Mikor, hogyan, milyen eszközökkel és mennyiért végezhető el a napraforgó betakarítása?

A napraforgó termesztés sikere – a viszonylag stabil és jelenleg is aránylag kedvező (98.000 Ft/t, 2014. áprilisi) felvásárlási árából eredő nagyobb árbevétel realizálhatósága – az ágazati gépesítés szempontjaiból két, ún. „kritikus” művelettől: a jó minőségű vetéstől és a minél kisebb veszteséggel elvégzett betakarítástól függ. A következőkben – mint eljövendő feladat miatt – a napraforgó betakarítás munkaműveleteiről, az ehhez kapcsolódó arató-cséplő gépek gabonavágó asztalai kiegészítő-részegységeinek, napraforgó-betakarító adaptereinek választékáról adunk tájékoztatást, illetve a címben feltett kérdésekre keressük a válaszokat, és tárjuk azokat az Agrárágazat olvasói elé.

A napraforgó-betakarítási technológia és egyes munkaműveletei

A napraforgó-betakarítás technológiája egy komplex munkafolyamat, amely a következő főbb munkaműveletekből áll:

• vegyszeres állományszárítás (deszikkálás szórókerettel felszerelt mezőgazdasági repülőgéppel, helikopterrel, vagy magajáró hidas permetezőgéppel);
• a kaszattermés betakarítása (napraforgó-betakarításra átalakított gabonavágó asztallal v. napraforgó-betakarító adapterrel felszerelt) arató-cséplő géppel;
• a termény átvétele az arató-cséplő gépek magtartályából, magszállítás az üzemi munkafolyamatok, a majori munkák helyére;
• a napraforgómag tisztítása, szárítása és tárolás előkészítése a különböző berendezésekkel;
• a tarlón maradt napraforgószár lezúzása (a betakarítással egy menetben az adapterre szerelt szárzúzó berendezéssel vagy külön menetben vontatott szárzúzó géppel, esetleg szártörő hengerrel).

A témához kapcsolódóan – a betakarítási komplex munkafolyamat egyes műveletei közül -, részletesen a vegyszeres állományleszárítás és az aratva cséplés kérdéseire keressük a válaszokat.

A növényállomány leszárítása – mikor és hogyan-

A vegyszeres állományleszárítás a betakarítást közvetlenül megelőző utolsó technológiai művelet, amely napjainkban a betakarítási technológia szerves része. Megfelelő időben, és az erre a célra kifejlesztett vegyszerekkel való elvégzésével csökkenthető a fiziológiai és a technikai érés közötti idő, a betakarítás időpontja (10-14 nappal) előre hozható, az időjárástól függetlenül előre megtervezhető. További előnyök: a madárkártétel lecsökkenthető, akár 30%-kal is megnövelhető az arató-cséplő gépek teljesítménye, csökken a betakarítási veszteség és a betakarított termény szennyezettsége, valamint jelentősen kisebb a szárítási költség és szinte előre „programozhatóvá” válik a betakarítás. Az állományleszárítás növényvédelmi – növény-egészségügyi megóvó – hatása is jelentős, mivel a kémiai kezelés nyomán bekövetkező állományszáradás a szár- és tányérbetegségek további károsító hatását (illetve terjedését) is megakadályozza.

A napraforgó biológiai (fiziológiai) érettsége a tányérok 80% körüli nedvességtartalmánál következik be – a kaszatok nedvességtartalma ilyenkor még 25-35%, ekkor az állományleszárítás már megkezdhető. Az állományszárításra gyomirtószer típusú (kontakt, perzselő hatású vagy felszívódó, szisztemikus hatású) készítményeket lehet használni (pl. Reglone Air, Zopp, Bromotril 25 SC vagy 40 EC, Solaris, illetve Glialka 480 Plus, Roundup Bioaktív, Taifun 360, stb.) az engedélyeztetésükben megadott hatóanyag tartalommal. A vegyszerek helyes megválasztásakor az állomány gyomosságát, a gyomfertőzés mértékét mindenkor figyelembe kell venni! Ezekhez a deszikkánsokhoz hatásfokozó adalékanyagok – cseppnehezítő, elsodródás gátló adalékok (pl.: Elastiq, Melius, Mist Control, Mero, stb.) – is keverhetők, illetve (akár kötelezően is) felhasználhatók, amelyek az állományleszárítás hatékonyságát tovább növelik.

