Csak tavaly újabb bő 8 százalékkal csökkent hazánk vetőmag-szaporító területe, és még inkább az előállított mennyiség. A mezőgazdasági növénytermesztés alapját képező szektor exportban erős, ugyanakkor a hazai ellátás stratégiai szintű problémával néz szembe.
Kisebb terület, sokkal kevesebb vetőmag a hazai mérleg
Magyarország vetőmag-szaporító területe 2024-ben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal adatai szerint az összes szemlélt terület alapján 110,4 ezer hektárt ért el (zöldség- és virágmagok kivételével), az előző év azonos időszakához mérten 8,4 százalékkal lett kisebb. Ez a terület a hazai szántóterület 2,7 százalékát tette ki. A vetőmag-szaporító terület nagyságát alapul véve hazánk az európai rangsorban a hetedik helyet foglalta el 2024-ben, megelőzve ezzel Romániát. 2024-ben összesen 322,5 ezer tonna vetőmagot fémzároltak, amely 22,1 százalékos csökkenést mutatott az előző évhez képest.
Az előállított mennyiség nagyobb mértékben esett vissza, mint a szaporítóterület nagyságának csökkenése. 2024-ben összesen 322,5 ezer tonna vetőmagot fémzároltak Magyarországon, ami bő 22 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban. Az Agrárstatisztikai Információs Rendszerben (ASIR) rögzített adatokból számított egységáraknál az őszi gabonafélék esetében 2024-ben is a rozs képviselte a legnagyobb értéket. Ezt követte a durumbúza, a tönkölybúza, az őszi búza és az őszi árpa, míg a sor végén a tritikálé végzett. A tavaszi kalászosok között a következő sorrend alakult ki: első helyen a zab, a másodikon a tavaszi árpa állt, és a tavaszi búza lett az utolsó.
Exportunk és az EU
Exportpiacra 2024-ben 134,5 ezer tonna vetőmag (zöldség- és lágybúza kivételével) került a KSH adatai szerint, amely 171 milliárd forintos bevételt jelentett. A legnagyobb tételben a kukorica, a napraforgó, a durumbúza és egyéb takarmánynövények vetőmagjait értékesítettek a külpiacon. Legfontosabb célpiacaink természetesen az EU tagállamai, főleg Németország, Olaszország és Ukrajna.
Az Európai Unió nyugati országaiban jobban áll a szektor. Az EU-ban tavaly csaknem 2 millió hektáron állítottak elő szántóföldi vetőmagot. Ez csak 1 százalékos csökkenés az előző évhez képest. A vetőmag-szaporító terület nagyságát tekintve ismét Franciaország áll az élen 339 ezer hektárral, bár területe 2,9 százalékkal visszaesett 2023-hoz viszonyítva. A dobogó második helyén Olaszország 234 ezer hektárral, és ott a szaporítóterület 8,6 százalékkal nőtt.
Aggasztó stratégiai függőségben Magyarország
Magyarországon szakértők szerint a hazai vetőmag-ellátás súlyos függőségben van, különösen a globalizált ellátási láncok sérülékenysége miatt. A magyarországi vetőmag-termesztésben egyre kisebb szerephez jutnak hazai tulajdonú nemesítőházak. Válsághelyzetekben – járvány, háború, energia- vagy logisztikai sokk esetén – reális forgatókönyv, hogy a multinacionális cégek az anyaországuk ellátását részesítik előnyben, ami Magyarországot akár vetőmaghiányba sodorhat. A függőség mértéke több alapvető kultúránál kritikus: repce és napraforgó esetében gyakorlatilag teljes (közel 100%), kukoricában is erős a külföldi dominancia, búzánál pedig mintegy kétharmados. Mindez nem szakmai versenyképtelenségből fakad, hanem stratégiai döntések következménye, ezért a szöveg szerint nemzetstratégiai érdek lenne a hazai nemesítés, vetőmag-előállítás és génbanki háttér minimumszintjének megőrzése. (Részben e témával is foglalkozik interjúnk a MezőHír januári számának Horizont című rovatában – a szerk.)
Agrárágazat Tudástár: Hazai vetőmag-szaporítás visszaesése – Magyarországon 2024-ben tovább csökkent a vetőmag-szaporító terület és még nagyobb mértékben az előállított mennyiség, miközben az ágazat exportban erős maradt, a hazai ellátás viszont egyre inkább külföldi nemesítőkre és globális ellátási láncokra szorul, ami stratégiai kockázatot jelent alapvető szántóföldi kultúráknál.
