Műszaki eszközök a szarvasmarhák takarmányozásában

A szarvasmarhatartásban, a húsmarhatartásban, a marhahízlalásban és a tejelőállomány tartásában is a termelési eredmények, árbevételi oldalról a maximumra, míg a termelési költségek vonatkozásában a minimumra való törekvés a jellemző. A különböző hasznosítási célú állományok tartástechnológiájában – ezen belül az etetési, illetve takarmányozási technológiában – annak műszaki hátterében, műszaki eszközeiben a maximum/minimum célok következtében jelentős eltérések lehetnek.

Legelőn

A húsmarhatartásban a legelőn tartott húshasznú tehenek és növendékek takarmányellátását döntő mértékben a legelő gyepállománya biztosítja a megfelelő pásztorozó, vagy szakaszos, sávos, vagy adagolt villanypásztoros legeltetéssel. Ezen állomány esetében előfordul, hogy kiegészítő takarmányra lehet szükség, amit szalma-, vagy szénabálák, vagy kiegészítők, pl. nyalósó adagolásával lehet biztosítani. Ennek műszaki eszközei a legelőn elhelyezett – korrózióálló lemezből, illetve idomacélból, zártszelvényből, csőből kialakított – etetőberendezés, bálatartó, vagy szénarácsok, itatók, etetővályúk.

…és istállóban

Az istállóban tartott húsmarhák, vagyis a hízóállomány üszők és bikaborjú-növendékek takarmányozása alapvetően – ad libitum módon – a kukoricaszilázsra, illetve azt szükség szerinti kiegészítőkkel ellátott keverékekből áll. A kukoricaszilázsból és kiegészítőiből álló takarmánykeverékek etetőútra vagy jászolba történő adagolása hagyományos, vízszintes tengelyű, vagy függőleges csigás, vontatott takarmánykeverő-kiosztó kocsikkal végezhető el (1. ábra). A vízszintes tengelyű vontatott keverő-kiosztó kocsik silómaró nélküli változatai silóblokk-vágó munkaeszközökkel felszerelt traktoros homlokrakodókkal, vagy telepíthető elektromos, vagy TLT meghajtású silómarókkal tölthetők fel a szenázs- vagy szilázskazalból. A szálastakarmányt – többnyire hengeres bálákat – pedig szeletelés után szintén homlokrakodóval rakhatjuk a keverő-kiosztó kocsiszekrényébe. A függőleges csigás keverőszerkezetű kocsikba a hengeres szénabálák – darabolás nélkül – egyben is berakhatók, az aprítást a csigák kései biztonságosan elvégzik. Természetesen e pótkocsik silómaróval felszerelt változatban is kaphatóak. Ez esetben a feltöltés a saját silómaróval történik (2. ábra). A hízómarhák etetésére azonban emellett a szezonálisan termő zöldtakarmányok is szóba jöhetnek.

1. ábra: Növendék húsmarhák etetése

2. ábra: Vízszintes csigás kocsi feltöltése saját silómaróval

Etetéstechnológia

A zöldtakarmányok etetéstechnológiájában az egy vagy két menetben felszecskázott, a telephelyre pótkocsival beszállított és ott rakodógéppel keverő-kiosztó kocsiba rakott takarmány etetőútra, vagy jászolba az állatok elé adagolható. A húshasznú szarvasmarha-állomány etetés-, illetve takarmányozási technológiájába jól beilleszthetők az újabb fejlesztésű – kiadagoló berendezéssel felszerelt – rendfelszedő pótkocsik. A erre a célra kifejlesztett rendfelszedő pótkocsik mellső függesztésű rotációs kaszával felszerelt univerzális traktorokkal üzemeltetve a kaszálás-rendfelszedés-szállítás-kiosztás munkaműveleteit egymenetben, művelettakarékos módon tudják elvégezni. Az újonnan kialakított rendfelszedő pótkocsik még alacsony raktérfogatú, illetve kis teherbírású változatai is fel vannak szerelve rotoros anyagtovábbítóval, illetve késes szeletelővel. A szeletelő berendezés általában kettő álló késsorból áll, a szeletelés mértéke 40-80 mm körüli lehet, ami a hízómarha takarmányozás szempontjából optimálisnak tekinthető.

