Mi van veled, csillagfürt?

Anno…

2001-2002-ben több szaklapban jelent meg cikkem a fehérvirágú édes csillagfürttel kapcsolatban. Ebben e növény termesztésével, illetve magtermésének takarmányozási célú felhasználási lehetőségeivel foglalkoztam. A cikk megírásának aktualitását akkor az állati eredetű takarmány alapanyagok (állati fehérjék) jelentős korlátozása adta.

…és ma

Azóta sok-sok év eltelt és sok minden történt a csillagfürt termesztés háza táján.

Újabb és újabb hazai szakirodalmi adatok jelentek meg az édes csillagfürt takarmányozásával kapcsolatos tapasztalatokról.

 

 

Két jelentős, a csillagfürt termesztését rendkívül hátrányosan érintő esemény is történt:

• kivonták a forgalomból a csillagfürt leghatásosabb gyomirtó szerét (diuron)
• és rendkívül agresszív kórokozó jelent meg országos méretekben, amely igen nagy pusztítást okozott a csillagfürt állományokban.

Vezetésemmel 2004-ben nagyszabású országos kutatást végeztünk nyíregyházi, keszthelyi kutatókkal karöltve „A fehérvirágú édes csillagfürt termesztésének vizsgálata” címen.

Az anyag az interneten is olvasható a takarmanyszerviz.hu/kutjel/kutjel.html oldalon.

Természetesen az ökonómiai viszonyok is alaposan megváltoztak 10 év elmúltával.

Ezek a fejlemények indokolják, hogy a csillagfürttel kapcsolatos termesztési és felhasználási lehetőségeket felfrissítve újra számba vegyük.

Természetesen ezzel a cikkel azokra az AKG-ban résztvevő termelőkre is gondoltam, akik keresik a vetésszerkezetükbe illő pillangós növényeket.

 

A technológiáról dióhéjban

A fehérvirágú édes csillagfürtöt a magjáért érdemes termeszteni.

Természetesen zöldtrágyának is hasznosítható – a régi időkben pl. szőlő „trágyázására” is használták sorközökbe vetve.

Talajigénye speciális: talaj pH tekintetében az optimális számára az 5-6 közötti érték, de tolerálja az ettől kisebb pH-értéket is; a talaj kötöttsége szempontjából inkább a lazább, homokosabb talajokat kedveli; a meszet, a meszezést nem szereti, az a növénynél depressziót okoz (törpenövés, halvány zöld levelek).

Előveteményre a csillagfürt nem igényes, de burgonya és napraforgó után ne vessük.

Vetés előtti előkészületek: őszi mélyszántás szükséges, ügyeljünk rá, hogy ne kerüljön túlzottan gyomokkal terhelt területre!

A csillagfürt műtrágya-reakciója általában igen gyenge, sőt a túlzott foszforellátottságnak kísérleteinkben erősen negatív hatása volt a hozamra.

Ez nem azt jelenti, a növénynek nincs tápanyagigénye, hanem azt, hogy a csillagfürt a talaj mélyebb rétegeibe mosódott tápanyagokat is képes hasznosítani, jelezve gyökérzetének kiváló tápanyagfeltáró képességét.

 

Ideális vetésideje (magtermesztési cél esetén) március közepe, vége.

Ha az időjárás áthúzza terveinket, április közepéig még vethetjük, de azután már ne próbálkozzunk.

(Tapasztalataim alapján a növény a konvencionális termesztésben is nagyon meghálálja, ha „termés-napon” vetik.

Ezen napokat a biodinamikus gazdálkodásban használatos vetési naptár évről évre közli.)

A vetés ülepedett magágyba történjen. Ideális sortávolságnak a dupla gabona sortávolságot tartottuk.

Ez a helyzet a korábban említett, nagyon jó tartamhatást biztosító gyomirtószer kivonásával megváltozott: olyan sortávolságot válasszunk, amely az állomány kultivátorozását lehetővé teszi, mert kultivátorozás nélkül a növény jelenleg eredményesen nem termeszthető!

45 cm körüli sortávolságot javaslunk 110-130 kg/ha vetőmag normával.

(Magasabb -kukorica- sortávra nézve nincs tapasztalatunk!)

A csillagfürt csírázásakor igen nagy erőt fejt ki, hogy méretes szikleveleit kidugja a talajból, segítsünk neki, ne vessük 2-3 cm-nél mélyebbre (egyébként szinte a talajon is kicsírázik a mag)!

Itt kell megemlíteni a csillagfürt fajspecifikus rizóbium szimbionta mikroorganizmusát a Bradyrhizobium lupini-t, mely a csillagfürt gyökerén megtelepedve gümőket képez, a légköri nitrogént megkötve jelentős részben fedezve a növény nitrogénszükségletét.

Minden kétséget kizáróan magasabb termésbiztonságot, hozamnövekedést lehetne elérni a mag előzetes oltóanyaggal történő kezelésével, ilyen oltóanyag azonban Magyarországon nem kapható, ezért be kell érnünk azzal a rizóbium mennyiséggel, amely a mag felületén található.

