Mindenki veszít: polgármesteri fizetésért sincs napszámos…

Vidéki, kistelepülési viszonylatban kiválóan keresnek a napszámosok: akár havi nettó 300-330 ezer forintot is kereshetnek + az „apró”: napi enni- és innivaló. A gond nem is ez, hanem az, hogy már ennyiért sem mennek dolgozni, és egész gyümölcságazatok mennek tönkre.

A 300 milliárd ötöde pocsékba megy

Évente 50-100 milliárd forintos kárt, bevétel-kiesést okoz elsősorban a zöldség-gyümölcságazatban, hogy nincs kellő számú és megfelelő minőségű munkaerő. Az ágazati szakmai szervezet (FruitVeB) évek óta mondja: a szektor termelési értéke 300 milliárd forint, de ebből a munkaerőhiányra visszavezethető mennyiségi vagy minőségi veszteség 15-25 százalék között alakul. Az ágazatban durván 140 ezer főállású dolgozik, a részmunkaidős vagy szezonális munkásokkal együtt azonban csaknem ötöd-negyedmillió embernek ad munkát.

Aki még dolgozik, már túl van az 50-en

A probléma az, hogy egyre kevesebben hajlandóan a szó szoros és átvitt értelmében „hajolgatni a pénzért”. Miután a zöldség- és gyümölcstermesztés számos fázisa kifejezetten odafigyelést, szakértelmet igénylő munka, az ideális az lenne, ha legalább középfokú szakképesítésű napszámosok dolgoznának benne. De ma már csak az alkalmazottak 10-20(!) százaléka ilyen, a többiek betanított munkásként dolgoznak. Ráadásul ők is már kiöregedőben lévő munkások: az átlagéletkor meghaladja az 50 évet. A fiatalok már a jó fizetésért sem néznek a kertészetek háza tájára…

A polgit is zsebre vághatnák

Pedig a fizetség valóban nem rossz, sőt: nagyon jó. Különösen, ha azt vesszük, milyen jövedelmi kilátásai vannak egy vidéki, falusi fiatalnak érettségi nélkül. Az 500 fő alatti településeken még a polgármester bruttó fizetése sem éri el a 300 ezer forintot. Napszámban viszont még a legszűkmarkúbb gazda mellett is 10 ezer forintos nettó napi (azaz akár 200-220 ezres havi nettó) bért lehet kapni, sőt, egyre gyakoribb, csaknem általános a 12-15 ezer forintos napidíj. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a kézimunkásoknak sok helyütt ebédet, innivalót is adnak, akkor 22 munkanappal számolva kijön, hogy jócskán a 300 ezer nettó felett kereshet egy napszámos.

A kedvet az sem erősíti, hogy egyre több munkaadó keres a főszezonon túli munkát is a nem főállású dolgozóknak, hogy ezzel is megtartsa, a gazdasághoz kösse őket.

Nagy és fájó veszteség mindenkinek

S mindez már a városi fogyasztókat is közvetlenül érinti. A munkaerőhiány miatt már egész gyümölcsszegmensek indultak hanyatlásnak, mert nincs, aki művelje a kultúrát. Apáti Ferenc FruitVeB-elnök szerint a legnagyobb munkaerőigényű ágazatok (barackok, alma, málna, szeder, a kézi betakarítású szabadföldi és a hajtatott zöldségek) 30-40 százalékot is meghaladó területi visszaesést szenvedtek el csak az elmúlt 10 évben. S ezen már a korábbi külföldi – erdélyi, kárpátaljai – munkaerő-bevándorlás sem segít: ma már ők is továbbmennek Nyugat-Európába.