1. táblázat A napraforgó termesztés alakulása hazánkban az elmúlt 4 évben
Megnevezés |
Napraforgómag |
2008 |
2009 |
2010 |
2011 |
A termelés jellemzői |
Betakarított terület, hektár |
549.804 |
535.090 |
501.507 |
579.548 |
Betakarított összes termés, tonna |
1.468.083 |
1.256.185 |
969.718 |
1.374.784 |
Termésátlag, kg/hektár |
2.670 |
2.350 |
1.930 |
2.370 |
Felvásárlási átlagár, Ft/tonna |
80.363 |
59.198 |
90.439 |
109.262 |
|
Hazai viszonyok között a napraforgó a gabonafélékkel vetésforgóban termeszthető, bár növényegészségügyi okok miatt csak 5 évenként kerülhet sorra, a termesztéstechnológiája – különös tekintettel a gépesítésre és a gépi munkákra – hasonló.
A termesztés gépi munkaműveletei a gabonatermesztés technológiában alkalmazott gépekkel megoldható.
A napraforgó betakarítása is a gabona betakarításban alkalmazott különböző konstrukciójú arató-cséplőgépekkel – a kezelési utasításnak megfelelő beállítás után – elvégezhető.
Ez a legtöbb arató-cséplőgép típusnál a cséplőrés kinyitását (elől 40, hátul 25-30 mm), a dobfordulat, illetve a kerületi sebesség csökkentést, a tisztítószerkezet vonatkozásában nagyobb lyukméretű rosták, illetve nagyobb szélsebesség alkalmazását, a zsaluk teljes kinyitását jelenti.
A napraforgónak a gabonaféléktől eltérő morfológiai adottságai miatt az arató-cséplőgép vágóasztalát különböző kiegészítő berendezésekkel kell ellátni, vagy a vágóasztal helyére átalakító szettel szerelt csőtörő, vagy erre a célra kialakított napraforgó adaptert kell csatlakoztatni.
A kiegészítő berendezések átalakító szettes csőtörő és napraforgó betakarító adapterekkel szemben az üzemeltetői igények – a betakarítási terület és tömegteljesítmény növelése, a betakarítási veszteségek csökkentése irányába – egyre nőnek.
A betakarítási veszteségek csökkentése – mivel az 1. táblázat adatai szerint a napraforgó tonnánkénti felvásárlási ára akár 90.000-110.000 Ft is lehet – jelentősen hozzájárulhat a termesztés jövedelmezhetőségéhez.
Az arató-cséplőgépek áteresztőképességének növelése mellett a fajlagos motorteljesítményük is nő, ennek kihasználására pedig nő a betakarítással egymenetben történő szárzúzás iránti igény is.
Ezzel párhuzamosan természetesen nő a külön menetben történő szárzúzós energiafelhasználás csökkentésére irányuló igény is, amire kisebb energiaigényű dobos száraprítókat fejlesztettek ki.
Mindezeket a felhasználói igényeket értékelve, a vágóasztal kiegészítőket és adaptereket gyártó cégek folyamatosan fejlesztik gyártmányaikat.
Ennek eredményeként ma már mind a kiegészítő berendezésekből, mind az adapterekből számos típus áll a felhasználók rendelkezésére.
A bő típusválasztékból a megfelelő kiegészítők, illetve adapterek kiválasztásánál – az előzőekre való tekintettel – számos szempontot kell figyelembe venni, melyek közül a legfontosabbak a következők lehetnek:
A napraforgó érési fokozata: sárga érés kezdete, vége, teljes érés. A betakarításra a napraforgó, a sárga érés végén a legalkalmasabb természetes körülmények között.
Ekkor a kaszat nedvességtartalma 15-18% körüli, és ekkor legnagyobb a hozam.
Az egyöntetű érés és a betakarításkori érettség meggyorsítására azonban deszikkálást, illetve érésgyorsítást kell alkalmazni.