(A 2004-es országos kiterjesztésű kutatás alkalmával az összes dunántúli termesztési helyet személyesen ellenőriztem, mindenhol tapasztaltam a gyökérzeten gümőképződést, pedig a magot nem oltottuk.)

 

Vetés után, kelés előtt ne felejtsük a gyomírtószeres alapkezelést.

Vegyszeres gyomirtásra ezt követően (posztemergensen) már nincs lehetőség csak szelektív egyszikűirtókkal (általában nem az egyszikű gyomok szokták a problémát okozni).

A növény, a pillangósok közül is kiemelkedik nitrogéngyűjtő képességével (120-180 kg N/ha), ez megmutatkozik a csillagfürt után kerülő kultúra magasabb hozamaiban, de sajnos a csillagfürt tenyészidejében ez a gyomnövekedésre is kedvezően hat, ezért a gyomirtószer hatásának elmúltával kultivátorozni kell.

A csillagfürt növényvédelme szempontjából a két kórokozó, amelyről a bevezetőben szóltam, a Colletotrichum gloeosporioides és a C. acutatum félelmetesen gyorsan képes a növényt tönkretenni (fekélyes ovális foltok a száron, görbült hajtásvég, hervadó levélzet).

Amikor a tüneteket észleljük, már késő.

Éppen ezért a technológiába feltétlenül illesszünk be legalább két kezelést valamilyen réztartalmú szerrel.

Egyet 4-5 leveles korban, egyet pedig virágzáskor.

Más kártevő, kórokozó ellen védekezésre általában nincs szükség.

Vadkár szempontjából a növény átlagos kockázatú.

Figyelembe kell venni, hogy a mezei nyúl is tud az állományban kárt okozni a hajtásvég lerágásával.

Ha a csillagfürt jól érzi magát 3 szinten (időben egymás utáni sorrendben) is tud virágokat, majd hüvelyeket hozni.

Nem kell megijedni, a különböző szinteken elhelyezkedő hüvelyekben a magok együtt érnek, a hüvelyek pergésre nem hajlamosak.

 

A szemtermés betakarítására általában augusztus közepéig kerül sor.

Vegyszeres állományszárítást az állomány gyomosodási mértéke tehet szükségessé.

Betakarítást követően a termést azonnal tisztítani, hideglevegővel átfúvatni szükséges, szárítást az esetek többségében nem igényel!

A tisztított, legfeljebb 14% víztartalmú csillagfürt mag biztonsággal eltartható, nem zsizsikesedik.

Hazánkban a NELLY fajtájú fehérvirágú édes csillagfürt vetőmagja kapható.

E fajta potenciális termőképessége meghaladja a 4 t/ha-t. NELLY a hazai nemesítés gyümölcse, nyíregyházi kutatókat dicséri!

(Közülük is kiemelném Borbély Ferenc barátomat és tanítómesteremet.)

„Az édes csillagfürt magjára külpiaci igény (véleményem szerint információs problémák miatt) vagy jelentősebb hazai igény nem mutatkozik.

Ez utóbbi okát a hazai takarmányipar elkényelmesedésén kívül abban is látom, hogy a potenciális árualap is igen szerény (a tavalyi évben forgalmazott,árutermesztési célra eladott vetőmag 200 ha-ra sem volt elég, s ebben még a zöldtrágyának vetett mag is benne volt).

Éppen ezért tanácsolom, hogy ezt a növényt magnak csak olyan termelő termessze, aki ezt a terményt hajlandó feletetni vagy talál olyan állattartót, aki erre hajlandó.”

 

Takarmányozási lehetőségek

Hogy kedvet csináljak hozzá, bemutatom a növény magjának kiváló takarmányozási sajátosságait:

A különféle csillagfürt fajok eredendően „keserűek”, azaz magjuk mérgező alkaloidákat tartalmaz.

Az „édes” megnevezésű csillagfürt magjában ez az alkaloida szint rendkívül alacsony, így a mag már nem mérgező,közvetlen etetésre alkalmas mindenféle vegyi-, vagy hőkezelés nélkül.

A csillagfürt fajok „édes” fajtái nemesítés eredményeként jöttek létre.

Az édes fajták többszöri utántermesztés következtében visszakeseredhetnek, ezért magtermesztéshez mindig használjunk fémzárolt vetőmagot.

Ennél a növénynél kommersz mag termesztéséhez az I. szap. fokú vetőmag szükséges!

Ami a magban van:

A csillagfürt magját a hüvelyes magvak közül kiemeli magas fehérjetartalma, amely még a szójababhoz (32-36 %) viszonyítva is nagyobb nyersfehérje értékkel rendelkezik (36-41%).

Aminosav összetétele nincs annyira ideális, mint a szójáé (lizin 1,6-2,2%, metionin 0,3-0,5%).