A vegyszerek légi kijuttatására, ideális esetben – különösen nagy, összefüggő táblák esetében – legelőnyösebben a mezőgazdasági repülőgépek (pl. An-2; M-18; Z-137) és helikopterek (pl. Ka-26) alkalmazhatók, amelyek légi permetezési teljesítménye a helyi körülményektől függően 100-500 ha/h (!) közötti. Közülük a helikopteres állományleszárítás alkalmazása a hatékonyabb, viszont a repülőgépes deszikkálás nagyobb területteljesítményt biztosít. A deszikkálásra a 180-300 cm szabad has magasságú, 3.000-10.000 literes permetlétartállyal és 24-48 méter munkaszélességű szórókerettel felszerelt, hidas kialakítású magajáró szántóföldi permetezőgépek (pl. Agrifac, Berthoud Boxer, Challenger, Dammann-Trac, Gambetti, John Deere, Hagie STS, stb.) is hatékonyan felhasználhatók. A vegyszerkijuttatás után 7-15 nappal, a felhasznált vegyszer (glifozát, diquat-dibromid, bromoxinil, glufozinát-ammónium) hatóanyagától függően már a technikai érés is megtörténik – a tányérok nedvességtartalma 30-35%-ra, a kaszatoké 20% alá csökken -, és a napraforgó betakarítása megkezdhető.

1.kép Ka-26 helikopter permetező kerettel felszerelve

Technikai megoldások a betakarításhoz – milyen eszközökkel-

A napraforgó betakarítása többféle konstrukciós kialakítású berendezéssel is lehetséges, a betakarítás alapgépe azonban minden esetben az arató-cséplő gép, amelyre – annak ferde felhordójára – az eredeti gabonavágó asztalt, és napraforgó-betakarító kiegészítő részegységeit kell felszerelni, vagy a kukoricacső-törő adaptert szükséges a napraforgó-betakarítására átalakítani, illetve az arató-cséplő gépre az áteresztőképességének megfelelő sorfüggetlen gyűjtőtálcás/soros napraforgó-betakarító adaptert kell felkapcsolni. A veszteségmentes gépi betakarítás feltételeit megteremteni nem lehetséges, de a veszteségek mérséklésének számtalan olyan műszaki jellegű megoldása van, amelyeket az egyes részegységek konstrukciós kialakítása révén ki lehet használni.

Gabonavágó-asztalok napraforgó-betakarító kiegészítő szerelékei

A napraforgó-betakarító vágóasztal kiegészítő-szerelékek négy fő szerkezeti egységből épülnek fel. Ezek a részegységek: az eredeti gabonavágó asztal két szélére felszerelhető magasított oldalfalak (az ún. rend- vagy sorválasztók); a vágóasztal hátfalára erősített sűrű szövésű drótháló (a tányérok és a kipergő kaszatok kihullásának megakadályozására); a tányéremelő v. sorelválasztó tálcák (a napraforgószárak vágószerkezethez vezetése, és a magvak kihullásának megakadályozása céljából), valamint a különböző kialakítású, és átmérőjű motolla (a tányérok és a levágott szárrészeknek a középre-hordó terménygyűjtő csigához való terelése érdekében).

2.kép Poget CAT napraforgó-betakarító vágóasztal szerelékek

A szárak elvágását a gabonavágó-asztal eredeti vágószerkezete – az alternáló kaszaszerkezet – végzi el, amelyeket a különböző (230-762 mm) osztású és hosszúságú, 180-700 mm szélességű tányéremelő tálcák „vezetnek” a kaszaszerkezethez. A felperemezett tálcák (magfelfogó tányéremelők) orrvége csúcsos kiképzésű a sorok szétválasztásához. A motolla 3-, 5- vagy 6 lapátos is lehet, egyenes vagy (a forgásiránnyal ellentétesen) hajlított lapátozással a jobb terelés biztosítására. A kisebb (600-800 mm) átmérőjű motollák előtt terelő-pajzs támasztja meg a tányérokat, megakadályozva azok kihullását. A gumi lapkás végű motolla lapátok és a konzoljuk közötti drótháló akadályozza meg a levágott tányérok visszahordását. Az előzőekből látható, hogy aránylag sok kiegészítő-szerelék szükséges az eredeti gabonavágó asztalhoz. Jelenleg kevés gyártó (pl. Deutz-Fahr, DBF Energy, Poget és a Zürn) kínál ilyen technikai megoldást a betakarításhoz, mivel az aratórész betakarítási vesztesége, ilyen kiegészítő szerelvényekkel is eléri az 5-6%-ot. Ez a betakarítási technika csak kisebb napraforgó terület (50 ha) esetén jelent egy beruházás-takarékos szükségmegoldást.

