Nemcsak szép, finom is!

Egy a franciák által végzett felmérés adatai szerint a fogyasztói választások legfontosabb mozgatórugója az íz, ezt követi közvetlenül a termék külső megjelenése, majd az ár és a termék összetétele (ez az elmúlt időszakban jelentősen nőtt), az eltarthatóság, a nyomonkövethetőség, az egészségre gyakorolt hatás, végül a környezetvédelmi és állatjóléti összefüggések. Érdekes megállapítás, hogy az idősebbek sokkal nagyobb fontosságot tulajdonítanak az íznek, mint a fiatalok, ahogy a nők is a férfiakhoz képest.

Szárazanyag a levegőből

A friss zöldségnövények összetételében általában 90% körüli a víztartalom és kb. 10% a szárazanyag. E csekély szárazanyagból több mint 90%-ot tesz ki a szén, az oxigén és a hidrogén, amelyek zömmel a levegőből (C, O) és a vízből (H) származnak. A növény szárazanyag-tartalmának kb. 88%-át, vagyis tömegét tekintve szárazanyagának túlnyomó részét a levegőből, a levegő CO₂-tartalmából veszi fel. A talajból többféle, de sokkal kisebb tömegű alkotórész kerül beépítésre. Ezeket a növények táplálkozásának szemléletében gyakran figyelmen kívül hagyják, a talajt tekintve a növények táplálkozásának szinte kizárólagos forrásaként, pedig az ásványi anyagok csak 3-10%-át teszik ki a szárazanyagnak.

A talaj is befolyásol

A zöldségnövények tápanyagigényének megállapításához fő kiindulási alap, hogy milyen tápelemeket milyen mennyiségben vesznek fel, miből mennyi található a növényrészekben azok maximális növekedése, fejlődése, illetve terméshozama esetén. Az egyes zöldségfélék teljes zöldtömegével, illetve termésével a talajból kivont tápanyagok mennyisége – elegendő felvehető tápanyag jelenlétében – legnagyobb mértékben a terméshozamtól függ, de jelentős módosító szerepe lehet a talaj tápanyag-ellátottságának is. A „luxus” ellátottságú talajokon megnövekszik a növényrészek tápelemszintje. Befolyásoló szerepe van a talaj vízellátottságának és egyéb tulajdonságainak is. Jelentős a talajban visszamaradó növényrészek és az elszállításra kerülő növényrészek tápanyagtartalmának elkülönítése. A növények zavartalan tápanyagellátásához a teljes biomassza képződéséhez szükséges tápelemeket rendelkezésre kell bocsátani, ami főleg tápanyagban szegény talajon jelent fontos feladatot. Tápanyaggal jól ellátott talajon a betakarított terméssel elszállított tápanyag pótlása a feladat.

Mi teszi a finom ízt?

Miért fontos annyira, hogy a zöldségeink folyamatosan tudják az esszenciális tápelemeket felvenni a talajból? Megkötni a légkörből? És a fotoszintézis segítségével átalakítani azokat? Nos, a fotoszintézis végterméke nem más, mint glükóz, azaz cukor. (Igen, egy összetett és bonyolult biokémiai folyamatot írtam most le nagyon, de tényleg nagyon leegyszerűsítve.) A cukor segítségével alakulnak ki azok a zamatanyagok, amelyek meghatározzák egy-egy paradicsom ízét. Lehet finom édes, de lehet kemény savas, vagy vizes ízű is. Ugyanez a helyzet egy céklával például. De bármelyik másik gyökérzöldséget is említhetném, amelyeket divatos „föld ízűnek” nevezni. Talán jogosan is, de mitől lenne finom?

Négy alapízt különböztetünk meg: édes, keserű, savanyú és sós ízeket. Ezek közül az édes ízzel kapcsolatos kutatások a legjelentősebbek, amelyeknek célja olyan, édes ízhatást adó anyagok felfedezése, amelyek energiatartalma kicsi. Akárcsak egy érett kápia paprika.

Mi kell a holt talajnak?

