fbpx

Műtrágya-piaci áttekintés

Írta: Szerkesztőség - 2014 június 11.

A Kleffmann Group ezúttal a műtrágya piacot veszi górcső alá, bemutatva, hogy egyes műtrágya típusok milyen súllyal kerültek felhasználásra Magyarországon a 2013-as évben.

A termésszint kialakításában a biológiai alapok (fajtatulajdonság), a tápanyagutánpótlás, az agrotechnika és a növényvédelem nagyságrendileg azonos arányban vesznek részt. A fenti tényezők megfelelő változtatása a hozam növekedését eredményezi. Mivel a Föld lakossága folyamatosan növekszik, egyre több termést kell produkálnunk a rendelkezésre álló mezőgazdasági területeken. A növénynemesítés egyre nagyobb potenciállal rendelkező fajtákat állít elő, egyre pontosabban ismerjük a növények élettani folyamatait, egyre precízebb mennyiségben és időpontban tudjuk adagolni a tápanyagokat, az agrotechnikai módszerek helyes megválasztásával pedig a növények számára optimális életkörülményeket teremthetünk. A hozam növelésére tehát többféle lehetőség is adott.

A minimumtörvény a műtrágyára is vonatkozik

A fent említett tényezők közül kis eltéréssel, ugyanakkor legnagyobb arányban a tápanyagutánpótlás a legmeghatározóbb. Ne feledjük a Liebig-féle minimumtörvényt, miszerint a termés nagyságát mindig az a tápanyag korlátozza, amelyik a szükséglethez viszonyítva a legkisebb mértékben áll rendelkezésre. Ha ennek arányát növeljük, a termés is egyenes arányban fog mindaddig növekedni, ameddig egy másik tápanyag nem kerül minimumba. Fontos megjegyezni, hogy az optimális adagnál lényegesen kevesebb vagy lényegesen több műtrágyamennyiség egyaránt veszélyezteti a jó hasznosulást és a gazdaságos hatékonyságot.

A hazai műtrágya-felhasználás

Jelen cikkünkben a hazai műtrágya-felhasználás helyzetét kívánjuk elemezni cégünk, a Kleffmann & Partner Kft. kutatási eredményei alapján.

A tavalyi felmérésünk során több mint 2 200 gazdát kérdeztünk meg személyesen június és október között, a későbbiekben említésre kerülő szántóföldi, gyümölcs és zöldség kultúrákban.

Mono nitrogén, NPK alapú komplex és mikrogranulált műtrágyák

Hazánkban a több mint 4 millió hektár teljes megművelt területen összesen közel 1,4 millió tonna mono nitrogén, NPK alapú komplex (beleértve a csak P és K alapú műtrágyákat is) és mikrogranulált műtrágyát használtak fel. Az 1. és 2. ábra megyénként mutatja meg, hogy a terület hány százalékára lett kijuttatva legalább egyszer az adott típusú műtrágya.

1. ábra: Mono nitrogén műtrágyával kezelt terület nettó aránya (összes kultúra, adott szertípussal legalább egyszer kezelt arány)

1. ábra: Mono nitrogén műtrágyával kezelt terület nettó aránya (összes kultúra, adott szertípussal legalább egyszer kezelt arány)

2. ábra: Komplex NPK műtrágyával kezelt nettó terület aránya (összes kultúra, adott szertípussal legalább egyszer kezelt arány)

2. ábra: Komplex NPK műtrágyával kezelt nettó terület aránya (összes kultúra, adott szertípussal legalább egyszer kezelt arány)

A teljes műtrágya-piaci forgalomra vonatkoztatva a 3. ábra szerinti megoszlásban használták a gazdák az alábbi terméktípusokba sorolt termékeket.

3. ábra: Főbb műtrágya típusok piaci forgalmának megoszlása

3. ábra: Főbb műtrágya típusok piaci forgalmának megoszlása

A hazai talaj- és időjárási viszonyaink között a nitrogén-műtrágyázás hatékonysága a legnagyobb. Köztudomású, valamint a 3. ábrából is kitűnik, hogy legnagyobb arányban a nitrogéntartalmú készítményeket használják a gazdák. A felhasználásnak két jellemző munkacsúcsa az alaptrágya és a fejtrágya kijuttatásának időszaka: ősszel szeptember első és október utolsó hetében, tavasszal március elején és április végén.