Az istállóban tartott húsmarhák, hízóbikák, vagy üszők silókukorica, szálas szenázs, vagy zöldtakarmányadagjainak abrakkal történő kiegészítésére alkalmas berendezések a traktorra szerelt, vagy egyéb homlokrakodó gémszerkezetéhez csatlakoztatható etetőkanalak (3. ábra). Az így kialakított etetőkanalak oldalfalaiba csapágyazott, változtatható fordulatszámú hidromotorral meghajtott csiga szállítja az abrakot az etetővályúba. A kiadagolt abrak mennyisége a csiga fordulatszámának és a traktor haladási sebességének változtatásával állítható be.

3. ábra Pótabrak kiadagolása etetőkanállal

A húshasznú szarvasmarha-állomány takarmányozásában az alacsony költségszintű, egyszerű, de műszaki színvonalát tekintve az elvárásoknak megfelelő takarmányozási technológia az ágazat jövedelmezhetőségére is kihat.

A TMR-technológia

A tejelőtehén-állományú tehenészetek eltérő teljesítményű és nagyságú állatlétszámmal és nagyon eltérő ökológiai adottságokkal rendelkeznek, de ebben az esetben is működik a „maximum/minimum”-ra való törekvés. Ennek következtében – a minél nagyobb hozamra, termelési szint fenntartására, illetve a legkisebb fajlagos termelési költségekre való törekvést – a tejtermelő tehenészetekben szinte általánosnak tekinthetjük a TMR (Total Mixed Ration – a. m.: teljes vegyes adag), tehát a komplett takarmánykeverék-etetési technológiát, ami azt jelenti, hogy a különböző termelési szintű csoportok – a laktáció megfelelő időszakában – azonos összetételű és a termelési szintnek megfelelő takarmánykeveréket kapnak.

A TMR-etetési vagy takarmányozási technológiában – éppen azért, mert a takarmányozási receptek alapja az egész éven át etethető silókba betárolt, tartósított szilázsok, és a különféle szenázsok megfelelő komponensekkel kiegészítve – a silókukorica-alapú, illetve cirkos keverékek rovására jelentősen nőtt a különböző fűfélék, kalászos gabonák teljes növényi takarmánykénti felhasználás aránya. A monodiétás TMR-etetési technológiában a különböző teljesítménycsoportú állomány – még a kisebb állatállományú telepeken is – a teljesítményének megfelelő takarmánykeveréket kap. Éppen ezért, különösen az állomány takarmányozásában a szálas- és tömegtakarmányok különböző abrak- és egyéb takarmány-kiegészítőket kapnak. Ezeket a kiegészítőket a takarmány-előkészítőben tárolják, és az előtároló silókba töltik, ahonnan a kívánt mennyiség a keverő-kiosztókocsikba adagolható.

A tehenészetekben alkalmazott TMR-etetési technológia iránti igény minél szélesebb körű kielégítésére a gyártók a technológia alapgépének számító takarmánykeverő-kiosztó pótkocsikat vagy magajáró gépeket folyamatosan fejlesztik. A gyártásfejlesztés során újabb gyártástechnológiai folyamatokat dolgoznak ki, pl. festési eljárásokat, valamint jó minőségű, korróziónak ellenálló anyagokat használnak fel a gyártás során. A konstrukciókat tekintve a takarmánykeverő-kiosztó kocsik hagyományos, vízszintes csigás változatait – különböző számú 3-4 – keverő-aprító csigával gyártják, míg az újabb változatok – nagyságrendtől függően – 1-2-3 függőleges keverőcsigával készülnek. Mind a vízszintes, mind a függőleges csigás keverő-kiosztó kocsik családelven, különböző raktérfogattal, teherbírással, vontatott és magajáró változatban készülnek.

Keverő-/kiosztókocsik, rakodók

A kisebb állatállománnyal rendelkező tehenészeti telepeken – különösen ott, ahol a régebbi istállók szűkebb úthálózattal, áthajtó keresztmetszettel épültek – a könnyű univerzális traktorokkal üzemeltethető, kisebb (7-10 m³) raktérfogatú, egytengelyes futóművel szerelt, vízszintes tengelyű aprító-keverőcsigás takarmánykeverő-kiosztó kocsik – a technológiai igények kielégítése mellett – kedvező üzemeltetési költségekkel használhatók.