Nyerszsírtartalma 7-9%, domináns zsírsava az olajsav, meghatározó mennyiségben tartalmaz esszenciális linol- és linolénsavat (ez utóbbi fontos szerepet játszik a szív-és érrendszeri megbetegedések megelőzésében), a telített zsírsavak közül palmitinsavból tartalmaz a legtöbbet.

Nyersrosttartalma 11-12,5% között ingadozik, összetétele értékes.

Keményítőtartalma 9-10,5%.

E-vitamin tartalmára a 4,5-5,8 mg/kg-os érték jellemző.

 

A fehérvirágú édes csillagfürt magja szinte az összes haszonállattal etethető, újra hangsúlyozva, hogy eltérően a szójababtól, mindenféle előzetes feldolgozás nélkül.

Természetesen darálására szükség van.

Darálása gyengébb, háztáji masinákon kissé nehezebben megy, ugyanis a csillagfürt kemény magvú.

Komolyabb kalapácsos darálóknak már nem okoz problémát.

Kedvező rostösszetétele révén szarvasmarhánál (tejelő) kifejezetten javasolható felhasználása.

Ezt jelzi magas energiaértéke is (NE_l 8 MJ/kg sz.a. feletti érték).

Juhoknál (pl. Ausztráliában, ami a világ egyik legjelentősebb csillagfürt termőterülete) a flushing (pároztatás előtti javító takarmányozás) szívesen alkalmazott takarmányozási komponense.

Sertéseknél minden korcsoportnál használható, de használata az 5-10%-on belül maradjon az etetett keveréktakarmányban.

Tojótyúkoknál a csillagfürt 7-10%-os használata a tápban sem a tojástermelésre, sem a tojás minőségére nem gyakorol kedvezőtlen hatást, ugyanez vonatkozik a tenyészkacsákra és a tenyészludakra is.¹

Bronzpulykákon végzett etetési kísérletekben a csillagfürt felhasználásával jó takarmányértékesítésről, kedvező húsminőségről, jó gazdaságossági mutatókról számoltak be.²

Ugyanez mondható el tanyasi csirkéken végzett mérésekről is.³

Pecsenyekacsáknál bebizonyosodott, hogy a csillagfürttel a tápokból szinte teljes egészében kiváltható az extrahált szójadara, kortól függően 13-20%-ban is keverhető a tápba.⁴

A csillagfürt használata kedvezőnek bizonyult a libák takarmányozásában is.⁵

Az intenzív brojlercsirke tartásban, ahol szinte már extrém módon van kihegyezve a termelés a „minél rövidebb idő alatt, minél nagyobb tömeget, minél kevesebb táppal” kérdésére, csillagfürtöt nem használnék.

Nyúltakarmányozásban ennek a növénynek a magja kipróbált eledel.

A haltakarmányozásban elfoglalt (elfoglalható) helyét jelzi, hogy a halaknál naturális takarmányegységnek 1933-ban javasolták a „csillagfürt egység” fogalmát bevezetni.

 

Deák Ferenc írta az 1800-as évek közepén: „…közelszegényülés, vagy nemzeti sorvadás.

Ettől hazánkat megóvni a jelen időnek föltétlen parancsa, nekünk legszentebb kötelességünk, legmagasztosabb honfitisztünk.

Mennyire elszegényült e nemzet, mutatja az, hogy alig van már hazánk földén adóssággal nem terhelt jelentékeny család…Ausztria gyárokat állított, a magyar pedig könnyelmüleg pazar fényűzésnek adván magát, a pénz nagy mennyiségben vándorlott át a haza határain, sokkal nagyobban, mint kebelébe vissza…Melly gazdaság évenkint többet kiád mint bevesz, annak előbb utóbb tönkre kell mennie – éppen így áll a nemzetek sorsa.”⁶

2011-ben kérdezem: egy komoly adósságválsággal küszködő ország megteheti-e, hogy lemond olyan növények termesztéséről, amely jelentős importot tudna kiváltani?

 

Garamszegi Tibor

1.Vetési M-Dublecz K-Sándor G-Faragó J-Erdélyi M (2004): Az édes csillagfürt takarmányértéke és etetésének hatása a tojástermelésre, Állattenyésztés és Takarmányozás 53.1.43-51.

1. 2.Dr Gerendai D-Podmaniczky B (2006): A bronzpulykák takarmányozása, Magyar Mezőgazdaság, 2006. febr.1.
2. 3.Dr Gerendai D-Dr.Zsarnóczay G (2005): Alternatív takarmányozás, Magyar Mezőgazdaság, 2005. szept. 14.
3. 4.Mihók S (1997): Fehérvirágú édes csillagfürt a pecsenyekacsák takarmánykeverékében, Állattenyésztés és Takarmányozás 46.4.361-373.
4. 5.Dr.Gerendai D (2006): A libák alternatív takarmányozása, Kistermelők Lapja, 2006.
5. 6.Gróf Széchenyi István Hirlapi czikkei, (1894),Magyar Tudományos Akadémia, II. kötet/560