Ebben az esetben a betakarítás időpontjának kezdetét, vagyis a mesterséges állományszárítás elvégzését, ekkor a kaszatok nedvességtartalma 30% körüli, a szárrészek még zöldek, de a szemtermés már beérett.
Ezután 5-10 nap múlva lehet megkezdeni az aratást.
Az arató-cséplőgépek vágóasztalára szerelhető gyári, illetve házilag is elkészíthető kiegészítő berendezések használata költségtakarékos megoldás, de hátrányuk, hogy üzembe helyezésük jelentős szerelési munkával jár (1. ábra).
A vágóasztalra szerelhető kiegészítő berendezések osztott – tányéremelőként is működő – gyűjtőtálcái közötti rések vezetik be a vágóasztal eredeti alternáló kaszaszerkezetéhez, a kaszaszerkezet mögött helyezkedik el a terelőlemezzel burkolt motolla, a gyűjtőtálcák gerendelyére erősítették kétoldalt a magasított sorválasztókat.
Ezen vágóasztal kiegészítők használata a hazai napraforgó termesztési, betakarítási gyakorlatban jelentősen háttérbe szorult, és csak kisebb termőterületű gazdaságokban alkalmazzák.
Elsősorban a már említett nagy átszerelési munkaigény miatt, meg amiatt, hogy az adott arató-cséplőgépeken – a tányérveszteségek elkerülése végett – nagyobb mennyiségű melléktermék halad át, így az arató-cséplőgépek magasabb hajtóanyag-felhasználással üzemeltethetők, és a szemtisztaság értéke is romlik.
1. ábra: A gabona vágóasztal házilag készített kiegészítői
Egyes kukorica csőtörő adapterek rendelkeznek napraforgó betakarításra alkalmas átalakító készlettel.
A csőtörő hengerek alá a behúzólánc meghajtó kerekére forgó vágókést és betétlemezeket szerelnek, melyek megakadályozzák a kipergett szemek kihullását.
A gyűjtőtálcás, rezgőtálcás és behordóláncos soros adapterek alkalmazásával a betakarítási, tányér elhagyási, pergési veszteségek jelentősen csökkenthetők.
Az ilyen konstrukciójú adapterek hazai gyártói a CLAAS Hungary Kft. (Törökszentmiklós), a LINAMAR NyRt. (Orosháza) és az OPTIGÉP Kft. (Békés) jelentős hazai és külföldi sikereket értek el az elmúlt időszakban.
A napraforgó betakarító adapterek hazai piaci részesedésük, mintegy 85-90%-ra tehető.
Mindezek mellett jelentős export tevékenységet is folytatnak.
2. ábra: SUN-SPEED 12-75 napraforgó betakarító adapter CLAAS LEXION arató-cséplőgépen
A CLAAS Hungary Kft. által gyártott SUNSPEED-1275 típusú gyűjtőtálcás adapter elsősorban CLAAS gyártmányú arató-cséplőgépekhez készül (2. ábra).
A gyűjtőtálcás napraforgó betakarító adapter előnye, hogy az előre nyúló gyűjtőtálcák réseibe a bordázott húzó hengerek a napraforgószáron levő tányért az alternáló kaszaszerkezethez teljesen behúzzák, és a vágás a tányér közvetlen közelében történik meg.
Ennek következtében az arató-cséplőgép cséplő- és tisztítószerkezetére kevés melléktermék jut.
Az arató-cséplőgép szemtömeg teljesítménye az áteresztőképességhez viszonyítva magasabb értékű, a fajlagos hajtóanyag-felhasználás – és a cséplő- és tisztítószerkezet veszteség – értéke alacsonyabb, ugyanakkor a szemtisztaság is kedvezőbben alakulhat.
Ezzel szemben, mivel a tányéremelő és gyűjtő tálcák réseiben viszonylag hosszú úton kerül a tányér a szárral együtt behúzásra – mindemellett a tálcák hosszabb üzem idő után feltelhetnek szemmel – nagyobb pergési veszteséggel kell számolni.