A vízszintes tengelyű aprító-keverőcsigákkal szerelt keverő-kiosztó kocsik silómaró nélküli változatainak feltöltése traktoros vagy egyéb, pl. teleszkópos homlokrakodógépek silóblokkvágóval vagy silómarkoló kanállal felszerelt változatával történhet falközi silóban, vagy fóliába töltött szilázs, illetve szenázs alapanyaggal. A korábbi gyakorlattal ellentétben, mivel az újabb konstrukciók csigalevelei erősített aprítókésekkel vannak felszerelve, valamint a mai hengeres bálázógépek már aprítókésekkel dolgoznak – a bálázott széna, vagy takarmányszalma 32-40-80 mm hosszúságban van felaprítva – a keverő-kiosztó csigái hatékony utóaprítást végeznek a hengeres bálán, a kötözőanyag eltávolítása után aprítás nélkül is berakhatók a kocsiszekrénybe.

A vízszintes csigás keverő-kiosztókocsik felszerelhetők silómaró berendezéssel, melyek elvégzik a kocsiszekrény feltöltését a szecskázott szilázsokból, illetve szenázsokból, és még hatékony utóaprítást is végeznek.

A kisebb állatállományú tehenészetek igényeinek kielégítésére a függőleges keverőcsigás kiosztókocsik egy- vagy két keverőcsigás változatait alakították ki. Az egytengelyes futóműre szerelt „dézsás” kocsiszekrénybe van csapágyazva a függőleges tengelyű, felfelé kúpos menetemelkedésű csigalevelekkel szerelt keverőcsiga egyes vagy kettős változatban. A függőleges tengelyű csigás keverő-kiosztók silómaró nélküli változatai megfelelő munkaeszközzel felszerelt homlokrakodókkal szolgálhatók ki. Az ilyen konstrukciójú kocsik esetében is hasznos a bálázott szálastakarmányok, gyepszénafélék, takarmányszalmák előaprítása. Az előaprításra a homlokrakodóra szerelt bálaszeletelő berendezések, az aprítás minőségének kielégítésére vonatkozó munkaminőséggel használhatók (4. ábra). A vontatott takarmánykeverő-kiosztó kocsik silómaró nélküli változatainak feltöltését traktoros vagy villanymotoros meghajtású mobil silómaró berendezésekkel is el lehet végezni. A vontatott vízszintes és függőleges csigás keverő-kiosztó kocsik egyaránt felszerelhetők silómaró berendezéssel. A silómaró berendezés gémszerkezetét tartó keret a kiosztókocsi kocsiszekrény-hossztartóinak mellső részéhez hegesztett fülekhez csapszeggel „adapter” jelleggel csatlakozik. A vízszintes csigás berendezéseknél a kettős működésű munkahengerekkel működtetett gémszerkezet csapszeggel csatlakozik a keretszerkezethez. A gémszerkezet másik végébe van csapágyazva a maró aprítókésekkel szerelt – hidrosztatikusan állandó nyelőképességű hidromotorral meghajtott – silómaródob.

4. ábra: A „TMR”-be adagolt szénabálákat célszerű előaprítani

A vontatott takarmánykeverő-kiosztó kocsikat – az említett, különböző nagyságú állatállományú és teljesítményszintű igény kielégítésére – különböző raktérfogattal, 10-20-30-40 m³-es változatban, egytengelyes, tandem- és tridemtengelyes futóművel – különböző felszereltségi fokozattal – silómaróval vagy anélkül, beépített mérlegrendszerrel, az üzemeltető traktor termináljához kialakított szoftverrel ISOBUS csatlakozással gyártják.

A nagyobb és tőkeerős, valamint magas termelési szintű tehenészeti telepek részére készülnek a magajáró takarmánykeverő-kiosztó kocsik, természetesen a magajárógépek is különböző, 20-30-40 m³-es raktérfogattal, és különböző felszereltséggel készülnek. Az újabb változatok – szinte kivétel nélkül – függőleges csigás keverővel és silómaró berendezéssel készülnek. A silómaró berendezés gémszerkezete előrenyúlik a gép vezetőfülkéje elé, és csuklósan csatlakozik a „dézsás” kocsiszekrény keretéhez, és egyben a láncos vagy kaparóléces szállítószalag tartóváza is. Az aprítókésekkel szerelt silómaródob a szállítószalag keretének mellső részéhez van csapágyazva. A dob és tartóváza rendszerint korrózióálló anyagból, míg a kések jó minőségű kopásálló szerszámacélból készülnek. A silómaró dobot, illetve a szállítószalag tartóvázát, vagyis a gémszerkezetet – munkahelyzetbe – a vezetőfülkéből vezérlet, kettős működésű munkahengerek emelik, illetve süllyesztik a kívánt helyzetbe.

