A baromfiipar egyik legmakacsabb „mellékterméke” a toll. Rengeteg keletkezik belőle, kezelni kell, és többnyire csak nyűgnek számít a mezőgazdaságban. Most viszont iráni kutatók azt állítják, olyan biotechnológiai megoldást találtak, amivel a vágóhídi tollhulladékból takarmányminőségű liszt készíthető.
(Fotó: Shutterstock)
Hatalmas hulladéktömeg
A toll mennyisége a kutatók szerint a baromfi teljes testtömegének kb. 5%-át adja, vagyis egy növekvő baromfiágazatban ez óriási hulladékáramot jelent. Iránban is a baromfiipar bővülése miatt egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen ezzel a tömeggel, hogyan lehet belőle hulladék helyett értéket teremteni. A téma ráadásul nem légből kapott. A kutatók szerint az iráni baromfiipar 2024-ben látványosan erősödött, havi 223 ezer tonnás termelési szinttel, és az ország ismét nettó exportőrré vált – főleg Irak irányába. Ilyen tempónál tényleg nem mindegy, mi történik a „maradékkal”.
Enzim segít
A toll felhasználása takarmányként eddig is létezett, de inkább szükségmegoldásként, alacsonyabb tápértékű fehérjeforrásként. A gond ugyanis az, hogy a toll fehérjéjének jelentős része keratin – ez egy nagyon ellenálló, rostos szerkezeti fehérje, amit a természet gyakorlatilag „páncélnak” tervezett. A keratinban sok a diszulfidkötés, emiatt nehezen oldódik, nehezen emészthető, vagyis hiába fehérje, az állat nem biztos, hogy jól tudja hasznosítani. A kutatók olyan enzimekkel dolgoznának, amelyek képesek a keratin „szétszedésére”. A keratinázok nem új felfedezés, mert korábban is izolálták már őket különböző mikroorganizmusokból. Ami érdekes, hogy a keratinázokat nemcsak takarmányozásban emlegetik: a kutatók szerint alkalmazásuk felbukkanhat szennyvízrendszerekben és több iparágban is – például élelmiszeriparban, ruházatban, gyógyszeriparban vagy kozmetikában.
A fejlesztés lényege, hogy a kutatók egy natív baktériumtörzsből izolálták a keratinázt kódoló gént, laboratóriumi gazdaszervezetben „megszólaltatták”, és vizsgálták az enzim tulajdonságait. A cél az, hogy a baktérium vagy maga az enzim segítse a tollhulladék átalakítását olyan lisztté, amelynek jobb lehet a takarmányozási értéke, mint a korábbi tollalapú megoldásoknak.
Javítja az étrendet
A tudósok szerint a tolliszt javíthatja az állatok étrendjét, de azt is hozzáteszik: további kutatásokra van szükség, hogy a hatékonyságát és gyakorlati értékét biztosan megerősítsék. Magyarul: ígéretes irány, de még nem kész „csodafegyver”. Ha viszont beválik, akkor ez a technológia nemcsak a hulladékkezelésen segíthet, hanem egy olyan időszakban, amikor a takarmányellátás sok országban kiszámíthatatlan, új fehérjeútvonalat is adhat a baromfiágazatnak – és egyben egy látványos példát arra, hogyan lehet a mezőgazdasági melléktermékből értékes alapanyag.
Nem ez az első kísértet az említett célra: értékké alakítani a tollhulladékot. Pár éve beszámoltunk róla, hogy USA-beli kutatók a csirketollakat olyan szálakká alakítanák, amelyek helyet kapnak a természetes anyagokban. A kutatócsoport olyan keratinszálakat fejlesztett ki, amik elérték a gyapjú szilárdságának 90 százalékát, sőt, tartós vízbe merítés után a gyapjú 120 százalékos szilárdsága is elérhető. Csak az USA-ban évente 1 millió tonna tollat termel a háziasított csirkék szegmense.
Agrárágazat Tudástár: Keratináz – A keratináz olyan enzim, amely a toll fő fehérjéjét, a nehezen emészthető keratint bontja (a diszulfidkötéseket is „fellazítva”), így a vágóhídi tollhulladék biotechnológiai úton jobban hasznosuló fehérjelisztté alakítható, ami egyszerre csökkentheti a hulladékterhet és bővítheti a takarmány-fehérjeforrásokat.