Ennek a veszteségnek a csökkentésére (pl. a CLAAS SUNSPEED adapterek esetében) a gyűjtőtálcák különleges kialakításával törekszenek (3. ábra).
3. ábra: SUN-SPEED 12-75 speciálisan kialakított gyűjtőtálcái
Az ilyen konstrukciójú adapterek munkája után a szárzúzást külön menetben kell elvégezni.
Mivel ezek az adapterek a visszamaradt szárakat elfektetik, ezért a szárzúzásra nagy átmérőjű hengerekre szerelt késes vontatott szárzúzókat célszerű használni.
Ezeknek a passzív késes szárzúzóknak a használata magas területteljesítmény mellett alacsony energiafelhasználással jár.
4. ábra: OROS SUN 676 napraforgó betakarító adapter CLAAS LEXION 540 arató-cséplőgépen
A soros napraforgó betakarító adapterek gyűjtőtálcái alatt helyezkednek el a szedőegységek.
A szedőegységek közötti lécek között a kétoldalt elhelyezett füles lánc húzza be a napraforgószárat a szedőegység csillag alakú késsel szerelt vágószerkezetéhez.
A szárbehúzás és a menetdinamika következtében a tálcákra hullott szemet a tálcák fölött elhelyezett behordó láncok juttatják az adapter gyűjtőteknőjébe.
Ezen az elven működnek a LINAMAR NyRt. által gyártott OROS SUN adapterek (4. ábra).
Az ilyen konstrukciójú adapterek alacsonyabb pergési veszteséggel, oldalfal- és hátfalmagasítóval szerelve pedig alacsonyabb elhagyási veszteséggel dolgoznak.
Mind ezeket az adaptereket a napraforgótányér alatti magasságtartományban kell üzemeltetni azért, hogy ne maradjon levágatlansági veszteség, a változó magasságú állomány miatt az arató-cséplőgépbe nagyobb mennyiségű melléktermék kerül.
A nagyobb mennyiségű melléktermék fokozottan terheli az arató-cséplő gép cséplő- és tisztítószerkezetét.
A LINAMAR NyRt. újabb fejlesztésű OROS SUN napraforgó betakarító adaptercsalád tagjai rezgőtálcás változatban is készülnek (5. ábra).
Ezeknél az adaptereknél a szedőegység egysoros füles lánca vezeti be a lécek által határolt résbe az egy álló- és forgókéses rotációs vágószerkezethez a napraforgószárat a tányérral. A behúzás következtében kiperget magvak a gyűjtőtálcába kerülnek. A gyűjtőtálcát a szedőegység a füles lánc kerekének tengelyére ékelt „sánta kerék” folyamatosan vibrációs mozgásban tartja, aminek következtében a kipergett szemek folyamatosan az adapter gyűjtőteknője felé haladnak.
Az OROS SUN napraforgó betakarító család tagjai fix- és összecsukható vázkerettel 6-8-12-soros változatban készülnek.
5. ábra: OROS SUN 676 napraforgó betakarító adapter szedőegysége
A munkaműveletek összevonása a műveleti költségek csökkentése céljából a LINAMAR NyRt. OROS Divíziója kifejlesztette az OROS SUN napraforgó betakarító adaptercsalád szárzúzóval felszerelt változatait is.
A merevvázas egy tagból álló, és az adapter vázkeretéhez kétoldalt paralelogramma felfüggesztő mechanizmussal csatlakozó szárzúzó berendezés hidraulikus munkahengerrel emelhető ki szállítási helyzetbe, és hozható munkahelyzetbe.
Az adapter gerendelyére építették a betakarítandó soronkénti függőleges tengelyű lengőkéses szárzúzó tagokat (6. ábra).
A szárzúzó tagok a hajtásukat az adapter kiépített hidraulikus rendszeréről hidrosztatikusan kapja.
