Műtrágya kereskedelem a világban

A világ lakossága az utolsó nagy járvány, a fekete himlő óta folyamatosan nő. Ma 6,877 milliárd ember él a földön. Ebből 1,023 milliárd éhezőt tartanak számon, azaz a lakosság 20%-át. A mostani tendenciák szerint a populáció a földön tovább nő, míg az éhezők száma csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben. Ezt csak úgy lehet elérni, ha a gabonák és élelmiszerek mennyisége is folyamatosan emelkedik.

 

 

Műtrágya

 

A műtrágyák ennek a folyamatnak a kihagyhatatlan alapanyagai. Termelésük, értékesítésük, felhasználásuk az elmúlt évtizedekben egyre inkább tért nyert a világ minden táján és 500 milliárd dolláros éves forgalmú iparággá fejlődött. Különböző tanulmányok kimutatták, hogy a műtrágyák adják földünk élelmiszer termelésének több mint 40%-át.

A gabonák termesztése során alkalmazzák 50%-át az összes legyártott tápanyagnak, de gyümölcsök, zöldségek és az olajnövények is nagyobb felvevőpiacot jelentenek. A műtrágyák 3 fő komponensre épülnek. Nitrogénre (N), foszforra (P2O5) és káliumra (K2O). Ezeket NPK műtrágyaként, de külön-külön is alkalmazzák a világ minden táján. A műtrágyák kereslete néhány év kivételével minden évben emelkedik.

A műtrágyák felhasználását tekintve Kína magasan vezeti a statisztikákat, hiszen a világ termelésének 28%-át használja fel. Egymaga nagyobb piac, mint az egész amerikai kontinens. A másik feltörekvő ország, India 14%-os szeletet hasít ki a világ keresletéből, azaz e két ország hasznosítja 42%-át az összes műtrágyának. Ázsia egyéb országaiba jut még 12%, így elmondható róla, hogy jelentős, 54%-os részesedéssel rendelkezik a többi kontinens előtt.

 

 

Nitrogén

 

A nitrogén gyártása során földgázból állítanak elő ammóniát, mint elsődleges terméket. A 2008-as válság hatására az elmúlt két évi visszaesést követően az idei szezonban már a 2007-es év felett teljesít az iparág értékesítése. Mind a nitrogén, mind a foszfor (P2O5) kereslet jelentősen nőtt.

A kálium (K2O) kereslet 2010-ben kezdett regenerálódni, hiszen a magas árak és a kereskedelmi csatornáknál beragadt készletek miatt a 2009-es értékesítési adatok a 2007-es év 50%-áig estek vissza. Mind a három tápanyag esetében az elkövetkező évek új kapacitásokkal bővülnek, így a kínálat folyamatosan igazodik a növekvő keresleti igényekhez.

Másodlagos termékként két fő terméket gyártanak ammóniából. Salétromsav hozzáadásával ammónium nitrátot (AN), illetve szén-dioxid segítségével karbamidot, azaz ureát. Egyéb nitrogén termékeknek számítanak még a CAN, azaz kalcium ammónium nitrát, az UAN (urea ammónium nitrát), illetve AS (ammónium szulfát).

A világ ammónia gyártása és felhasználása éves szinten 150 millió tonna körül mozog, ami nitrogén hatóanyagra számolva 125 millió tonnának felel meg. A legnagyobb ammóniagyártó régió a világon Kelet Ázsia, a legnagyobb exportőr a volt Szovjetunió utódállamai, a legnagyobb importőr Észak Amerika, míg a legnagyobb felhasználó szintén Kelet Ázsia. Az Európai Unió a világ gyártásának 10%-ával rendelkezik, míg a kereskedelmi forgalom 12%-át használja fel.

 

 Foszfor

 

A foszfor gyártása a nyers foszfát bányászatával kezdődik. Elsődleges termék a foszforsav, melyet kénsav segítségével gyártanak. Másodlagos termékek a TSP és SSP illetve ammónia hozzáadásával készülő MAP, DAP. A foszforsavat legnagyobb mértékben DAP gyártásához használják. Az összes mennyiség 35%-át veszi fel.

A második helyen a MAP áll 26%-kal. A foszforsav 6%-ából TSP-t, míg 19%-ából egyéb műtrágyákat gyártanak.

A maradék 15%-ot a takarmányipar (6%), élelmiszeripar és egyéb iparágak hasznosítják.

Évente több mint 175 millió tonna nyers foszfátot bányásznak a világon. Magasan a legnagyobb készletekkel Marokkó rendelkezik. Az állami vállalat, az OCP Group saját adatai alapján 75%-át tulajdonolja a világ foszfor készleteinek.

