Napraforgó és szója: vetőmaghelyzet 2018 tavaszán

A tavaszi vetőmagpiac az olajnövények vonatkozásában sok megválaszolandó kérdést tartogat. A napraforgó, mint a harmadik legnagyobb területen termelt szántóföldi növényfaj szerződéses értékesítési lehetőségei alapvetően meghatározzák a 2018-as év előállítási volumenét. A szója esetében pedig a legnagyobb kérdés a zöldítési program változásainak hatása az országos termőterület alakulására. A vetőmag-értékesítési szezon kezdetén ezeket a bizonytalanságokat és következményeket nehéz megjósolni.

Minden tekintetben stabil

Az elmúlt év rendkívül aszályos időjárása a szántóföldi kultúrák közül a napraforgót sújtotta legkevésbé. Az országos termőterület évek óta stabil emelkedő tendenciát mutat. 2017-ben 660 ezer hektáron folyt napraforgó-termesztés, 2,8 t/ha termésátlag elérésével 1,87 millió tonna termés betakarítása történt meg. A két legnagyobb területen termelt gabonaféle, a kukorica és az őszi búza eredményessége az utóbbi években a tartósan alacsony felvásárlási árak miatt erősen kérdéses. A világpiaci árak által vezérelt terményárak mellett a hazai termelők nagy részénél már csak a támogatások segítségével rentábilis a gabonatermelés. Az őszi búza országos termőterülete folyamatosan csökken, és a kukorica esetén is évek óta kérdéses, hogy meddig marad 1 millió hektár felett az országos előállítás. A napraforgó értékesítésében számos tényező stabilizálja a termelési kedvet. Ezek sorában első helyen áll a feldolgozóipar által kínált stabil szerződéses termelési kapcsolat. Ezt tovább erősíti az a tény, hogy Magyarország vezető helyet foglal el az Európai Unió belpiacán, Romániát követően a második helyen áll a megtermelt napraforgómag vonatkozásában. További fontos elem, hogy az unión belül Magyarország rendelkezik a legnagyobb napraforgó-sajtoló, -feldolgozó kapacitással, ezáltal pontosan tervezhető, biztos bevételre számíthat az a gazdálkodó, aki erre a növényre teszi a voksát.

Mennyit is termelünk?

A termelés biológiai alapjai biztosítottak, rendkívül nagy választékban elérhetőek a különböző éréscsoportú fajták vetőmagjai. Magyarország vetőmag-előállítás tekintetében jelentős szerepet tölt be az európai vetőmagpiacon, a hazai igények kielégítése mellett jelentős exportot bonyolítunk le, és hazánk a vetőmag-feldolgozásban is regionális központ. Az elmúlt évben az országos vetőmag-előállító terület 3.414 ha volt, ami közel kétszerese a megelőző évinek. A termésátlagok kissé meghaladják a tavalyi szintet (1.509 kg/ha), és a szántóföldön megtermelt vetőmagtermés mennyisége 5.000 felett alakult, mely több mint kétszerese a 2016-os év eredménynek. Az aszályos év pozitív hozadéka volt, hogy jelentős növény-egészségügyi problémákkal nem kellett szembenézni, és ezért jó a megtermelt vetőmag egészségi állapota és a feldolgozás utáni minősége is. A kifogástalan fajtatisztaság biztosításának egyik alappillére a jogszabályok által előírt minimális védőtávolságok garantálása. Az elaprózódott birtokszerkezet egyre nagyobb feladat elé állítja a vetőmag-előállítókat a szomszédos földhasználókkal történő megegyezésekben, és a zárt körzet kialakításának jogi védelmét is csak kevesen veszik igénybe. Az árutermő terület növekedésével az izolációk megszervezése több feszültséget generál a szomszédos földhasználók között, ami nem kedvez a hazai napraforgóvetőmag-előállítás pozícióinak megtartásában. A vetőmag-szaporításokat és az árutermő-területeket egyaránt érzékenyen érinti egyes növényvédőszer-hatóanyagok kivonása. Ezek közül a közeljövőben a legnagyobb területen használt érésgyorsító és deszikkáló szer használata válhat kérdésessé, amennyiben az uniós felülvizsgálat során nem kerül meghosszabbításra a növényvédő szer közösségi forgalomba hozatali engedélye. A vetőmag-előállításokban még nincs hatékonyan használható helyettesítő hatóanyag, mivel a javasolt termékek mindegyike csírázáskárosító hatással bír, így a vetőmag-előállításokban nem alkalmazható.