Az adaptereket talajkövető berendezéssel is fel lehet szerelni, az automatikus talajkopírozó egység az üzemeltető arató-cséplőgép hidraulikus rendszeréhez kapcsolható.
6. ábra: OROS SUN 6-soros napraforgó betakarító adapter szárzúzó berendezése
Az OPTIGÉP Kft. által gyártott NAS rezgőtálcás napraforgó betakarító adaptercsalád tagjai a hazai napraforgó betakarításban legnagyobb darabszámban elterjedt közkedvelt gépei.
A NAS OPTI SUN, OPTI SUN CS, OPTI SUN Z, valamint az újabb fejlesztésű PSM és PSM CS napraforgó betakarító adapterek rezgőtálcás kivitelűek, tehát rendelkeznek mindazon betakarítási előnyökkel, melyek már ismertetésre kerültek (7. ábra). Működésmódjuk is hasonló az előzőekben leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy a gyűjtőtálcák vibrációját egy excenteres tengelyű mechanizmus végzi.
Az OPTI SUN napraforgó betakarító adapterek 4-5-6-8-12-16-soros változatban – az igényeknek megfelelően – 50, 55, 60, 70, 76,2 cm sortávolsággal készülnek, és a hazai gyakorlatban használt arató-cséplőgép típusokhoz csatlakoztathatók (6. ábra).
A 2-3-soros változatok pedig parcella kísérleteknél használatos kis kombájnokhoz használhatók.
Az OPTI SUN és változatai – szállítási helyzetben – összecsukható vázkerettel készülnek, 6-8-soros változatban és 70, 76,2 cm sortávolsággal. Az OPTI SUN Z típusjelű napraforgó betakarító adapterek szárzúzóval szerelt változatban készülnek (8 ábra).
A szárzúzó berendezés paralelogramma felfüggesztéssel csatlakozik az adapter vázszerkezetéhez.
A szárzúzó berendezés három tagból áll és tagonként, tehát a betakarító soroknak megfelelően, egy-egy forgórésszel rendelkezik.
A merev késekkel szerelt forgórészek munkahelyzetben műanyag csúszótányérokkal támaszkodnak a talajra.
A szárzúzó berendezés konstrukciója és működése rendkívül kedvező abból a szempontból, hogy a két soronként különálló tagok egymástól függetlenül külön-külön követik a talajt, és a csúszótányérok alacsony építése következtében a visszamaradt tarló rendkívül alacsony.
A zúzóberendezés magas kerületi sebességének következtében a zúzás, vagyis az aprítás rendkívül hatékony.
7. ábra: A 8-soros fix vázkeretű OPTI SUN napraforgó betakarító adapter JD Z 2066 arató-cséplőgépen
A két-két forgórészt tartó különálló tagokban a forgó részek hajtása hidromotorok, ill. lánchajtás segítségével történik.
A hidromotorok (3 db) hajtásához szükséges energiát az adapterre kiépített hidraulikus rendszer 3 db fogaskerék szivattyújáról kapják.
A hidraulikus rendszer az olajtartályból, szűrőből, három nyomáshatároló szeleppel ellátott három darab állandó nyelőtérfogatú hidraulika szivattyúból és hidromotorból áll.
A napraforgó betakarításra tehát különböző konstrukciójú, nagyságrendű és típusú berendezés áll rendelkezésre.
A nagyobb (gabona kalászos és kukorica) termőterülettel és a kisebb (napraforgó) termőterülettel rendelkező gazdálkodók, gazdaságok az arató-cséplőgépek vágóasztalára szerelhető kiegészítő berendezéseket 5-6 km/h munkasebesség-tartományban üzemeltetve még elfogadható betakarítási, pergési és tányérelhagyási veszteségek mellett használhatják.
Az ilyen termelési szerkezetű gazdaságok számára szintén költségkímélő megoldást jelent a kukorica csőtörő adapterekhez alkalmazható napraforgó betakarításra alkalmas átszerelő készletek használata.
