Továbbra is rengeteg a leadatlan vágósertés a német telepeken. A sertéstartók szövetsége szerint 650 ezer állat torlódik a „vágóhidak előtt”. Ez rossz hír a magyar sertéságazat szempontjából is: nyomott árakat és fokozódó konkurenciaharcot jelent.
Az afrikai sertéspestis exportkorlátozó hatása
A távol-keleti export meghiúsulása miatt kisebb a kereslet a német sertésre. A vágásra érettként lejelentett és a vágóhidak által ténylegesen átvett állatok száma között 25 százalékos szakadék tátong Németországban. A várakozó disznók súlya – és vele együtt a tartási költségük – közben folyamatosan nő – derül ki Olaf Zinke legutóbbi összegzéséből. A helyzet a karácsonyi ünnepek alatt csak romolhat. Hiába nő ugyanis a fogyasztás, ha közben több munkanap is kiesik a vágóhidakon.
Eközben a spanyolok igyekeznek betölteni a németek helyét a távol-keleti piacon, náluk a vágások száma rekordot döntött. Kína nemrég egy újabb dán üzem számára engedélyezte a sertéshús exportját, így a dánokon keresztül is valamivel több európai sertéshús léphet ki a túltelített közösségi piacról. Pillanatnyilag a belgák után a német sertésátvételi árak a legalacsonyabbak egész Európában. December 10. és 16. között kilogrammonként átlagosan 1,19 euróért veszik át a hízott disznót – 2011 januárja óta nem voltak ilyen nyomott a piac.
A koronavírus vágókapacitás-csökkentő hatása
A vágások üteme nagyon lassú. A múlt héten 820 ezer állat került a vágóhidakra, 137 ezerrel kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A német húsfeldolgozók a Tönnies koronavírus botrányát követő intézkedéseket nyögik. Kevesebb műszakban és kisebb dolgozói létszámmal kénytelenek működni, így már 650 ezer túlsúlyos disznó átvétele akadozik az országban. Jövőre pedig a 49 dolgozónál többet foglalkoztató üzemek csakis állandó munkaszerződéssel rendelkező alkalmazottakkal dolgozhatnak, emiatt óriási a felzúdulás a vendégmunkásokra berendezkedett szakmában.
A vírus azonban nem enged a szorításból. A vilshofeni Vion üzem 300 dolgozójából 82 ember koronavírusosnak bizonyult a legújabb tesztelés után. A vágóhíd most 50 százalékos kihasználtsággal üzemel, csak heti 10 ezer sertést tudnak átvenni. A Tönnies weißenfelsi telephelyén 2200 dolgozóból 172-nél mutatták ki a vírust – ez azonban csak kissé mérsékelte a heti 90 ezres vágókapacitással dolgozó üzem működését. Németország egészét tekintve 14 százalékkal csökken a vágási teljesítmény az év 49. hetében 2019-hez viszonyítva.
Érthető módon vágóállatból is kevesebb érkezett az országba (-35 ezer), miközben élőállatból több lépett ki a határokon (+15 ezer). További következmény a malacimport drasztikus visszaesése, ennek hatásai a jövő évben fognak igazán megmutatkozni. Az elmúlt 30 napban a 25 kilós hízóalapanyag 200 fős csoportban vásárolva átlagosan 22 eurót ért a német piacon. Ez is bő 10 éves mélypontot jelent az árakban. A kocákért kilónként 0,65 eurót adnak, ami szintén elkeserítő.
Nekünk sem jó
Hazai viszonylatban két káros hatása is van a németországi folyamatnak: átvételi áraink túlságosan kötődnek a németországihoz, így indokolatlan mértékben estek. Másrészt a hazai piacon – de a számunkra fontos külpiacokon is (pl. Romániában) – egyre nagyobb harcot kell vívnunk a dömpingáron érkező német hússal.
