Mikroorganizmusok szerepe a biogeokémiai ciklusokban

A Magyar Talajbaktérium-Gyártók és -Forgalmazók elkötelezett hívei a termelők ismereteinek bővítésében való szerepvállalásnak. Szeretnék minél szélesebb körű információkkal ellátni a termelőket a mikrobiológiai készítmények hasznosságáról, hogy a felhasználók is megalapozott döntéseket tudjanak hozni annak érdekében, miért is érdemes talajbaktérium-készítményeket alkalmazni. A döntéshozatal egyik fontos alap pillére, hogy tudjuk mit miért és hogyan használjunk!

Kép forrása: http://oktatas.ch.bme.hu

A NÉBIH által végzett 3 éves kísérletek eredményei is alátámasztják azt a bizonyított tényt, hogy a talajbaktérium termékekben lévő mikroorganizmusok segítik a növényeket a harmonikus tápanyag-utánpótlásban.

A Földön az elemek, anyagok körforgásban vannak. Ebben mind biológiai, mind geokémiai folyamatok is közrejátszanak, így ezeket a folyamatokat nevezzük biogeokémiai ciklusoknak. Minden olyan elemre jellemző a körforgás, ami az élőlények testének felépítésében vesz részt. A növények szempontjából kiemelten fontos a nitrogén, a foszfor és a szén körforgalma. A nitrogén minden élőlény számára nélkülözhetetlen elem. Fontos szerepe van a nukleinsavak, fehérjék és egyéb más molekulák felépítésében. A biológiailag hozzáférhető nitrogénformák sokszor csekély mennyiségben vannak jelen. A mikoorganizmusok a nitrogén-transzformációs folyamatokban fontos szerepet játszanak a növények számára hasznosítható nitrogénformák előállításában. A megfelelő fehérjetartalmú, minőségi növénytermesztés a mezőgazdasági termőtalajok trágyázását igényli. A bevitt nitrogén egy részét a talajban élő mikroorganizmusok anyagcsere tevékenységük során átalakíthatják.

Ezt a körforgást viszont nagyban befolyásolja a mikroorganizmusok és más élő szervezetek között kialakuló kölcsönhatások. A trágyázott szántóföldeken bizonyos mennyiségű ammónia a nitrifikáló baktériumok anyagcseréje révén nitritté, majd nitráttá oxidálódik. Nitrifikáció alatt az ammóniának nitritté, majd a nitritnek nitráttá történő mikrobiális oxidációját értjük. A nitrifikáció végtermékeként keletkező nitrát a növények legfontosabb nitrogénforrása, gyorsan megjelenik különösen semlegeshez közeli pH értékű mezőgazdasági talajokban. A foszfor fontos alkotó eleme a bioszférának. A növényi életfolyamatokat illetően kiemelt szerepe van az anyagcsere-folyamatokban, a fotoszintézisben, a légzésben, a sejtek energiaháztartásában. Fontos a magok csírázásakor, de fontos meghatározója a termés mennyiségének is. A nitrogénnel ellentétben a foszfor gyakorlatilag nem tárolódik a légkörben. A foszfor körforgása a kőzetek, a talaj, a víz és az élőlények között megy végbe. A foszfor egyes kőzetek mállásával lép be a ciklusba. Talajokban első sorban szerves foszfátok formájában van jelen, természetes vizekben oldott foszfátok formájában. A foszfor körforgalma a szerves és szervetlen foszfátok egymásba alakulását jelenti. Ebben az átalakításban a mikrobáknak kiemelkedő szerep jut, hiszen a foszfor körforgalom alapvető „aktivátorai”.

A szén körforgása igen összetett, számos folyamatból áll, hiszen a szén valamennyi élő szervezetben jelen van, ugyanakkor a nem élő környezetekben is jelentős mennyiségben megtalálható, pl. kőzetekben, fosszilis tüzelő anyagokban, szén-dioxid formájában, illetve az elhalt szerves anyagban. A szénkörforgalom számos ponton összefügg egyéb elemek ciklusával. A növényi sejtfal fő alkotói a cellulóz- és a hemicellulóz-vegyületek. Ezek lebontása természetes úton csak mikrobákkal lehetséges. A lignin a Föld második leggyakoribb szerves anyaga, mégis nehezen bontható. Bontására első sorban gombák és néhány baktérium képes. A metán biológiai körforgalmában a metanogén és metanotróf baktériumok vesznek rész. Ezen folyamatokat átgondolva láthatjuk, milyen fontos szerepe van a mikrobiológiai folyamatoknak az élővilágban. Mindezeket pedig a talajbaktériumok helyes és folyamatos használatával segíthetjük elő.