Mivel a napraforgó terméshozama jóval kevesebb, mint a kalászos gabonaféléké, illetve a kukoricáé, ezért számolni kell azzal, hogy az alkalmazott arató-cséplőgépek áteresztőképesség és tömegteljesítmény-kihasználása elmarad az adott arató-cséplőgéptől elvárható értéktől.
8. ábra: Az OPTI SUN napraforgó betakarító adaptercsalád 6-soros tagjának szárzúzó berendezései
A nagyobb napraforgó termőterülettel rendelkező gazdálkodók, illetve gazdaságok részére azonban mindenképp a nagyobb beruházási igényeket jelentő soros napraforgó betakarító alkalmazása ajánlható.
Az előzőekben ismertetett 6-8-12-soros gyűjtőtálcás, behordóláncos, vagy rezgőtálcás adapterek alkalmazásával az arató-cséplőgépek áteresztőképessége, illetve szemtömeg-teljesítménye – a megengedett 1,5% cséplőrész-veszteség mellett – kihasználható, és az adapterek betakarítási vesztesége is a megengedett érték alatt marad.
Az arató-cséplőgépek áteresztőképessége, szemtömeg-teljesítménye döntően a tangenciális cséplőszerkezetű szalmarázós, és kombinált vagy forgó szalmaleválasztású gépek esetében a cséplőszerkezet és a tisztítószerkezet geometriai méreteitől függ. Mivel a napraforgó terméshozama a gabonafélékhez képest jóval alacsonyabb, ezért az arató-cséplőgépek áteresztőképességének kihasználása a nagyobb munkaszélességű adapterek alkalmazásával és a munkasebesség növelésével érhető el.
A kisebb áteresztőképességű (1.400 mm szélességű), cséplőszerkezetű, szalmarázóládás és annak megfelelő tisztítófelületű arató-cséplőgépek a 6-soros napraforgó betakarító adapterek, 5-6 km/h munkasebesség mellett 1,6-2,0 ha/h területteljesítménnyel üzemeltethetők.
A nagyobb cséplőszerkezetű, 1.400 mm-nél nagyobb szélességű cséplődobbal és 6 szalmarázóládás, vagy annak megfelelő tisztítófelületű arató-cséplőgépek a hazai 1,5-2,5 t/ha hozamú napraforgó betakarításban a 8-soros összecsukható, vagy fix vázkeretű napraforgó adapterekkel, a 7-8 km/h munkasebesség mellett 2,9-3,2 ha/h területteljesítménnyel üzemeltethetők.
Az egész nagy teljesítményű, tangenciális cséplőszerkezetű, szalmarázós, illetve kombinált és forgó szalmaleválasztású, valamint axiál-dobos gépekhez a 12 soros fix, vagy összecsukható vázkeretű napraforgó betakarító adapterek illeszthetők.
Ez esetben az előzőekben megadott munkasebesség-tartományban a várható területteljesítmény 3,85-4,0 ha/h lehet. Természetesen az adatok csak irányértékek az adott üzem, gazdaság ökológiai adottságait figyelembe véve korrigálhatók.
A betakarított termény tárolására – mint az olajnövényeknél általában – különös gondot kell fordítani.
A betakarított napraforgót – még az arató-cséplőgépek tisztítószerkezetének tökéletes beállítása esetén is – tisztítani és szárítani kell.
A szárítást különös gondossággal kell elvégezni, mert a magtermés magas olajtartalma miatt tűzveszélyes helyzet alakulhat ki.
A mai korszerű arató-cséplőgépek beépített motorjai teljesítményének és az áteresztőképességének kihasználására mind nagyobb munkaszélességű adapterek használata célszerű, de még így is szinte minden esetben tartalmaz annyi tartalékot, hogy az ismertetett adapterek szárzúzós változatait is biztonságosan üzemeltesse az előzőekben ismertetett paraméterekkel.