Munkát ad és a környezet állapotát is javítja az erdőgazdálkodás

Mindenki számára nyilvános, átlátható és számon kérhető lesz az erdőgazdálkodás. A 2011. évi körzeti erdőtervezés keretfeltételeit tartalmazó jogszabály egyik fontos eleme lesz, hogy a civilek is beleszólhassanak a lakóhelyük környezetében található erdők sorsának alakulásába. További újdonság, hogy ebben az évben a magántulajdonú erdőkben is lehetőség nyílt a közfoglalkoztatásra. Idén több mint 800 ember alkalmazására vállalkoztak a magán erdőgazdálkodók, akiknek a hazai erdők mintegy negyven százaléka van a tulajdonában.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2011-et az Erdők Nemzetközi Évének nyilvánította. Az erdők világviszonylatban a fenntartható fejlődés egyik legfontosabb alapját képezik. A Világbank becslése szerint mintegy másfél milliárd ember megélhetése függ közvetlenül a világ erdeitől.

A Vidékfejlesztési Minisztérium az ENSZ kezdeményezés hatására idén a fenntartható erdőgazdálkodás megvalósítására és továbbfejlesztésére koncentrál hazánkban. Míg globálisan a dél-amerikai, afrikai és közép-ázsiai erdőirtások okozzák a legnagyobb problémát, addig Európában és hazánkban az elmúlt évszázadban folyamatosan nőtt az erdővel borított területek nagysága. Magyarország száz év alatt megduplázta erdeit, amelyek ma az ország területének több mint egyötödét borítják. Évente több ezer hektár új erdőt telepítenek hazánkban. 1945-től napjainkra jelentős állami támogatással és szakmai munkával az ország erdősültségét sikerült a korábbi 11,8 százalékról 20,9 százalékra emelni, amely összességében 760 ezer hektáros növekedést jelent. Jelenleg az erdőterület nagysága meghaladja a 2 millió hektárt.

A hazai erdők több mint 40 százaléka van magántulajdonban, és ez az arány folyamatosan növekszik, mivel az erdőtelepítéseket jellemzően az egyéni tulajdonban lévő földterületeken végzik. Az állami erdők aránya 58 százalék, míg közösségi tulajdonban –- jellemzően önkormányzatoknál – lévő erdők aránya alig haladja meg az egy százalékot. A Nemzeti Erdőtelepítési Program hosszú távú célként az ország erdősültségének optimális 27 százalékra növelését tűzte ki célul a következő 35-50 év során. Ez további 680 ezer hektár új erdő telepítését jelenti.

Hazánkban a 1110/2004. (X. 27.) számú kormányhatározatban fogadták el a Nemzeti Erdőprogramot, amely a fenntarthatóság követelményét szem előtt tartva, az erdővel kapcsolatos szakmapolitikai célokat és elvárásokat fogalmazza meg a 2006-2015 közötti időszakban. Az EU 2020 Stratégia fő célkitűzéseihez, így a gazdaság fenntartható fejlődésének biztosításához, a magas szintű foglalkoztatáshoz és munkavégzéshez, a környezet állapotának javításához, a klímaváltozás elleni küzdelemhez Magyarországon – elsősorban a vidéki térségekben – az erdőgazdálkodás kiemelten járul hozzá.

Hazánkban a Nemzeti Erdőprogram legfőbb célterületeit az Erdők Nemzetközi Éve alkalmából az alábbiakban lehet meghatározni:

1. „Az erdőgazdálkodás maga a vidékfejlesztés” – A fenntartható erdőgazdálkodás a vidéki élet meghatározó eleme

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében a fenntartható erdőgazdálkodás szerepe egyre növekszik, és kiemelten hozzájárul a vidéki munkalehetőségek megtartásához, növeléséhez, a vidék megtartó erejének fokozásához. A program keretében folytatódik az erdőterületek növelése, így éves szinten a 10.000 hektárt meghaladó erdőtelepítés a cél.

Ebben az évben a magántulajdonú erdőkben is lehetőség nyílt a közfoglalkoztatásra, és több mint 800 ember foglalkoztatására vállalkoztak a magán erdőgazdálkodók, valamint most nyílik meg a következő pályázati lehetőség, amely során ismét több száz ember foglalkoztatását biztosítják majd a magyar magánerdők.

2. „Minden erdő klímaerdő” – Az erdők szerepe a klímaváltozás elleni küzdelemben

Az erdők az üvegházhatást okozó gázok folyamatos megkötésével, és azoknak az erdei biomasszában és az erdő talajában történő raktározásával a szárazföldön a leghatásosabban mérséklik a klímaváltozás ütemét, védik a földi életet. Az EU energia és klíma politikájának 2020-ig terjedő célkitűzése, hogy a szénkibocsátást húsz százalékkal csökkentse, és húsz százalékra emelje a megújuló energia részarányát.

