A kutatóknak sikerült a gombakomposzt illatmintázatát úgy alakítani, hogy az megzavarja a gombaszúnyogot, és elkerüljék az így kezelt közegeket.
A gombatermesztés az élelmiszer-előállításnak egy fontos és speciális területe, ahol a kártevők éppoly komoly problémákat okozhatnak, mint a növénytermesztésben, ezért az ELKH Agrártudományi Kutatóközpontjának Növényvédelmi Intézetében e területen is vizsgálják a lehetőségeket.
A gyászszúnyogok
Ezek a kozmopolita rovarok a világon szinte bárhol felbukkanhatnak a növénytermesztésben. Ha túlöntözzük a kultúrnövényt, legtöbbször ezek a rovarok jelennek meg a talajban. Mezőgazdasági szempontból nem tekinthetők jelentős kártevőnek, a szaporítóanyag előállítása esetén azonban érzékeny károkat képesek okozni. Lárváik a fiatal növények hajszálgyökereit károsítják, így a megfelelő vízfelvétel nem biztosított, ez pedig hervadást és pusztulást eredményez.
Jelentős kárt okozhatnak ezek az élőlények a gombatermesztésben
A gyászszúnyogok (gombaszúnyogként is ismerik) minden termesztett gombakultúrában megjelenhetnek, és rövid fejlődési idejük miatt óriási számban, gyorsan elszaporodnak. A lárva feléli a gomba komposztját, károsítja a micéliumot és a fejlődő termőtesteket, az imágó pedig a különböző patogén szervezetek terjesztésében vesz részt.
Magyarországon a gombatermesztésben használható vegyszerek elég szűk körűek, a jövő pedig az öko- és biotermesztés irányába mutat, így előtérbe kerülnek az alternatív védekezési eljárások.
A vizsgálat
A Növényvédelmi Intézetének munkatársai a kutatásaik során a gombatermesztésben előforduló gombaszúnyogfaj egyedeit (Lycoriella ingenua) elektrofiziológiás és viselkedési vizsgálatoknak vetették alá. A hangsúlyt a nőstény gombaszúnyog preferenciájának vizsgálatára helyezték, mely során különböző termesztési alapanyagok iránti érdeklődését figyelték meg.
Arra a következtetésre jutottak, hogy a gombaszúnyogok elsősorban a gombamicéliummal még át nem szövetett termesztési alapanyagot választják, a csiperke micéliumát pedig konkrétan és következetesen elkerülték. Ezt követően csápdetektoros gázkromatográfiával meghatározták azokat az illékony vegyületeket, amelyek a gombaszúnyognőstények számára fiziológiásan aktívak. Ezen komponensek szintetikus elegyét tiszta komposzthoz hozzáadva, a kutatók sikeresen mimikázták az átszövetett termőtalaj illatmintázatát, megzavarva ezzel a gombaszúnyogok választását.
Konklúzió
Kutatásuk alapján a tudósok feltételezik, hogy a gombaszúnyogok nőstény egyedeik elkerülik a micéliummal jól átszövetett közegeket, és másfelé veszik az irányt. A csiperkemicélium repellenességét nem tudták kimutatni, inkább a közegben lévő (lárvák számára konkurens) micélium mennyiségétől függhet a preferencia – állapították meg a tudósok.
Az eredmények a Pringer Nature szakportálon került publikálásra.
