Minimalizáljuk a kockázatot, maximalizáljuk a kukorica termésünket Syngenta kukorica hibridekkel!

Kukoricatermesztésünk során folyamatosan törekszünk a bevételeink és költségeink optimalizálására. A mezőgazdaság egy „élő üzem”, és ezen belül is a kukoricatermesztés során – a legutolsó USA egyetemi kutatások szerint – legalább egyharmad részben a kontrollálhatatlan időjárási tényezőkre vagyunk utalva.

A globális felmelegedésből jövő hektikus időjárási elemek (gyorsan melegedő talajok, késői talajmenti fagyok, a hőségnapok számának emelkedése, viharos szél, lokálisan lezúduló nagymennyiségű csapadék) mind-mind részesei voltak a 2016-os évi kukoricát meghatározó időjárásnak. Tanulságokat levonva igyekszünk a pozitív hatásokat erősíteni, az időjárási tényezők káros hatásait csökkenteni. A változó, egyre inkább melegedő éghajlatunknál nem mehetünk el szó nélkül a korábbi vetésidőből eredő, pótlólagos ráfordítást nem igénylő lehetőség mellett sem, mely csökkentheti a betakarítás utáni szárítási költségeinket is és ezzel profitot termelhetünk.

Sokan sokféleképpen fordítják le a megszokottnál korábbi vetés nyújtotta előnyöket és azokat a meghatározó tényezőket, melyek a vetés optimális idejét meghatározzák.

Mindenekelőtt találni kell egy korai vetésre alkalmas kukorica hibridet, mely gyors kelését és kezdeti fejlődését már relatív hideg, akár 7-8 fokos talajhőmérsékletnél is károsodás nélkül képes megkezdeni. Ezen hibridek a gyors kezdeti fejlődésnek köszönhetően erőteljes gyökérzet, illetve növény kialakulását teszik lehetővé, mely a talajlakó kártevők jelenlétét is jobban tolerálja. A növény fejlődésének előrébb hozatalával korábbi virágzást tudunk elérni, nagyobb eséllyel elkerülve a stresszesebb, hőségnapokkal tarkított periódust a terméskötés idején. Így a vegetációs periódus előbbre tolódik, hamarabb következik be az érés és ez magával hozza kedvező őszi időjárási feltételek mellett az alacsonyabb nedvességtartalmú szemek betakarítását és ezzel együtt a szárítási költségek redukálását is.

Ha megkésünk a vetéssel, vagy az nem optimális időben történik, a későbbi betakarítás esetén folyamatosan nő az időjárásból adódó rizikófaktorok mennyisége, viharos időjárás és a nagyobb esőzések gyakorisága megnő, melyek még a jó szárszilárdságú hibrideket is próbára tehetik életciklusuk végén, szártörést, dőlést okozva melyek csökkenthetik a betakaríthatóságot. E tényezők több időt, nagyobb odafigyelést eredményeznek a betakarításkor. Az idő előrehaladtával megnövekedhet az esős időszakok valószínűsége (ld. 2016 októbere, novembere), mellyel az őszi munkálatok gépi költsége is növekszik, kevesebb idő jut az őszi talajmunkákra, és azok minőségére is befolyással lehet a talaj nedvessége. Ezzel együtt az őszi kalászosok vetésminősége is sérülhet, a kelés egyenetlensége, fejlődési heterogenitása a későbbiekben a kukoricát követő őszi kalászosok termésére is kihatással lehet.

Korábbi vetés esetén a kukorica növények gyökerei mélyebbre hatolnak le a talajba, ahonnan egy szárazabb időszakban több vizet képesek felvenni. Szakirodalmi adatok alapján akár 15-30 centiméter mélységbeli különbség is adódhat 14 napi vetésidő eltérésben. Ez talajtípusonként eltérő felvehető vízmennyiséget jelenthet, de egy lazább talajon akár a túlélését is szolgálhatja a növényállománynak. A nagyobb gyökérzet adta plusz többlet pedig kifejeződik a tápanyagfelvételben is, jobb tápanyag hasznosulás nagyobb szárazanyag beépülést von maga után.