Kukoricacső-törő adapterek átalakítása napraforgó betakarítására

Több kukoricacső-törő adaptert gyártó cég (pl. Capello, DBF Energy, Geringhoff, Linamar OROS, Olimac) átalakítható kukoricacső-törő adapterét kínálja a napraforgó-betakarításához és a kivitelezéshez átalakító készletet is biztosít.

3.kép Linamar OROS napraforgó betét kukoricacső-törő adapterekhez

Az átalakítás passzív-vágókéses (ez az egyszerűbb és olcsóbb) vagy aktív-vágókéses (ez bonyolultabb és drágább) megoldású lehet. A már meglévő kukoricacső-törő adapter(ek) átalakítása aránylag könnyen és gyorsan elvégezhető, így – kisebb, pl. 50-80 ha betakarítandó terület esetén – a napraforgó ilyen módon történő betakarítása költségtakarékos eljárásnak is nevezhető. Ezek az adapterek a napraforgó betakarítása után eredeti állapotukba visszaállíthatók, és a kukorica betakarítására a továbbiakban is alkalmazhatók. Az ilyen módon végzett napraforgó-betakarítás esetén az elhanyagolható tányérveszteségek értékei mellett, az ún. pergési veszteség értéke a nagyobb és 4-5% betakarítási veszteséggel lehet számolni.

Sorfüggetlen (gyűjtőtálcás) napraforgó-betakarító adapterek

A gyűjtőtálcás, sorfüggetlen napraforgó-betakarító adapterek az arató-cséplő gépek ferde felhordójára kapcsolhatók fel, kialakításuk – a fejezet elején ismertetett – vágóasztalra szerelhető kiegészítő szerelékekhez hasonlítható.

4.kép Claas Sunspeed 12-75 gyűjtőtálcás sorfüggetlen adapter

Az adapterek legfontosabb szerkezeti elemei az alsó kereszttartókhoz felcsavarozott, lemezből kialakított (csónak alakú), előre nyúló – 230-380 mm szélességű, 1.300-1.800 mm hosszúságú – gyűjtőtálcák, amelyek szélei között (a napraforgószárak megvezetésére szolgáló) 50-80 mm-es távolság van. A szárak ezeken a nyílásokon kerülnek az adapter vágószerkezetéhez, a normál vágású alternáló kaszaszerkezethez. A kaszagerenda, illetve a vágószerkezet alatt a napraforgószárakat fogazott (fűrészfog) élű lemezekkel ellátott lehúzó hengerek húzzák be a kaszaszerkezethez. A gyűjtőtálcák sorközeiben megvezetett és levágott terményszárakat – a napraforgó tányérokkal együtt – a legtöbb kivitelnél egy konzolos felfüggesztésű és terelőlemezzel ellátott motolla továbbítja az adapter gyűjtőrészéhez, a középre hordó terelő csigához. A nagy menetemelkedésű csigalevelekkel ellátott terelőcsiga középen különböző kialakítású (pl. bedobó lapátos, bedobó ujjas, gumilapkás, stb.) is lehet. A terményt továbbító motolla 3-lapátos, terelő lapos vagy spirálvonalban elhelyezett terelő-ujjas kialakítású. Az ilyen rendszerű adaptereknél – a jobb termény-megvezetés, és a szármegfogás révén – a betakarítási veszteségek is kisebbek, értékük 3-4% közötti. A sorfüggetlen gyűjtőtálcás adapterek sok gyártótól beszerezhetők (pl. Claas, Geringhoff SunLite, Zaffrani, Zürn Solero, stb.), alkalmazásuk a 45-90 cm sortávolságok közötti napraforgó-állományokban kedvezően lehetséges. Néhány (Moresil, Zaffrani) típusuk már szárzúzós változatban is beszerezhető, ami a betakarítással egy menetben a napraforgószárak zúzását is lehetővé teszi.

