Noha az év eleji száj- és körömfájás járvány megrendítette a szarvasmarha-szektort, a sertés- és baromfi-szektor is bővüléssel zárta a tavalyi évet. Az állatbetegség-járványok évében ez nem kis teljesítmény mind a vágások és az állatok száma, mind a külkereskedelem terén.
2025-ben a hazai vágóhidak összesen közel 476 ezer tonna sertéshúst (hasított súly) és 562 ezer tonna baromfihúst (vágott, tisztított súly) állítottak elő. Darabszámban a vágások többségében bővülés látszik: szarvasmarhából +19,7%, sertésből +3,6%, baromfiból +2,3% volt a növekedés az előző évhez képest, miközben a juhvágás visszaesett.
Jól áll a marhaszektor szénája
Szarvasmarhából tavaly 102 ezer darabot vágtak, ami lényegében 20%-kal több, mint 2024-ben. A levágott állatok élősúlya 53,7 ezer tonna, hasított súlya 28,7 ezer tonna volt; az élősúly +24%, a hasított súly +27%. A vágások havi élősúlyban átlagosan 4400 tonna felett alakultak, a csúcs áprilisban 5400 tonna felett volt – igaz, ebben az RSZKF-járvány is közrejátszott. A levágott állatok 52%-a tehén, 31%-a bika; a bikák darabszáma kiugróan, csaknem 70%-kal nőtt. A KSH szerint az élőmarha-külkereskedelemben továbbra is aktívum látszik: 68 ezer tonna export mellett közel 9 ezer tonna import, azaz a mérleg nagyjából +59 ezer tonna. Ugyanakkor mindkét oldal zsugorodott: az export –31%, az import –48%. Az élőmarha-kivitel fő céljai Izrael, Lengyelország és Horvátország voltak (együtt a kivitel ~43%-a), az import pedig főként Csehországból, Szlovákiából és Lettországból érkezett (>62%). Az állomány 2025. június 1-jén 879,2 ezer darab volt, ami +15,5 ezer egy év alatt; a tehénlétszám 405,3 ezer, gyakorlatilag stagnált (–1300).
Csirke és pulyka tartja a baromfiágazatot
A baromfi-szektor a madárinfluenza-járványok ellenére szerény növekedést produkált. Tavaly 243 millió állatot vágtak le, ami 2,3%-os bővülés. Az élősúly 748 ezer tonna, a vágott (tisztított, bontott) súly 562 ezer tonna volt. A vágások 88%-át a csirke adta: 212,6 millió darab, +8%. Ezzel szemben a kacsa 19 millió példányra esett (–35%), a liba 2,6 millió (–1%), a pulyka 5,4 millió példányra nőtt (+6%). A tyúkfélék állománya 2025. június 1-jén 31,2 millió volt, –1,1 millió (–3,4%) az előző évhez képest.
Több sertés, több vágás
Sertés: 2025-ben 4 millió 955 ezer sertést vágtak, +173 ezer példánnyal (+3,6%) többet. Az összes élősúly 592 ezer tonna, a hasított súly 476 ezer tonna; mindkettő +5%. Havi élősúlyban átlagosan 49 ezer tonna felett volt a vágás, a csúcs decemberben 53 ezer tonna felett alakult. Az anyakocák vágása 59 ezerről 69 ezerre nőtt (+17%). A koncentráció erős: a top 10 üzem a sertések közel 82%-át vágta. Az élő sertés külkereskedelmében a mérleg továbbra is negatív: 39,9 ezer tonna export mellett 46,9 ezer tonna import, vagyis –7 ezer tonna körüli deficit. Az export +8,8%, az import –23,5%, a teljes forgalom azonban több mint 11%-kal csökkent. A behozatal főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból, a kivitel nagyrészt Romániába, Moldovába és Albániába ment. A sertésállomány 2025. június 1-jén 2,85 millió volt (+103 ezer; +3,8%), az anyakoca-állomány 174,4 ezer, ami +12 ezer (+7,4%).
Leépülőben a juhágazat
A juhászatban azonban tovább tart a leépülés. A vágások száma már alig haladta meg a 40 ezret, ami csaknem 7%-os csökkenés a 2024-eshez képest. A juhállomány 2025. június 1-jén 888 ezer volt, ami 31 ezer példánnyal kevesebb, mint korábban; ebből az az anyajuhok száma 682 ezer volt, 16 ezerrel kevesebb, mint 2024 nyarán.
Agrárágazat Tudástár: Vágóhídi kibocsátás – Az adott időszakban a vágóhidakon levágott állatokból előállított hús mennyisége, amely jól mutatja az állattenyésztési ágazatok termelési teljesítményét, a feldolgozóipar terhelését és a piaci kínálat alakulását.