Védelmi kérdések

Hasonlóan vitatott a neonikotinoidok helyzete, hiszen a több évvel ezelőtt betiltott hatóanyag-csoport jelenleg szükséghelyzeti engedélyek alapján a piacra kerülő vetőmagok csávázószere lehet. Az ilyen hatóanyaggal csávázott vetőmagtételeknél a forgalmazó és fajtatulajdonos a vásárló és a termelő együttműködését kéri, hogy a számára kötelezően előírt adatszolgáltatási kötelezettségének az engedélyező hatóság felé eleget tudjon tenni. A gazdálkodók részéről széleskörűen megmutatkozó erős piaci igény miatt a hatóság a jelenlegi tavaszi vetőmagszezonra több forgalmazó részére adott szükséghelyzeti engedélyt a neonikotinoidos csávázott vetőmagtételek forgalomba hozatalára. Az ezzel a hatóanyaggal csávázott napraforgó vetőmagok felhasználása és vetése fokozott odafigyelést igényel és a környezeti károkozás elkerülésére a növény-egészségügyi előírások teljes körű betartását követeli meg. A termelők és a vetőmagágazati szereplők közös érdeke, hogy a vonatkozó szabályok betartásával megelőzhetők és elkerülhetők legyenek a hatóanyag esetleges káros környezeti hatásai. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a neonikotinoid-hatóanyagú csávázószerek nem használhatók fel az AKG Magas Természeti Értékű Területek Szántóföldi előírásai által érintett napraforgó táblákon.

Vetőmagellátás

A termelők részére széles fajtakínálat áll rendelkezésre. Magyarországon kiemelkedően magas 90% körüli a gyomirtószer-rezisztens típusok aránya. A magasolajsavas fajtakör továbbra és népszerű piacon, igaz tavaly kissé csökkent a piaci részesedése ezen termékeknek. Az idei vetőmag értékesítési szezonban több típusú rezisztencia közül választhatnak a gazdálkodók, melyek több fajta esetén magasolajsavas tulajdonsággal kombinálva is elérhetőek a forgalmazóknál.A szójavetőmag-ellátásban nincs jelentős változás az előző évekkel összevetésben. Az árutermő-terület nagysága meghaladta a 65.000 hektárt és a termésátlag pedig kissé elmaradt a megelőző év eredményétől. Az országos vetőmag-szaporítóterület nagysága az előző évhez hasonlóan csökkent, és nem érte el az 5000 hektárt. A közvetlen támogatási rendelet megjelenését követő évben jelentősen fellendült a szójavetőmag-előállítás volumene, meghaladta a 8000 hektárt, de az utóbbi években a terület folyamatos szűkülésével lehet számolni. Az aszályos évjárat hatásaként a vetőmag-előállítások országos átlagtermés 600 kg/ha-ral csökkent a tavalyi évhez képest és nem érte el a 3 t/ha-t. A tényleges vetőmagtermés 14.257 tonna, mely biztonsággal elegendő a hazai GMO-mentes termelésű vetőmagigények kiszolgálására. A tavaszi fajtakínálatban egyaránt megtalálhatók a hazai nemesítésű és külföldi fajták Magyarországon előállított vetőmagjai. Nyugat-Európában a betakarításkori csapadékos időjárása egyes országokban minőségi problémákat okozhat a szója vetőmagpiacon, de hazánkban hasonló nehézségekkel nem kell számolni. Az árutermő-terület nagyságának alakulására minden bizonnyal hatással lesz a zöldítési program keretén belül az EFA területeken bevezetett növényvédőszer-használati tilalom. A tilalom vonatkozik a csávázószerre is, ezáltal a csávázott vetőmag felhasználása sem engedélyezett. Kivételt mindössze a vetés előtt elvégzett presowing gyomirtószeres kezelés jelent.

Az EFA területeken az előző években meghatározó volt a pillangós takarmánynövények részaránya, ezen belül a szója szerepe. Az új szabályozás nem érinti a területalapú és a közvetlen támogatásokat, így továbbra is viszonylagosan magas szinten marad a szójatermelés támogatása. A szójatermelés nyereségességét azonban továbbra is elsődlegesen a hatékony termeléssel és a magas termésekkel lehet biztosítani, amelyekhez alapvető fontosságú a termőhelyi környezethez és termesztési adottságokhoz, illesztett fajta. A fajtaérték a fajtatiszta, hatóságilag ellenőrzött, fémzárolt, oltott és csávázott vetőmaggal garantálható. A visszavetett vetőmagok felhasználása sok kockázatot és veszélyt rejt magában. A vetőmagok üzemi feldolgozásában az egyik legnagyobb kihívást a szója jelenti. Rendkívül érzékeny a betakarítás környezeti körülményeire, törékeny, sérülékeny magja fokozott odafigyelést igényel a vetőmagüzemi munka során. A házilagos tisztítás a legritkább esetben tud jó csírázóképességű vetőanyagot produkálni. A tisztítás mellett az oltás és csávázás további kockázati tényezők, ezért a jó kelés biztosítására kizárólag fémzárolt vetőmag használata javasolt. A vetőmag vásárlásánál fontos felhívni a figyelmet a hamisított, illetve az ismeretlen eredetű olcsó import vetőmag veszélyeire. A szója fokozottan kockázatos termék a GMO-mentesség miatt. A hazai vetőmagtermelés ellenőrzési rendszere kellő garancia a GMO-mentesség tekintetében.

Polgár Gábor

VSZT