Soros napraforgó-betakarító adapter-családok

A soros napraforgó-betakarító adapter-családok széles választékát jelzi, hogy azok két hazai, és nyolc külföldi gyártótól is beszerezhetők. Kialakításuk 2-3-4-5-6-7-8-9-10-11-12-14 vagy 16 soros kivitelű is lehet, és a 45-90 cm sortávolságok közötti konstrukciók a betakarítandó állományokban kedvező munkaminőséggel, kisebb betakarítási veszteséggel alkalmazhatók.

5.kép Geringhoff Sun Star 12-soros napraforgó-betakarító adapter

Az adaptereknél a napraforgószárak megvezetése (behúzása) soronként 1 vagy 2 db füles lánc-sorral, illetve a soronkénti (ék-, csonka gúla-, v. hullám alakú) heveder-párokkal történhet meg. A szárakat – a napraforgótányérok közelében – függőleges tengelyű, hullámos kialakítású (csipkés/csillag alakú) forgókések/forgókéses tárcsák vágják el. Valamennyi ilyen rendszerű adapternél az aktív behúzó szerkezetek közvetlenül a tányérok levágása után továbbítják azokat a középre hordó terménygyűjtő-csiga vályújába. Az esetlegesen lehulló tányérokat és a kipergő kaszatokat a – konstrukciónként különböző kialakítású – soronkénti tálcák gyűjtik össze, ahonnan azok a csigavályúba csúsznak. Némely adapter-családnál a magfelfogó tálcák rugalmas felfüggesztésűek és excenterrel mozgatottak – ún. rezgőtálcás vagy rázótálcás kivitelűek -, hogy a termény ne torlódhasson fel, és a magtovábbítás is biztonságosabb legyen. A biztonságos szárbevezetés és szármegfogás, a rezgetett rázótálcák kedvező maggyűjtése valamennyi adapter közül a legkisebb (2-3% közötti) betakarítási veszteséget eredményezi, és a megengedhető nagyobb (10-12 km/h) munkasebességek jelentős területteljesítmény növekedést tesznek lehetővé.

A 6-8-12 soros, nagyobb munkaszélességű adapterek egy része (pl. Fantini, Geringhoff, NAS, OROS Sun, stb.) – az arató-cséplő gépek áttelepülésének megkönnyítése, valamint a közutakon való közlekedésbiztonsági előírások betartása érdekében – már hidraulikusan felhajtható szélső tagokkal készül, és több adapternél (pl. Geringhoff Sun Star; Moresil G-4570; Optigép NAS/PSM, stb.) szárzúzó berendezéssel ellátott változatok is vannak.

6.kép Optigép NAS-1276 soros napraforgó-betakarító adapter

Betakarítás milyen eszközökkel és mennyiért?

Az előzőekből látható, hogy az alapgéphez – az arató-cséplő géphez – sokféle betakarító adapter kiválasztására nyílik lehetőség. A különböző kiegészítő szerelvények vagy adapterek műszaki tartalmukban – korszerűségükben, kivitelükben – és természetesen gépáraikban jelentős különbözőségeket mutatnak.

Összehasonlító jellegű számításokban a különböző adapterek 1 méter munkaszélességre jutó fajlagos árai kerültek meghatározásra, amelyek alapjait az MVH Gépkatalógusban szereplő (jelenleg is érvényes) gépárak képezték. Az abban megadott gépárakhoz tartozó munkaszélességek alakították ki az 1 m munkaszélességhez tartozó fajlagos árakat, amelyek az 1. és 2. táblázatokban kerültek összefoglalásra. A fajlagos gépárak a munkaszélesség (a sorok számának) növekedésével fordított arányban állnak.

A napraforgó-betakarító vágóasztal kiegészítő szerelvények kiválasztásakor a meglévő arató-cséplő gép gabonavágó asztalának a munkaszélessége a meghatározó, és aránylag sok kiegészítő-szerelék (oldal-/hátfalak, tányéremelők, motolla, stb.) szükséges az eredeti vágóasztalhoz. Jelenleg kevés gyártó kínál ilyen technikai megoldást a betakarításhoz, mivel az aratórész betakarítási vesztesége ilyen szerelvényekkel – és a javasolt 5-6 km/h munkasebesség „korlátozás” esetén – is meghaladhatja az 5-6%-ot. Ez a betakarítási technika csak kisebb betakarítandó napraforgó terület (maximum 50 ha) esetén jelent egy beruházás-takarékos szükségmegoldást. Ilyen beruházás esetében ~250-380 ezer Ft/méter vágóasztal-szélesség fajlagos árral lehet számolni. Az arató-cséplő gépek gabonavágó asztalára szerelhető napraforgó-betakarító vágóasztal kiegészítő szerelvényekkel – munkaszélességüktől függően – műszakonként 16-22 ha betakarítására nyílik lehetőség.