A fenti esetekre a Syngenta fejlesztői kísérleteiben számos példa létezik, melyek közül néhányat röviden szeretnék bemutatni.

Az SY Batanga egy megbízható, stabil nagyon jó stressztűréssel bíró kukorica hibridünk, mely 2015-ben Martonvásáron egy kukoricatermesztés szempontjából nagyon kitett területen ért el igen kedvező eredményeket. A kísérleti terület időjárására az alábbiak voltak jellemzőek: 48 nap volt a hőségnapok száma (30 Celsius fok feletti napi középhőmérséklet) és 256 mm csapadék (április-szeptember) hullott összesen. A környékbeli megszokott vetésidőnél néhány nappal korábbi vetéssel (április 11.), az SY Batanga korábbi virágzásával elkerülte a virágzáskori „forró” napokat (35 Celsius fok!), a jó virágzási szinkronjának köszönhetően a későbbi érésidejű sztenderdeket – a kedvezőbb terméskötéséből kifolyólag – súlyos mázsákban mérhető terméstöbblettel haladta meg.

Forrás: Syngenta fejlesztői kísérlet, 2015

Korai vetésre is alkalmas új hibridjeink sorában ott van a 2016-ban már számos termőtáján sikerrel szereplő SY Photon hibridünk is, melyet 2016-ban április 5-én történt vetésnél, 8 fokos talajhőmérséklet mellett, Ebesen 15.7 t/ha nettó hozamot értünk el 15,4%-os, betakarításkori szemnedvesség-tartalomnál. Az SY Photon meghálálta az intenzív termesztési viszonyokat. Itt a termesztési technológia magában foglalta a Syngenta nyújtotta komplex növényvédelmi megoldásokat: talajfertőtlenítés Force 1.5G (+starter műtrágya), korai gyomkikapcsolást Lumax-al, virágzás előtti stressz tompítás Quilt Xcel-el és egy állományvédekezés a rovarkártevők ellen Ampligo-val.

Hasonlóan kedvező tapasztalatokat kaptunk az SY Zephir hibridünk esetében is, melyet szintén a Syngenta teljes – fentebb részletezett – technológia mellett teszteltünk 2015-ben. Sztenderdként Magyarország egyik legnagyobb területén termesztett konkurens hibridjét vizsgáltuk vele szemben. Korai, április első hetében elvetett kísérleti parcellákon több mint 8%-kal tudta meghaladni az SY Zephir termése a sztenderd hibrid átlagát, de a normál két héttel későbbi vetésidő esetén is 5% feletti volt a különbség az SY Zephir javára, köszönhetően kiváló stressztűrő-képességének és az ország minden termőtáján tapasztalt pozitív adaptációs készségének. Az SY Zephir NK Thermo méltó utódja a stabilitás, korai vethetőség és az alkalmazkodóképesség terén.

Forrás: Syngenta fejlesztői kísérlet, 2015

A több éves vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a korai vetésre alkalmas hibridek jobban tűrik a stresszes körülményeket, és nem jár termés vesztességgel a vetés előrébb hozatala.

A termésbiztonságot a kiváló csírázási erélyű Syngenta vetőmag biztosítja, melyet tovább erősít a négy hatóanyagú, eltérő hatásspektrummal bíró új csávázószerünk, a Maxim Quattro, mellyel erőteljesebb vigor hatást tudunk biztosítani a csíranövénynek.

Összegezve tehát elmondható, hogy a fent említett Syngenta hibridek alkalmasak lehetnek a korai vetésre, mely segíthet elkerülni a virágzásban jelentkező stresszes periódust, biztosítva ezzel a magasabb termésbiztonságot és nagyobb árbevételt.

Dr. Bódi Zoltán
Syngenta Kft.