Nem fickándozik a halágazat

Bár tavaly 30 639 hektár tóterületet tartottak nyilván halastóként, a valóban üzemelő tóterület nagysága csak alig 27 ezer hektár volt. Ötéves távlatban is elmondható, hogy a teljes hazai tóterületnek csak 85-90%-a üzemel, és egyelőre nem nagyon akar nőni a hazai halfogyasztás sem. Lássuk, gazdaságilag mit hozott ki mindebből az ágazat!

Főleg ponty, főleg három térségben

A magyarországi halastavi termelés mennyisége 2019-ben 20619 tonna volt, ami az előző évitől csaknem 10%-kal elmaradt. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet összegzése szerint az étkezési halak előállításában továbbra is a ponty a meghatározó, s ugyancsak a hagyományok jellemzik a termelőterületek eloszlását: három régió (Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön és Dél-Alföldön) állítja elő a hazai halhústermelés 84%-át. A ponty a tógazdaságok étkezési célú haltermeléséből 84,5%-kal részesedik, de a tavaly előállított 11436 tonnás étkezésipontyhús-mennyiség az utóbbi három év legalacsonyabbja.

Kevesebb halászat, több horgászat

A növényevő halfajok közül a lehalászott étkezési korosztályú amur a megtermelt mennyiség 3,1, a busa (fehér, pettyes és hibrid) 7%-át százalékát adta tavaly. A megtermelt étkezési méretű értékes ragadozó halak (csuka, harcsa, süllő) lehalászott mennyisége 2019-ben 266 tonna volt, ami az előző év adatához képest 19%-os csökkenés. Ugyanakkor a tógazdaságokban horgásztatással értékesített hal mennyisége nőtt: tavaly 240,3 tonna volt, ami 15%-kal több mint 2018-ban.

Romló külkermérleg

Nem mutat több pozitívumot a halágazat tavalyi külkereskedelmi mérlege sem. A halászati és akvakultúra-termékek importértéke 36,7 milliárd forintot (+2,46%), exportértéke 5,6 milliárd forintot (-32,2%) ért el. Ezzel a külker-egyenleg passzívuma 31,1 milliárd forint, és tovább árnyalja a képet, hogy ez a 2018-astól is 3,5 milliárd forinttal elmarad. Csökkent nemcsak az érték, hanem a mennyiség is: az ágazati termékek külkereskedelmi forgalma 4%-kal csökkent a 2018-ashoz viszonyítva. E mögött az export erőteljes visszaesése áll. Közben az importérték mindössze 2,5%-kal (0,9 milliárd forint) nőtt, az exportérték viszont 32%-kal (-2,6 milliárd) csökkent a korábbi évhez képest.

Ünnepi import

Jó hír viszont, hogy bár még mindig alacsony a hazai halfogyasztás mennyisége, lassan azért egyre többet vásárolunk és eszünk ebből az egészséges húsféleségből. Mi, magyarok az éves 6-7 kilóval sajnos csak kullogunk ebben is a 24 kilós európai átlag mögött. Azt is inkább tradíció, nem pedig tudatos gasztronómiai és/vagy diétás megfontolások szerint tesszük – vagyis idényjellegűen, leginkább a húsvéti és karácsonyi időszakban keressük a halat. Az AKI adatai szerint egy főre vetített éves halfogyasztás 2016 és 2018 között évente átlagosan 30-40 dekagrammal nőtt. Az már kevésbé örömteli, hogy a hazai fogyasztás csaknem négyötödét külföldről származó hal jelentette az elmúlt években.

(forrás: Horizont Média-archív, AKI)