A mono nitrogén és az NPK hatóanyagtartalmú műtrágyák kultúránként felhasznált összesített mennyiségének megoszlása a 4-5. ábrán látható.

4. ábra: Mono nitrogén és komplex műtrágyák piaci forgalmának megoszlása kultúránként

4. ábra: Mono nitrogén és komplex műtrágyák piaci forgalmának megoszlása kultúránként

5. ábra: Mono nitrogén és komplex műtrágyák piaci forgalmának megoszlása kultúránként (csak azok a kultúrák, amik a 4. ábrán az egyéb kategóriába tartoztak)

5. ábra: Mono nitrogén és komplex műtrágyák piaci forgalmának megoszlása kultúránként (csak azok a kultúrák, amik a 4. ábrán az egyéb kategóriába tartoztak)

A mikrogranulált műtrágyákat tavaly a legnagyobb területen kukoricában juttatták ki a gazdák, ezt követően napraforgóban, kalászosokban, repcében és elenyésző arányban egyéb kultúrákban is (a 6. ábra mutatja a teljes forgalom megoszlását kultúracsoportonként). Felhasználásuk egy év alatt közel megháromszorozódott: 2013-ban országos szinten már 265 ezer hektáron végeztek velük tápanyag-utánpótlást. Használatuk gyakorisága kedvező tulajdonságuknak – nagyobb fajlagos felület, nagyobb hatékonyság, azonnali elérhetőség a gyökerek számára, drasztikusan csökkenő szállítási költség – köszönhetően várhatóan tovább fog növekedni a jövőben.

6. ábra: Mikrogranulált műtrágyák piaci forgalmának megoszlása kultúránként

6. ábra: Mikrogranulált műtrágyák piaci forgalmának megoszlása kultúránként

Lombtrágyák és biostimulátorok

A lombtrágyák és biostimulátorok használata egyre nagyobb hangsúlyt kap nemcsak a kertészeti, hanem a szántóföldi kultúrákban is. Előbbi országosan felhasznált mennyisége tavaly több mint 7 000 tonna, utóbbi mennyisége közel 1 200 tonna volt. Igaz, hogy minden tápelem pótolható levélen keresztül is lombtrágyákkal, azonban a makro elemek ily módon történő hasznosulása átlagosan alulmúlja a gyökéren keresztül történő felvételt. Jelentőségük tehát elsősorban a mikroelemek pótlásában van. A lombtrágya-készítményeknél kiemelkedő jelentősége van a tökéletes vízoldhatóságnak, mivel a nem oldat formában jelenlévő tápanyagot a növények levélen keresztül képtelenek felvenni. Az utóbbi időkben egyre terjedőben van a természetes eredetű, szerves anyagokat, növényi kivonatokat, vitaminokat tartalmazó növekedésszabályzók, a biostimulátorok használata. A két terméktípus összesített tavalyi piaci forgalmának kultúránkénti megoszlása a 7. ábrán látható.

7. ábra: Lombtrágyák és biostimulátorok piaci forgalmának megoszlása kultúránként

7. ábra: Lombtrágyák és biostimulátorok piaci forgalmának megoszlása kultúránként

Baktériumtrágyák

Az utóbbi években egyre nagyobb teret hódítanak a baktériumtrágyák is. Használatukkal csökken a műtrágyaigény, javul a talajszerkezet, egészségesebb az állomány, növekedhet a hozam. A baktériumtrágyákkal oltott talajokon termesztett állományoknál csökkenthetők a hozamokban jelentkező eltérések, amelyeket a néha szinte kiszámíthatatlan időjárás okoz. Egyre többen merik vállalni a ráfordítás kockázatát, hiszen mindez rövid vagy hosszú távon megtérül.

Láthatjuk tehát, hogy az utóbbi években a tápanyag-utánpótlás hazai kínálatában átalakulás zajlott, a termékskála a régi klasszikusok mellett jelentősen bővült újabb típusú készítményekkel, amelyek mind a termelés biztonságát hivatottak segíteni.

A Kleffmann Group csapata ezúton is szeretné megköszönni a magyar gazdálkodóknak a sokéves együttműködést és sikerekben gazdag esztendőt kíván!

Schlotter Katalin

Kleffmann Group