Nem jók a hírek cseresznyetermés fronton

A jó évjáratok 15-16 ezer tonnás termésével szemben idén ennek mindössze harmadára lehet számítani. Erre mutat rá Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke által készített termésbecslési körkép. Ezért a cseresznye fogyasztói ára az átlagárhoz képest akár 20-30 százalékkal is magasabb lehet.

Az időjárás nem volt „cseresznyebarát”

A jelentős terméskiesés okai az időjárási tényezőkben keresendők. A március közepe és május közepe közötti időszak példátlanul sok fagyos éjszakával telt. A fagyok következtében jelentős virág- és terméskárok keletkeztek. A megmaradt virágok termékenyülését, illetve a terméskezdemények kötődését a csapadékhiány is hátráltatta. Különösen nagy a terméskiesés a korán, június közepe előtt érő fajtáknál. A középidejű és kései, június végén, július elején érő fajták valamelyest kedvezőbb képet mutatnak.

A hazai cseresznyeszezon a Rita fajtával május második felében indul. Az első, jelentősebb mennyiségben termesztett korai fajta a Bigarreau Burlat, ennek betakarítása általában május végén zajlik. Idén a virágzás ugyan korábban kezdődött, de a fagyok, a borús, hűvös időjárás miatt egy hetes csúszásban van a szezon.

Az utóbbi hétben érkező, és a következő egy hétben is várható folyamatos esőzések miatt azonban további károkra lehet számítani. Ez tovább csökkentheti az egyébként is szűkös hazai kínálatot. A cseresznye az érés időszakában ugyanis kifejezetten érzékeny a csapadékra. Tartós vízborítás esetén a gyümölcs felreped, ami értékesíthetetlenné teszi a terméket.

Cseresznye számokban

A cseresznye magyarországi termőterülete az elmúlt évtizedben számottevően megnövekedett, az ezredforduló környéki 1000 hektárról mára körülbelül 3000 hektárra. Nagyobb termesztőkörzetek Pest, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyékben találhatók.

Az éves termésmennyiség az elmúlt tíz évben 5 és 20 ezer tonna között ingadozott. Az ágazat termelési értéke az évjárattól és piaci viszonyoktól függően változik, egy átlagos évben 3 – 4 milliárd forint között van. A cseresznye 3-4 százalékos részarányt képvisel a magyar gyümölcságazatból, termőterület, termésmennyiség és termelési érték vonatkozásában egyaránt.

A termés 80 – 90 százaléka általában belföldi piacra kerül, a fennmaradó hányad kerül exportra, döntően a szomszédos országokba. Az importált cseresznye mennyisége nem jelentős, csupán választékbővítő szerepe van és persze drágább is.

Forrás: FruitVeB