A már meglévő, és a napraforgó betakarítására átalakított kukoricacső-törő adapterek esetében az ún. pergési veszteség értéke a nagyobb, ami ~4-5% betakarítási veszteséget jelenthet. Az ilyen megoldású betakarításkor további hátrányt jelent, hogy a betakarítandó (napraforgó) növényállomány sortávolsága megegyezzen a kukoricacső-törő adapter eredeti sortávolságával (általában 70-75 vagy 76,2 cm), mert más sortávolságú napraforgó-állományt csak nagyobb veszteséggel lehet betakarítani. A kisebb (50-80 ha) napraforgó termőterületek esetén az átalakított kukoricacső-törő adapterek alkalmazása áthidaló megoldást jelenthet. A kukorica adapterek munkaszélességétől függően – 6-8 km/h átlagos munkasebességekkel számolva – a betakarítás területteljesítménye 20-30 ha/műszak közötti értékekre, az átalakítás fajlagos költségei ~320-610 ezer Ft/m-re tervezhetők.

A sorfüggetlen gyűjtőtálcás adaptereknél – a jobb terménymegvezetés, és a szármegtámasztás révén – a betakarítási veszteségek kisebbek, értékük 3-4% közötti. Alkalmazásuk a 45-90 cm közötti sortávolságú állományokban kedvezően lehetséges. A sorfüggetlen gyűjtőtálcás adapterek egy méter munkaszélességre jutó fajlagos ára – nagyobb műszaki színvonaluk és korszerűbb technikai konstrukciójuk okán – ~1.000-1.600 ezer Ft/m közötti. Néhány típusuk már szárzúzós változatban is beszerezhető, ami a betakarítással egy menetben a napraforgószárak zúzását is lehetővé teszi.

7.kép Optigép PSM-6 szárzúzós soros adapter

A speciális soros adapterek (adapter családok) a legmagasabb műszaki színvonalat képviselik a napraforgó betakarításában, és megfelelő (áteresztőképességű) arató-cséplő gépekre felkapcsolva ~25-40 ha/műszak közötti területteljesítményekre képesek. A nagyobb (100 ha feletti) területen termelőknek a betakarítási veszteségek csökkentése érdekében célszerűbb a speciális soros napraforgó-betakarító adapterek alkalmazása, amelyek nagyobb beruházási igényét, a kisebb veszteséggel betakarított terméstöbblet, a nagyobb munkasebességek (~10-12 km/h) következtében elérhető területteljesítmény növekedés, illetve az optimális időn belül elvégezhető napraforgó-betakarításból származó megtakarítás, amortizációs idejük felénél/harmadánál kompenzálja. A biztonságos szármegfogás és szárbevezetés csak kisebb (2-3% közötti) betakarítási veszteséget eredményez. A hazai (Linamar OROS és Optigép) gyártású soros adapterek egy méter munkaszélességre jutó fajlagos ára ~800-1.150 ezer Ft/m, míg az import beszerzésű soros adapterek fajlagos ára az ~1.300-2.000 ezer Ft/m bekerülési költségeket is elérheti. A szállításkor hidraulikusan felhajtható (pl. Fantini, Geringhoff, Optigép NAS/PSM, OROS Sun), illetve a szárzúzó berendezéssel is ellátott soros napraforgó-betakarító adapterek fajlagos árai az alapkiviteleknél 30-40%-kal magasabbak. Egy hidraulikusan felhajtható és szárzúzóval is ellátott 8 vagy 12 soros napraforgó adapter fajlagos ára már ~2.000-2.500 ezer Ft/m közötti.

Az adapterek kiválasztása előtt célszerű az MVH honlapján is tájékozódni, ahol mintegy 300 különböző adapter (napraforgó-betakarító vágóasztal kiegészítő szerelék, illetve kukoricacső-törő adapter átalakító készlet) főbb műszaki jellemzői és árai is megtalálhatók. Letölthető: www.mvh.gov.hu/GÉPKATALÓGUS, a gépváltozat kódja: 2461.

Dr. Fűzy József