A termőföldre kijuttatott növényvédő szerek, herbicidek és szintetikus műtrágyák, vagyis az élővilághoz képest idegen anyagok a talajban olyan mértékben halmozóhatnak fel, hogy sok esetben szinte steril, mikroorganizmus nélküli, „holt talajban” termesztjük zöldségnövényeinket. A túlzott vegyszerhasználattal tönkre tehetjük a talajok élővilágát, mielőtt azokat megismertük és megfelelően kamatoztattuk volna a zöldségtermesztésben. Ha a zöldégnövénynek nem kell az energiáját a csökkent vagy inhomogén tápanyag-kijuttatás miatti hiánytünetek kezelésére fordítania, akkor sokkal inkább a termésképzésre.

A mikrobiológiai készítmények olyan természetes baktérium- és gombatörzseket tartalmaznak, amelyeknek száma a fent említett okokból drasztikusan lecsökkent a talajban. Ezeknek a visszapótlása a mai gazdasági helyzetben elengedhetetlen. A mikroorganizmusok igen fontos szerepet játszanak a földi élet szempontjából nélkülözhetetlen anyagok körforgalmában, a természet anyagcsere-egyensúlyának fenntartásában. Az elemek körforgalmát a természetben biogeokémiai ciklusoknak nevezzük. Az élő szervezetek normális fejlődésükhöz 30-40 elemet igényelnek. Az oxigén és hidrogén kivételével ezen elemek utánpótlása korlátozott, ezért körforgalmuk elengedhetetlenül szükséges. A mineralizációnak nevezett folyamat – amely az anyagokat visszajuttatja a természet körforgalmába – egyaránt érinti a szén, a nitrogén, a foszfor, a kén és más elemek körforgalmának fenntartását is. A mikroorganizmusokkal megoldható a tápelemek széles skálájának folyamatos biztosítása az adott zöldségkultúra számára.

Fontos és aktuális!

A mikrobiológiai készítményeknek az agrotechnikailag integrálható rendszeres alkalmazása időszerű és szükséges, mind a környezeti mind a gazdasági érdekek figyelembevételével.

Közvetlen eredményessége a folyamatos tápanyagokkal (mikor- és makro-elemekkel egyaránt) történő ellátásának, a növény számára elérhető és azonnal felvehető hormonoknak, vitaminoknak, enzimeknek tudható be. Csakhogy egy példát említsek; egy ilyen komplex technológia alkalmazásával a növények klorofilltermelése intenzívebb lesz (a mikroorganizmusok által szintetizált hormonoknak és enzimeknek köszönhetően), ami az egész fotoszintézis alapja. Ebből következik, hogy a növények több fényenergiát képesek kémiai energiává alakítani. A kémiai energiára pedig leginkább a termés létrehozása során van szüksége a növénynek.

Ugyanakkor kultúrnövényeink nemcsak szénasszimilációjuk és energiaigényük kielégítése tekintetében autotrófok, nem csak szénhidrátokat képesek szintetizálni a fény sugárzó energiája segítségével, hanem képesek a testük felépítéséhez szükséges többi elem felvételére is a talajból, s a felvett szervetlen sókat, szerves vegyületekbe való beépítésére is. Természetesen csak akkor, ha ezek a tápelemek rendelkezésére állnak. A mikroorganizmusoknak a talajban ez az egyik legnagyobb szerepük, és ez teszi őket nélkülözhetetlenné az eredményes termesztés során. Legfőbb feladatuk a talajban a tápanyagok körfolyamatainak elvégzése révén a tápelemek felvehetőségének biztosítása.

Úgyhogy, ha finom tökből szeretnénk még finomabb tökfőzeléket főzni, vagy lédús, zamatos paradicsomból, paprikából szeretnénk nem sokára lecsót főzni, ügyeljünk a folyamatos tápanyagellátásra, segítsünk a növénynek növekedni, erősödni, hogy neki ne legyen más dolga mint a termést szebbre, nagyobbra, finomabbra nevelni.

Magyar Nikolett