarmányozási rendszer, amelyben a tömegtakarmányokat, szemestakarmányokat, fehérjeforrásokat és ásványi kiegészítőket egységes keverékként kapják az állatok. A módszer különösen a tejelő szarvasmarha-ágazatban terjedt el, mert kiegyensúlyozott tápanyagellátást biztosít, javítja a takarmányhasznosulást, támogatja a bendőműködést és hozzájárul a magasabb, stabilabb tejtermeléshez.