Más források és számítások szerint ez az adat olyan 60% lehet, de így is elmondható, hogy a foszfor piac jövője nagy mértékben ettől a vállalattól függ. Az afrikai kontinens exportálja a nemzetközi piacon értékesített nyers foszfát közel 60%-át és a foszforsav 73%-át.

A másodlagos foszfor termékek legnagyobb exportőrei azonban már az Egyesült Államok és Oroszország. Ez alól a TSP az egyedüli kivétel, amit szintén Afrika exportál a legtöbbet, de itt nem olyan nagy a dominanciája, mivel 37%-át adja a világ kereskedelmi kivitelének. Igaz a TSP gyártását az USA-ban megszüntették.

A legnagyobb nyers foszfát és foszforsav felhasználó Kína és az Egyesült Államok. A legnagyobb nyers foszfát importőr az EU 27%-os részesedéssel, míg a legnagyobb foszforsav importőr India. India vásárolja a legtöbb DAP-ot és TSP-t is a világon, míg a legtöbb MAP Dél-Amerikába áramlik. A felhasználási adatokat nézve Kína vezeti a MAP, India a DAP, míg Dél-Amerika a TSP piacot.

 

Kálium

 

A kálium gyártása szintén bányászattal kezdődik, mint a foszforé. A leggyakrabban értékesített kálium a KCl. Két terméket szoktak még gyártani a káliumból, az SOP-t, amit kénsav hozzáadásával nyernek, illetve az NOP-t, amit ammónia segítségével állítanak elő. Évente 50 millió tonna körüli a kálisó felhasználás a világon.

Ez azt jelenti, hogy K2O hatóanyagra számítva 30 millió tonna körül mozog. A legnagyobb termelés Észak Amerikában, főként Kanadában, illetve a volt szovjet utódállamokban található. Ezek a régiók a legnagyobb export adatokkal is rendelkeznek. Észak Amerika adja csaknem 40%-át az összes exportnak.

A legnagyobb importáló régió Kelet Ázsia, azon belül is Kína. Észak Amerika és Dél Amerika osztoznak a második és harmadik helyeken 7 millió tonna feletti mennyiségi adataikkal. A legnagyobb felhasználó régió szintén Ázsia 21 millió tonna feletti felhasználással, ahol Kína és India a meghatározó országok.

Dél Amerika és Észak Amerika 9 millió tonnás éves kálisó igénnyel rendelkeznek. A 27 tagú Európai Unió a világ termelésének 12,8%-át adja, míg felhasználásának 13,4%-át. Az EU legnagyobb kálisó gyártója a német Kalisalz.

 

 

A világ legnagyobb műtrágya gyártóit több sorrend alapján is lehet rangsorolni, éppen ezért két cég is verseng egymással a vezető címért. Ez a két multinacionális cég a kanadai Potashcorp és a norvég Yara. A rangsorolást, ha az értékesített összes mennyiség alapján nézzük, beleértve minden értékesített terméket lévén az saját gyártás vagy más gyártók által előállított termékek forgalmazása, akkor a norvég cég a legnagyobb a világon.

Ha azonban a cégek saját gyártási kapacitásait és így értékesített mennyiségeket vesszük figyelembe, akkor a Potashcorp vezeti a rangsort. Amennyiben az NPK gyártást, mint másodlagos műtrágyagyártást nem számítjuk, csak a 3 fő tápanyag gyártását, azaz a nitrogén elsődleges termékét az ammóniát, a foszfor elsődleges termékét a foszforsavat illetve a kálium elsődleges termékét a kálisót, akkor a sorrendet egyértelműen a kanadai cég vezeti.

Mi több ebben a szituációban a norvég cég az ötödik helyre szorul és a Cargill csoport vállalata az amerikai Mosaic veszi át a második helyet a fehérorosz Belaruskali és a marokkói OCP előtt. A 2010/11-es tápanyag kereslet meghaladja a 170 millió tonnát (N, P2O5, K2O hatóanyagban számítva).

Az elkövetkező öt évben az elvárások alapján folyamatosan emelkedik majd a kereslet és a kínálat is és 2014/15-ös évben előreláthatóan már 188,3 millió tonnás kereskedelemmel számolhatunk. Miután a föld lakosságának a száma folyamatosan gyarapodik, így egyre nagyobb szükség van a műtrágyákra, mert a tudomány jelenlegi állása szerint csak így lehet a növekvő élelmiszer igényeket kielégíteni.

 

felhasználás gazdaság kereskedelem műtrágya tápanyag világ