Mi lesz a mezőgazdasági kiállításokkal?

A jelenlegi világjárvánnyal terhelt időszakban aligha van olyan, aki képes lenne megjósolni, mely mezőgazdasági vásárok és szakkiállítások kerülnek megrendezésre az idén. Sőt, ha valamelyik lebonyolításra is kerül, az időpontja „vándorolhat” a naptárban.

Borult a megszokott forgatókönyv

Az élelmiszeripari és mezőgazdasági kiállítások világát külföldön és hazánkban is egyaránt nagy bizonytalanság jellemzi. Az egyes országokban különböző szintű járványügyi korlátozások vannak érvényben, amelyek megnehezítik a kiállítások lebonyolítását (szervezői és látogatói oldalról egyaránt). A külföldi lehetőségek elemzése helyett röviden nézzünk egy hazai körképet! Az évtizedek óta kialakult gyakorlat szerint a kiállítási szezont minden évben a hódmezővásárhelyi Hód-Mezőgazda Zrt. által szervezett, a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb jelentőségű szakmai találkozójának tekinthető Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok nyitotta meg. Ezt számos, különböző profilú szakkiállítás követte, az évet pedig az OMÉK zárta (habár ez csak kétévente kerül megrendezésre). Ezt a forgatókönyvet a Covid-19 járvány felülírta. A jelenlegi kormányzati tervek szerint március-április környékén várható lazítás a járványügyi korlátozások tekintetében.

Van, aki már a megjelenési forma megváltoztatása mellett voksolt. A Hungexpo Zrt. úgy döntött, hogy a korábban tervezett időpontban, de nem a hagyományos módon, hanem a virtuális térben, digitális formában rendezi meg hazánk legnagyobb agrárgépipari szakmai rendezvényét, az AGROmashEXPO-t 2021. március 3–6. között. Az AXIÁL Virtual Show nevet viselő programot indított erre az átmeneti időszakra, hogy friss információkkal szolgálhasson az agrárgéptrendekről.

Segítséget jelent a virtuális tér

Azt senki nem kérdőjelezi meg, hogy a szakmai rendezvényekre (ez alatt most szakkiállításokat és szakmai konferenciákat értünk) szükség van, és a jövőben is szükség lesz. Azonban a jelenbeli aktivitásról sokan eltérően gondolkoznak. A szakmai konferenciák vonatkozásában kicsit egyszerűbb a helyzet, ugyanis ezek a rendezvények hatékonyan integrálhatóak a digitális térbe. Ma már szakmai szempontból színvonalasabbnál színvonalasabb konferenciákat kínálnak a szervezők az „éterben”. Ezeknek a rendezvényeknek – bármilyen magas szinten is bonyolítják le őket – van egy nagy hiányossága: ahogy mondani szokták, a „nagy dolgok a szakmai konferenciák kávészünetében történnek”. Vagyis ez a tényleges időszaka a kapcsolatteremtésnek, ez sok közös üzlet kiindulópontja. Ezt az online térben lebonyolított konferencia még nem képes produkálni.

A kiállításszervezők sokkal nehezebb helyzetben vannak, hiszen nehéz lenne elképzelni egy tenyészállatszemlét a virtuális térben. De, ugyanez igaz a gépbemutatókra is. Ugyanis a gazdák elsősorban a fizikailag megtapasztalható dolgokat szeretik (pl. beleülni a gépbe, meghallgatni más gazdák tapasztalatát, hogy dolgozik szántóföldi körülmények között az eszköz stb.)

A mesterséges intelligencia alkalmazása

Jelenleg az agráriumban forradalmi változások zajlanak a digitális technológiák, valamint az innovatív megoldások terjedése miatt. A szántóföldi növénytermesztés hatékonyságát elősegítő innovációkat hosszan sorolhatnánk. Az elmúlt időszak jelentősebb innovációs irányai: digitális csapdázási fejlesztés; drónos leltározási és raktározási megoldások.

Minden, a versenyképességét megőrizni/javítani kívánó vállalkozásnak, működésének minden időszakában fokozott szüksége van a személyes találkozók, konferenciák, kiállítások lehetőségére. A pandémia hatásaként kialakult helyzetben azonban a kiállítások fizikai megjelenése mellett fokozódott az új, online megoldások iránti igény is. Ennek érdekében a szervezők igyekeznek olyan alternatív és új, innovatív platformot kínálni a kiállítóknak és a látogatóknak, ahol a kedvezőtlen körülmények ellenére megismerhetik az újdonságokat, valamint esetleges üzletek megkötésére is lehetőség nyílik. A piaci kínálatban számos online megoldás szerepel. Vannak tisztán virtuális megoldások éppúgy, mint hibrid módozatok. Kicsit ambivalens dolog a pandémiás helyzet kapcsán pozitív dologról beszélni. Pedig – ha kevés is –, mégis van ilyen. Mégpedig az, hogy aki eddig kevésbé volt nyitott a digitális világra, az kénytelen volt most elmozdulni ebbe az irányba. Például 2020-ban számos gazdafórum került lebonyolításra a virtuális térben. Ebben az időszakban felértékelődik az újonnan létrehozott online piacterek szerepe, ahol termelőket igyekeznek összekapcsolni a felvásárlókkal, kereskedőkkel, hogy a piacukat vesztett vállalkozások megtalálják az alternatív értékesítési csatornákat.

A kiállítási részvétel jelentősége

A versenyképesség megőrzéséhez nem elegendő egy jó áron kínált színvonalas termék vagy szolgáltatás. Egy vállalkozás menedzsmentjének tisztában kell lennie a hazai és a nemzetközi trendekkel egyaránt, és naprakész információkkal kell rendelkeznie az adott iparágról és az adott piacról is. A piaci információk megszerzésére számos lehetőség kínálkozik, de hatékonyság szempontjából a szakmai vásárok meghatározó szerepe megkérdőjelezhetetlen. Különös tekintettel arra, hogy ezeken a rendezvényeken egy helyen nagy számban és koncentráltan jelenik meg a piac valamennyi szereplője (a versenytársak és a megrendelői oldal egyaránt). Azonkívül, hogy a szakkiállítások marketingértéke igen magas, még jó néhány további előnyt is kínálnak az ott megjelenő cégek számára. Egy színvonalas szakkiállítás a promt piacról készült pillanatfelvételnek is tekinthető. Az expók értékes lehetőséget biztosítanak a szakmai továbbfejlődésre, üzleti döntések előkészítésére, illetve kapcsolati háló építésére is. Azok a vállalkozások, akik továbbra is meg tudják mutatni magukat, be tudják mutatni az innovációikat, naprakész szolgáltatásaikat, termékeiket, ők helyzeti előnybe tudnak kerülni az olyan versenytársakkal szemben, akik kihagyják a kiállításon történő megjelenés lehetőségét.

Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy jelen körülmények között nincsenek könnyű helyzetben az agrárvállalkozások. Egyrészt hiába terveznek be egy adott rendezvényen történő kiállítói részvételt, és invesztálnak a megjelenésbe, ha a pandémia miatt közben olyan jogszabályok születnek, amelyek lehetetlenné teszik a kiállítás lebonyolítását. Másrészről a vállalkozások gazdálkodási környezete egyik napról a másikra képes gyökeresen megváltozni (a járványhelyzettel kapcsolatos kormányzati szigorítás miatt). Előbbiek következtében a vállalat a kiadásainak csökkentésére kényszerül. Sok esetben legelőször a marketingköltségeket „vágják meg”, ami, így természetesen hat a kiállításon történő részvételre is.

Czékus Mihály