Nagyobb területen terem a hazai görögdinnye

A magyar dinnye kiváló zamatú, lédús gyümölcs. A Békés megyei löszháti földek, és az ottani napsütéses órák száma olyan kiváló kombinációját adják a termesztési körülményeknek, amely nemigen találhatóak meg a világ más tájain, hangzott el a Syngenta Kft. medgyesegyházi görögdinnye fajta és technológiai bemutatóján, július 24-én.

Idén az elhúzódó tél nehézségeket okozott, ezért a szüret is később kezdődött.

A hűvös, csa-padékos időjárás nagyon kevés szabadföldi kertészeti kultúrának kedvez, a dinnyeféléknek sem.

A melegigényes görögdinnye különösen megszenvedi a hideget is, az idén tehát minden megtörtént a dinnyetermesztés megnehezítésére.

A termelők április 20-ig nem tudták kiültetni a palántáikat a folyamatos esőzések miatt.

A hideg ellen fóliaalagúttal betakart palántákra pedig kánikulai hőség, majd a kitakarás után a növényekre újabb 2 hetes hűvös idő érkezett.

Ezek a szélsőségek nehezen tolerálhatók a növények által még akkor is, ha ma már 60%-ban oltott dinnyéről beszélünk.

A legyengült állományokban hamar felüti fejét néhány, a görög-dinnyére jellemző gombabetegség, mint a didimella, a fenésedés, az alternária.

Aki nem védekezett időben, elveszítette a lombot, s ezzel a nagy termés esélyét. Az idei évben komoly nyomás van levéltetvek, atkák által a rovarok elleni védekezés terén is.

Habár a tavaszi, kora nyári időjárás nem fogadta kegyeibe a görögdinnyét, az elmúlt hetek napsütéses időjárása sokat kompenzált a későbbi ültetésű állományoknál, ott magas hozamokra és kiváló minőségre lehet számítani.

Mindent egybevetve átlagos vagy annál valamivel kisebb termés volt várható erre az évre.

A hazai fajták között igen kedvelt a világviszonylatban is bestseller fajtának számító Topgun hibrid.

A Syngenta az elmúlt években vezetett be olyan új fajtákat, melyek a változó piaci igényt, a csökkenő termésméretet szolgálják ki, ilyen a Bostana és az Ahmous F1 fajta.

A tradicionális piacokra szánják az Arashan F1 hibridet, mely egyre ismertebb.

A növényvédőszereket, az Amistart, Topas-t, Vertimec-et is be kellett vetni a termés megóvásáért.

Az idei év ebben komoly kihívást jelentettek a termelők számára mind a gombabetegségek, az egyszerre jelentkező fenésedés, didimella, alternária gombák, mind a kártevők, a levéltetű és a takácsatka elleni védelem.

A magyarországi termés növényvédelmi szempontból is sokkal biztonságosabb, megbízhatóbb – húzta alá Wábel László, a Syngenta Dél-Magyarországi Régió vezetője.

A termelők magas szintű tudása és az uniós növényvédőszer felhasználási szabályok miatt bátran fogyasztható, míg ez a nehezen ellenőrizhető beszerzésű termékek esetében nem mindig mondható el.

2012-ben 8000 tonna import áru érkezett be az országba.

Évenként változóan, de időben először a Közel-Keletről, Jordániából, Iránból, majd Spanyolországból, Görögországból, később Macedóniából érkezik hozzánk görögdinnye.

Ne feledjük, a magyar dinnyetermesztés produktuma meghaladja a magyarországi dinnyefogyasztást.

Az exportpiacainkra minél több dinnyét kell eljuttatnunk ahhoz, hogy sikeres évet zárjunk.

Lengyelország és Németország a két fő vásárlónk, mellette a balti államok, Csehország és Szlovákia is megbecsült vevőink.

Mivel az idei magyar betakarítás később indult, vélhetően több lesz az import mennyisége az év végi statisztikai számokban is.

Czigány Tibor, a Syngenta ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: évtizedek óta jó kapcsolatot ápolnak a helyi gazdákkal.

Segítik őket hazai és európai információkkal, technológiai ismeretekkel.

Rendszeresen tartanak különböző szakmai esteket, a medgyesegyházihoz hasonló rendezvényeket, és sok termelőnek biztosítanak lehetőséget az új fajták kipróbálására a piaci be-vezetést megelőzően, hisz közös érdek, hogy a magyarországi termelők megőrizzék vagy növeljék a versenyképességüket.