A fatermékek előállítása lényegesen kisebb energiafelhasználást igényel, mint más anyagból készülő, de hasonló célt szolgáló eszközök gyártása. Túl azon, hogy a fa, illetve a fatermékek előállítása kevésbé környezetterhelő, az élő fában és a fatermékekben is a légköri széntartós raktározásra kerül. A fa energetikai felhasználása során csak a földi légkörzésben már jelenlévő szén jut vissza a légkörbe, míg a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása folyamatosan növeli a levegő szén-dioxid tartalmát. A folyamat fenntarthatósága abból ered, hogy a kivágott erdő helyén a korábbival azonos minőségű, vagy annál jobb erdőt hozunk létre, amely a széndioxidot ismét beépíti a fákba, az erdő talajába. Az erdőkhöz, erdőgazdálkodáshoz és fafelhasználáshoz kapcsolható a hazai üvegházhatású gázkibocsátás (kb. 80 millió tonna szén-dioxid) 13-15 százalékának megkötése, kiváltása. A klímatárgyalások következő fordulóján Dél Afrikában, remélhető, hogy megegyezés születik az erdők, illetve a faanyag szénmegkötő képességének korábbinál határozottabb elismeréséről. A magyar erdőtörvény tartalmazza, hogy az erdők szénmegkötő képességéből eredő bevételeket az erdőgazdálkodás fejlesztésére kell fordítani. A globális felmelegedés elleni küzdelem egyik leghatásosabb fegyvere az erdőtelepítés.

3. „Óvd az erdőt!” – Sokszínű erdők Európa közepén – erdeink hozzájárulása Európa környezeti gazdagságához

Hazánk földrajzi fekvéséből adódóan erdeink rendkívül változatosak, ezért nagyon sok állat és növényfaj menedékei, a biológiai sokféleség szentélyei, védik, stabilizálják a termőtalajt, tisztítják a vizet és a levegőt, kellemes üdülési, sportolási lehetőséget nyújtanak. Hazánk erdeinek közel 40 százaléka védelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű erdő, amelyekben meghatározó a Natura 2000 hálózatba és az országosan védelem alá tartozó erdők aránya.

Magyarországon a hatályos erdőtörvény garantálja az erdőterületen a teljes körű erdőtervezést, amely a közérdek érvényesítésének legfontosabb záloga, és növeli a társadalmi konzultáció lehetőségét a tervek készítése során. Ennek megfelelően készült el, és hirdetik ki a közeljövőben a 2011. évi körzeti erdőtervezés keretfeltételeit tartalmazó jogszabályt, amely minden állampolgár számára nyilvánossá, számon kérhetővé teszi azokat a sarokszámokat, amelyek alapján egy adott területen az erdőgazdálkodást végezhetik. Ez garancia arra, hogy a magyar erdők mind területükben, mind minőségükben folyamatosan javulni fognak. A körzeti erdőtervezés során a jogszabályok az állampolgárok számára közvetlen lehetőséget biztosítanak arra, hogy a lakóhelyük környezetében található erdők sorsának alakításába beleszóljanak és érdekeiket egyeztessék az erdőgazdálkodókkal, illetve más, az erdőgazdálkodásban érdekelt szakterületek képviselőivel.

4. „Használj tiszta forrásból származó hazai faanyagot!” – Állampolgárok az erdőért

A magyar erdőtörvény Európában egyedülállóan szigorú hatósági ellenőrzést tart fenn, és kiemelt figyelmet fordít az illegális fakitermelés megelőzésére. Ennek érdekében a közeljövőben bevezetik a legális eredetű faanyag nyomon követésére szolgáló eredet tanúsítási rendszert. Ennek gyakorlati bevezetését egy EU Tanácsi rendelet is kötelezően meghatározza a következő években. Hazánkban nem beszélhetünk ugyan erdőirtásról, de minden évben jelentős erdőterületeket érint az illegális fakitermelés. Ez ellen fel kell lépnie az állami szervezeteknek a vidéki közbiztonság növelése keretében. Ugyanakkor az állampolgárok is sokat tehetnek a jelenség megfékezéséért. Elsősorban azzal, hogy csak olyan helyről, erdőgazdálkodótól vásárolnak faanyagot, akiről tudják, hogy a fát hatósági engedély birtokában vágta ki. Hazánkban az erdei fakitermelés hatóságilag szabályozott, és a vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával történhet. Így biztosított csak az erdők folyamatos megújulása, fennmaradása. A tiszta forrásból, számla alapján vásárolt fa közvetlen védelmet jelent a hazai erdőknek és nagyban növeli az állampolgárok környezettudatos magatartását.

Szerkesztőség