A „dézsás” kocsiszekrénybe juttatott szecskázott szilázs-, illetve szenázsalapanyagot az előaprított szálastakarmánnyal, különféle széna vagy takarmányszalmafélékkel és a kiegészítő takarmánykomponensekkel a függőleges tengelyű csigák keverik „komplett” homogén takarmánykeverékké. A függőleges tengelyű csigák nagy menetemelkedésű, robusztus durvalemezből kialakított, felfelé kúpos csigalevelekkel szerelt berendezések. A hatékony utóaprítás céljából a csigaleveleken aprítókések vannak elhelyezve. A keverőcsigák függőleges tengelyei a hajtóműházban vannak csapágyazva, és hajtásukat fogaskerék-hajtóművön kapják lánchajtáson keresztül, és egyes típusokon a hajtás hidromotorokkal történik. A takarmánykeverő-kiosztó kocsik működő alkatrészei és a kocsi szekrénye is a kémiailag aktív takarmányokkal közvetlenül érintkezik, ezért rendszerint korróziónak ellenállóanyagból készülnek, vagy különleges – korróziónak ellenálló – festékbevonattal vannak ellátva.

A vontatott és magajáró takarmánykeverő-kiosztó kocsik, melyeket a TMR etetési, vagy takarmányozási technológiákban alkalmaznak – a takarmányozási receptek pontos össze-, vagy beállítás céljából – elektrotenzometrikus mérlegrendszerrel, ISOBUS adatátviteli rendszerrel beállítható szoftverrel, kijelző terminállal és számítógépes adatfeldolgozással, adatrögzítéssel, USB, illetve RS 232 adatátvitellel rendelkeznek.

A mérlegrendszer nyúlásjelző bélyegekkel ellátott mérőcelláit mind a vontatott, mind a magajárógépek esetében az alváz 4 pontjára építik be. Az alváz-kialakítások ezért létra- vagy háromszög kialakításúak. A mérési pontosság alapja tehát – minden esetben – a megfelelő szilárdságú, deformációmentes alváz. A megfelelő konstrukciós kialakítású és jó minőségű, nagy szilárdságú, korrózióálló mérőcsapok, illetve megfelelő IP 68 védettségű mérőcellák hőmérséklet- és lejtőirányú kompenzációval vannak ellátva.

A nyúlásjelző bélyegek ellenállás-változásával arányos elektromos jelmérő erősítőn keresztül jut a mérlegrendszer kijelző termináljára. A mérlegrendszerhez kialakított szoftver segítségével a fedélzeti számítógépen beállítható – a különböző teljesítményszintű csoportok részére – a megfelelő takarmánykeverékek összetétele a mért és betöltött tömeg arányában. A különböző komponensek mennyiségét – a szoftver szerint – a mérlegrendszer pontosan méri, és hang- vagy egyéb jelzés kíséretében a kijelzőn tájékoztatja a gépkezelőt. A mérlegrendszer nagyon pontos, és nagy mérési tartományban tud dolgozni, ezt szemlélteti az 1. táblázat.

TMR recept összetevői

1. táblázat

Mind a vontatott, mind a magajáró takarmánykeverő-kiosztó kocsik esetében a különböző tartástechnológiájú és hasznosítású, termelési szintű állomány részére a kiadagolt, folyóméterenkénti mennyiség a kocsiszekrényen lévő adagolónyílás „suber” nagyságának szabályozásával és a kiosztás munkasebességének megválasztásával állítható be. A kiadagoló nyíláshoz állítható magasságú és kinyúlású kihordószalag vagy kaparóléces lánc csatlakozik.

A takarmánykeverő-kiosztó kocsikat a pontos mérésen alapuló szoftvervezérlésű takarmánykeverés, automatizált és távvezérelt kiosztás, valamint elektronikus adatfeldolgozás és adatkezelés jellemzi, de mindezek mellett a tehenészeti telepeken a beépített- és mobil takarmányozó robotok is megjelentek.

Dr. Kelemen Zsolt

műszaki szakértő